Cönológiai vizsgálatok különböző telepített és felújított magyar szürke szarvasmarha és magyar házibivaly legelőn a Zámolyi-medencében
DOI:
https://doi.org/10.17205/SZIE.AWETH.2023.1.075Kulcsszavak:
relatív ökológiai mutatók, gyepgazdálkodási érték, Festuca ssp.Absztrakt
Vizsgálataink során a Zámolyi-medencében található páskomi magyar szürke szarvasmarha és a Csíkvarsai-rét területén a magyar házibivaly legelő vegetációját mértük fel 2012-től 2022-ig. A magyar szürke szarvasmarha legelő 2 nagy részből áll. A terület egyik fele egy 2012-ben már 20 éve felülvetett gyep volt, a másik felét 2009-ben különböző gyeptelepítési, felújítási módokon, sávokban gyepesítették vissza, 2 évig kaszálták, majd 2011-től magyar szürke szarvasmarhákkal legeltetik a teljes területet. Minden gyeptípusban 7-7 cönológia felvételt készítettünk. A magyar házibivaly legelő a található, amit 2014-től 2022-ig vizsgáltuk, annak érdekében, hogy megtudjuk, vajon az inváziós Solidago gigantea visszaszorítására alkalmas-e a vízibivaly.
A Páskom területén az eredmények azt mutatják, hogy a különböző gyeptelepítési módszerek során a természetes állapotokhoz leginkább a szénaráhordásos módszerrel kialakított gyep hasonlít. Itt a legnagyobb a fajszám és a természetes gyepek fajai is uralkodóvá válnak. A direkt vetésű, valamint a felhagyott telepített gyep különül el leginkább a természetközeli állapotú húsz éve felülvetett gyepterületről.
A magyar házibivaly legelőn az inváziós Solidago teljes mértékben visszaszorult, a legelő teljes mértékben átalakult és természetvédelmi és gyepgazdálkodási szempontból is értékes területté vált.
A kutatást az Innovációs operatív csoportok létrehozása és az innovatív projekt megvalósításához szükséges beruházás támogatása” (VP3-16.1.1-4.1.5-4.2.1-4.2.2-8.1.1-8.2.1-8.3.1-8.5.1-8.5.2-8.6.1-17) és az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-22-3-I-MATE/2 kódszámú Új Nemzeti Kiválósági Programja is támogatta.
Hivatkozások
Bajor Z., Zimmermann Z., Szabó G., Fehér Zs., Járdi I., Lampert R., Kerény-Nagy V., Penksza P., L Szabó Zs., Székely Zs., Wichmann B., Penksza K. (2016): Effect of conservation management practices on sand grassland vegetation in Budapest, Hungary. Applied Ecology and Environmental Research, 14. 3. 233–247. https://doi.org/10.15666/aeer/1403_233247
Bedő, S., Póti, P. (1999): A legelő, mint takarmány szerepe a juhtenyésztésben. Állattenyésztés és Takarmányozás, 48. 690–692.
Bedő, S., Póti, P., Köles, P. (2005): A magyar merinó anyajuhok tejtermelésének és tejösszetételének évszaki változása. Tejgazdaság, 59. 7–11.
Borhidi, A. (1993): A magyar flóra szociális magatartásformái. A KTM Term. Hiv. és a JPTE Kiadványa. Pécs.
Borhidi A, Kevey B., Lendvai G. (2012): Plant communities of Hungary. Akadémiai Kiadó, Budapest
Bódis J., Fülöp B., Lábadi V., Mészáros A., Pacsai B., Svajda P., Valkó O., Kelemen A. (2021): One year of conservation management is not sufficient for increasing the conservation value of abandoned fen meadows. Tuexenia 41. 381–394.
Deák, B., Valkó, O., Nagy, D.D., Török, P., Torma, A., Lőrinczi, G., Kelemen, A., Nagy, A., Bede, A., Mizser, Sz., Csathó, A.I., Tóthmérész, B. (2020): Habitat islands outside nature reserves – threatened biodiversity hotspots of grassland specialist plant and arthropod species. Biol. Conserv. 241, 108254. https://doi.org/10.1016/j.biocon.2019.108254.
Deák, B., Valkó, O., Török, P., Tóthmérész, B. (2016): Factors threatening grassland specialist plants – a multi, proxy study on the vegetation of isolated grasslands. Biol. Conserv. 204:255–262. https://doi.org/10.15666/aeer/1403_233247
Englóner, A., Penksza, K., Szerdahelyi, T. (2001): A hajtásos növények ismerete. – Egyetemi és Főiskolai tankönyv. Nemzeti tankönyvkiadó pp. 268.
Fülöp B., Pacsai B., Bódis J. (2020): Az esetleges természetvédelmi kezelések szerepe a botanikai értékek megőrzésében – Esettanulmány a Balaton partjáról. Gyepgazdálkodási Közlemények, 18. 15–23.
Fülöp B., Pacsai B., Bódis J. (2021): Minor Treatments Can Play a Significant Role in Preserving Natural Habitats and Protected Species on the Shore of a Central European Lake. Agronomy, 11. 8. 1540. https://doi.org/10.3390/agronomy11081540
Fűrész A., Szentes Sz., Fintha G., Wagenhoffer Zs., Szalai F., Penksza K. (2022): Házi vízi bivallyal való legeltetés hatásainak felmérése száraz gyepeken, mint potenciális élőhelykezelési módszer. In: Bényi E.-Bodnár Á.-Pajor F.-Póti P- (szerk.) VIII. Gödöllői Állattenyésztési Tudományos Nap: Előadások és poszterek összefoglaló kötete = 8th Scientific Day of Animal Breeding in Gödöllő: Book of Abstracts of presentations and Posters Gödöllő, Magyarország: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem p. 72.
Hajnáczki, S., Pajor, F., Péter, N., Bodnár, Á. Penksza, K., Póti, P. (2021): Solidago gigantea Ait. and Calamagrostis epigejos (L) Roth invasive plants as potential forage for goats. Notulae Botanicae Horti Agrobotanici Cluj-Napoca, 49. 1. 12197. https://doi.org/10.15835/nbha49112197
Halász A., Tasi J., Rásó J. (2015): Fás legelők, legelőerdők, erdősávok és fasorok használata ökológiai gazdálkodási rendszerben. Növénytermelés, 64. 77–89.
Halász A., Nagy G., Tasi J.,Bajnok M., Mikone J. E. (2016): Weather regulated cattle behaviour on rangeland. Applied Ecology and Environmental Research, 14. 149–158. https://doi.org/10.15666/aeer/1404_149158
Haraszthy L. (2014): Natura 2000 fajok és élőhelyek Magyarországon. Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány, Csákvár, Hungary
Kárpáti, B., Sarudi, Cs., Csorbai, A., Marton, I. (2004): A magyar szürke szarvasmarha tartásának ökonómiai és környezetgazdálkodási elemzése. Acta Agraria Kaposváriensis, 8. 33–49.
Kiss, T., Penksza, K. (2018): A legeltetés hosszú távú hatása kiskunsági füves pusztákon. Természetvédelmi Közlemények, 24. 104–113. https://doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv.2018.24.104
Klapp, E., Boeker, P., König, F., Stählin, A. (1953): Wertzahlen der Grünlandpflanzen. Grünland, 2. 38–40.
Kovácsné Koncz, N., Penksza, V., Posta, J., Béri, B. (2017): Különböző szarvasmarhafajták legelői viselkedésének összehasonlító vizsgálata hortobágyi szikeseken. Gyepgazdálkodási Közlemények, 2. 29–36.
Magyar, V., Penksza, K., Szentes, Sz. (2017): Comparative investigations of biomass composition in differently managed grasslands of the Balaton Uplands National Park, Hungary. Gyepgazdálkodási Közlemények, 15. 1. 49–56. https://doi.org/10.55725/gygk/2017/15/1/9608
Makedos I. D., Papanastasis V. P. (1996): Effect of NP fertilisation and grazing intensity on species composition and herbage production in a Mediterranean Grassland and land use system. 16th EGF Meeting, 1. 103–108.
Malatinszky Á., Ádám Sz., Falusi E., Saláta D., Penksza K. (2013): Climate Change Related Land User Problems in Protected Wetlands: a Study in a Seriously Affected Hungarian Area. Climatic Change, 118. 671–683. https://doi.org/10.1007/s10584-012-0689-9
Margóczi K., Fehér M., Hrtyan M., Gradzikiewicz M. (2009): Parlagok és természetvédelmi célú gyepesítések értékelése Ásotthalom, Tiszaalpár és Kardoskút határában. – természetvédelmi Közlemények, 15. 182–192.
Penksza K. (2009a): Poaceae – Pázsitfüvek nemzetségeinek határozókulcsa. Festuca – Csenkeszek, Lolium – Vadóc, Festulolium – Korcsvadóc. In: Király G. (szerk.): Új magyar fűvészkönyv. 498–509.
Penksza, K. (2009b): Poa – Perje. In: Király, G. (szerk.): Új magyar fűvészkönyv. 510–511.
Penksza K. Saláta D. (2022): Study on the changes of vegetation composition of the wood pasture near Cserépfalu, Hungary. Gyepgazdálkodási közlemények, 22. 1. 41–44. https://doi.org/10.55725/gygk/2022/20/1/11143
Penksza K; Tasi J., Szentes, Sz. (2007): Eltérő hasznosítású Dunántúli középhegységi gyepek takarmányértékeinek változása. Gyepgazdálkodási Közlemények, 5. 26–33. https://doi.org/10.55725/gygk/2007/5/1-2/10356
Penksza K., Tasi J., Szentes Sz., Centeri Cs. (2008): Természetvédelmi célú botanikai, takarmányozástani és talajtani vizsgálatok a Tapolcai és Káli medencei szürkemarha és bivaly legelőin. Gyepgazdálkodási Közlemények, 6. 47–54. https://doi.org/10.55725/gygk/2008/6/1-2/10334
Penksza .K, Tasi J, Szabó G, Zimmermann Z., Szentes Sz. (2009a): Természetvédelmi célú botanikai és takarmányozástani vizsgálatok adatai Káli-medencei juhlegelőhöz. Gyepgazdálkodási Közlemények, 7. 51–58.
Penksza K.,Wichmann B., Szentes Sz (2009b): Szarvasharha-, juh- és lólegelők összehasonlító vizsgálata a Tapolcai és a Káli-medencében – 2008. év. Gyepgazdálkodási Közlemények, 7. 59–63.
Penksza, K., Házi, J., Tóth, A., Wichmann, B., Pajor, F., Gyuricza, Cs., Póti, P., Szentes, Sz. (2013): Eltérő hasznosítású szürkemarha legelő szezonális táplálóanyag tartalom alakulás, fajdiverzitás változása és ennek hatása a biomassza mennyiségére és összetételére nedves pannon gyepekben. Növénytermelés, 62. 1. 73–94.
Penksza, K., Ifj. Viszló, L.; Stilling, F., Turcsányi-Járdi, I., Pápay, G. (2021): Magyar szürke szarvasmarha-szántóból kialakított legelő természetvédelmi gyepgazdálkodási vizsgálata Csákvár melletti „szűzföld” területén. Gyepgazdálkodási Közlemények, 19. 2. 3–14. https://doi.org/10.55725/gygk/2022/19/2/10693
Pignatti, S. (2005): Valori di bioindicazione delle piante vascolari della flora d’Italia. – Braun, Blanquetia, 39. 1–97.
Póti, P. (1998): Korszerű tartástechnológiák a juhtenyésztésben. Állattenyésztés és Takarmányozás, 47. 337–342.
Póti, P., Pajor, F., Láczó, E. (2007): Sustainable grazing in small ruminants. Cereal Research Communications, 35. 945–948. https://doi.org/10.1556/CRC.35.2007.2.195
Purgar, D.D., Šindrak, Z., Vokurga, A., Primorac, A., Bolarič, S. (2008): Soil assessment based on botanical composition on habitats of autochtronous pupulations of red clover (Trifolium pratense L.) Cereal Research Communications, 36. 1727–1730.
Pywell, R. F., Bullock, J. M., Hopkins, A., Walker, K. J., Sparks, T.H., Burke, M. J. W. Peel, S. (2002): Restoration of species, rich grassland on arable land: assessing the limiting processes using a multi, site experiment. Journal of Applied Ecology, 39. 294–309. https://doi.org/10.1046/j.1365-2664.2002.00718.x
Saláta, D., Wichmann, B., Házi, J., Falusi, E., Penksza, K. (2011): Botanikai összehasonlító vizsgálat a cserépfalui és az erdőbényei fás legelőn. Animal welfare, etológia és tartástechnológia, 7. 3. 234–262.
Saláta, D., Falusi, E., Wichmann, B., Házi, J., Penksza, K. (2012): Faj és vegetáció, összetétel elemzés legeltetési terhelés alatt a cserépfalui és az erdőbényei fás legelők különböző növényzeti típusaiban. Bot. Közlem., 99. 143–160.
Simon, T. (2000): A magyarországi edényes flóra határozója. Tankönyvkiadó, Budapest.
Steiner J. J., Grabe D. F. (1986): Sheep grazing effects on subterranean clover (Trifolium subterraneum) Development and seed production in western Oregon (USA). Crop Science, 26. 367–372. https://doi.org/10.2135/cropsci1986.0011183X002600020032x
Steinshamn H., Gronmyr F., Tweit H. (2001): Seasonal changes in botanical composition o fan organically managed pasture. International Occusional Symposium of the European Grassland Federation. Organie Grassland Farming, Wirzenhausen.
Stilling F.,Póti P., Pajor F., Hajnáczki S. (2022): Botanical investigation of goats pastures on natural and replanted grasslands. Gyepgazdálkodási közlemények, 22. 1. 47–50.
Szabó G., Zimmermann Z., Szentes Sz., Sutyinszki Zs., Penksza K. (2010): Természetvédelmi és gyepgazdálkodási vizsgálatok a Dinnyési, fertő gyepeiben. Gyepgazdálkodási Közlemények, 8. 31–38.
Szabó G., Zimmermann Z., Bartha S., Szentes Sz., Sutyinszki Zs., Penksza K. (2011): Botanikai, természetvédelmi és gyepgazdálkodási vizsgálatok Balaton-felvidéki szarvasmarha-legelőkön. Tájökológiai Lapok, 9. 2. 431–440. https://doi.org/10.56617/tl.3931
Szabó G., Magyar V., Szentes Sz., Penksza K. (2021): Comparative phytosociologycal study of long-term on Tihany Peninsula of the Balaton Uplands National Park, Hungary. Gyepgazdálkodási Közlemények, 20. 37–38. https://doi.org/10.55725/gygk/2022/19/2/10699
Szemán, L. (2003): Ökológiai gyepgazdálkodás. A NAKP „B” kötete, Budapest, Gödöllő.
Szentes Sz., Penksza K., Tasi J. (2007): Gyepgazdálkodási vizsgálatok a Dunántúli középhegység néhány természetes gyepében. Animal welfare, etológia és tartástechnológia, 3. 127–149.
Szentes Sz., Penksza K., Tasi J., Malatinszky Á. (2008): A legeltetés természetvédelmi vonatkozásai a Tapolcai- és Káli medencében. Animal welfare, etológia és tartástechnológia, 4. 829–835.
Szentes Sz., Tasi J., Házi J., Penksza K. (2009a): A legeltetés hatásának gyepgazdálkodási és természetvédelmi vizsgálata Tapolcai- és Káli-medencei lólegelőn a 2008. évi gyepgazdálkodási idényben. Gyepgazdálkodási Közlemények, 7. 65–72. https://doi.org/10.55725/gygk/2009/7/1-2/10275
Szentes Sz., Tasi J., Wichmann B., Penksza K. (2009b): Botanikai és gyepgazdálkodási vizsgálatok 2008. évi eredményei a badacsonytördemici szürkemarha legelőn. Gyepgazdálkodási Közlemények, 7. 73–78. https://doi.org/10.56617/tl.4115
Szentes Sz., Wichmann B., Házi J., Tasi J., Penksza K. (2009c): Vegetáció és gyep produkció havi változása badacsonytördemici szürkemarha legelőkön és kaszálón. Tájökológiai Lapok, 7. 2. 319–328. https://doi.org/10.56617/tl.4115
Szentes Sz., Penksza K., Dannhauser C., Coezte R. (2011): Nedves fekvésű gyep botanikai összetételének, produkciójának és beltartalmi értékeinek növedékenkénti változása szürkemarha legelőn a Tapolcai-medencében. Animal welfare, etológia és tartástechnológia, 7. 180–198.
Szentes Sz., Sutyinszki Zs., Szabó G., Zimmermann Z., Házi J., Wichmann B., Hufnágel L., Penksza K., Bartha S. (2012): Grazed Pannonian grassland beta-diversity changes due to C4 yellow bluestem. Central European Jorunal of Biology, 7. 6. 1055–1065. https://doi.org/10.2478/s11535-012-0101-9
Tasi J. (2011): Gyepgazdálkodás alapjai, SZIE Jegyzet, Gödöllő, pp. 43.
Tasi J., Bajnok M., Halász A., Szabó F., Harkányiné Székely Zs., Láng V. (2014): Magyarországi komplex gyepgazdálkodási adatbázis létrehozásának első lépései és eredményei. Gyepgazdálkodási Közlemények, 1-2. 1–8.
Török P., Deák B., Vida E., Valkó O., Lengyel Sz., Tóthmérész B. (2010): Restoring grassland biodiversity: sowing low-diversity seed mixtures can lead to rapid favourable changes. Biological Conservation, 143. 806–812. https://doi.org/10.1016/j.biocon.2009.12.024
Török P., Kelemen A., Valkó O., Deák B., Lukács B., Tóthmérész B. (2011): Lucerne dominated fields recover native grass diversity without intensive management actions. Journal of Applied Ecology, 48. 257–264. https://doi.org/10.1111/j.1365-2664.2010.01903.x
Török P., Miglécz T., Valkó O., Kelemen A., Deák B., Lengyel Sz., Tóthmérész B. (2012): Recovery of native grass biodiversity by sowing on former croplands: Is weed suppression a feasible goal for grassland restoration? Journal for Nature Conservation, 20. 41–48. https://doi.org/10.1016/j.jnc.2011.07.006
Török, P.-Valkó, O.-Deák, B.-Kelemen, A.-Tóthmérész, B. (2014): Traditional cattle grazing in a mosaic alkali landscape: Effects on grassland biodiversity along a moisture gradient. Plos ONE, 9. 5 e97095 https://doi.org/10.1371/journal.pone.0097095
Török P., Penksza K., Tóth E., Kelemen A., Sonkoly J., Tóthmérész B. (2018): Vegetation type and grazing intensity jointly shape grazing on grassland biodiversity. Ecol. Evol., 8. 10326–10335. https://doi.org/10.1002/ece3.4508
Uj, B., Juhász, L., Szemán, L., ifj. Viszló, L., Penksza, A., Szentes, Sz., Tóth, A., Penksza, K. (2013a): Cönológiai vizsgálatok különböző telepített és felújított gyepekben, Agrártudományi Közlemények, 51. 55–58. https://doi.org/10.34101/actaagrar/51/2062
Uj B.,- Juhász L., Póti P., Besnyői V., Szerdahelyi T., Ifj. Viszló ., Penksza K. (2013b): Bivalylegeltetés hatása a magas aranyvessző (Solidago gigantea) terjedésére egy Zámoly-medencében található mintaterületen) Sustainable development in the Carpathian Basin” conference, Budapest, Hungary, November 21-23., 135–136.
Uj B., Juhász L., Szemán L., Ifj. Viszló L., Penksza A., Szentes Sz., Házi J., Sutyinszki Zs., Tóth A., Penksza K. (2014): Telepített és felújított gyepek, parlagok összehasonlító botanikai, gyepgazdálkodási vizsgálata, Animal welfare, etológia és tartástechnológia, 10. 1. 85–106.
Valkó O., Török P., Matus G., Tóthmérész B. (2012): Is regular mowing the most appropriate and cost, effective management maintaining diversity and biomass of target forbs in mountain hay meadows? Flora, 207. 303–309. https://doi.org/10.1016/j.flora.2012.02.003
Valkó O., Török P., Deák B., Tóthmérész B. (2014): Prospects and limitations of prescribed burning as a management tool in European grasslands. Basic and Applied Ecology, 15. 26–33. https://doi.org/10.1016/j.baae.2013.11.002
Vida E., Török P., Deák B., Tóthmérész B. (2008): Gyepek létesítése mezőgazdasági művelés alól kivont területeken: a gyepesítés módszereinek áttekintése. Botan. Közlem., 95. 115–125.
Viszó L. (2012): A természetkímélő gyepgazdálkodás, Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány, Csákvár.
Zimmermann Z. Szabó G., Bartha S., Szentes Sz., Penksza K. (2011): Juhlegeltetés hatásainak természetvédelmi célú vizsgálata legelt és művelésből kivont gyepek növényzetére Animal welfare, etológia és tartástechnológia, 7. 3. 234–262.
Zimmermann Z., Szabó G., Csathó A., Sallainé Kapocsi J., Szentes Sz., Juhász M.,Házi J. Komoly C., Virágh K., Harkányiné Székely Zs., Lampert R., Sutyinszki Zs., Bartha S. (2014): The impact of the lesser blind mole rat [Nannospalax (superspecies leucodon)] on the species composition and diversity of a loess steppe in Hungary. Applied Ecology and Environmental Research, 12. 577–588. https://doi.org/10.15666/aeer/1202_577588
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2023 Penksza Károly, Fűrész Attila, Stilling Ferenc, Szentes Szilárd, Viszló Levente
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
