Eltérő hasznosítású lólegelők vegetációjának és gyepgazdálkodási értékének felmérése Sukoró melletti lovasparkban

Szerzők

  • Molnár Barna Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Növénytermesztési-tudományok Intézet, Növénytan tanszék, Agrobotanika csoport, Páter Károly u. 1, 2100 Gödöllő
  • Rednágel Csongor Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Növénytermesztési-tudományok Intézet, Növénytan tanszék, Agrobotanika csoport, Páter Károly u. 1, 2100 Gödöllő
  • Saláta-Falusi Eszter Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Növénytermesztési-tudományok Intézet, Növénytan tanszék, Agrobotanika csoport, Páter Károly u. 1, 2100 Gödöllő
  • Balogh Petra Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet Állattenyésztési csoport, Miklós tér 1. 1033 Budapest
  • Bajnok Márta Állatorvostudományi Egyetem Budapest, Állattenyésztési, Takarmányozási és Laboratóriumi Állattudományi Tanszék, István u. 2, 1078 Budapest, levelezőszerző, e-mail: bajnokmarta@gmail.com

DOI:

https://doi.org/10.17205/aweth.5279

Kulcsszavak:

legeltetés, kaszálás, Festuca pseudovina, takarmányérték

Absztrakt

A vizsgálatot Sukorón, a Sukorói Lovasközpont gyepterületein végeztük 2023. májusában. A vizsgálat során eltérő hasznosítású gyepek természeti állapotát és a gazdasági értékét mutatjuk be. A cönológiai felvételezéssel párhuzamosan gyepgazdálkodási vizsgálatokat is végeztünk. A takarmány minőségét a Balázs-féle módszerrel végeztük el, valamint Klapp féle értékszámok alapján is értékeltük a területeket. A felmérés során három egységben öt mintaterületet vizsgáltunk. Az I. mintaterületünk degradált üde gyep, lólegelő volt, a II. mintaterület franciaperjés rét, melyet kaszálóként hasznosítottak. A III. mintaterület lólegelőként hasznosított szikes gyep volt, a IV. pedig egy láprét, melyet szintén kaszálóként használtak. Az V. mintaterület egy lovakkal legeltetett szilikát sziklagyep volt. A vizsgált területek közül a takarmányminőségi vizsgálat alapján a II. és a IV. mintaterület volt a legjobb. Az I. mintaterületen, ahol degradáltabb volt a vegetáció, a talaj is rosszabb volt, ami a gyepterületek gazdasági értékére is kihatott és itt a gyepgazdálkodási szempontból gyengébb minőségű fajok váltak uralkodóvá. A III. a szikes gyep, gyengébb adottságú talajon szintén alacsonyabb gyepgazdálkodási értékű fajok (pl. Festuca pseudovina) domináltak. Az V. mintaterületen magas arányban voltak jelen a takarmányminőségét rontó szúrós és mérgező (pl. Euphorbia spp.) növényfajok, ami a korábbi túllegeltetésnek a nyomaként maradt meg.

Hivatkozások

Barcsák Z. (2004): Biogyep-gazdálkodás Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

Barcsák Z., Kertész I. (1986): Gazdaságos gyeptermelés és gyephasznosítás. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

Bartha S., Szentes Sz. Horváth A., Házi J., Zimmermann Z., Molnár Cs., Dancza I., Margóczi K., Pál R., Purger D., Schmidt D., Óvári M., Komoly. C., Sutyinszki Zs., Szabó G., Csathó A. I., Juhász M., Penksza K., Molnár Zsolt (2013): Impact of mid-successional dominant species on the diversity and progress of succession in regenerating temperate grasslands. Applied Vegetation Science, 17. 2. 201-213. https://doi.org/10.1111/avsc.12066

Benyovszky B.M., Penksza K. (2002): A N-műtrágyázás optimális szintje a kedveltség szem-pontjából egy isaszegi lólegelőn. - Növénytermelés, 51. 4. 509-512.

Benyovszky B.M., Hansenblasz J., Penksza K. (2001): "Lólegeltetés, ahogyan a lovak látják" - lólegelők és a szénák gyepnövényeinek kedveltségi vizsgálata. Gyepgazdálkodásunk helyzete és kilátásai, 230-237.

Besnyői V., Szerdahelyi T., Bartha S., Penksza K. (2012): Kaszálás felhagyásának kezdeti ha-tása nyugat-magyarországi üde gyepek fajkompozíciójára. Gyepgazdálkodási Közlemé-nyek, 10. (1-2). 13-20.

Billeter R., Peintinger M., Diemer M. (2007): Restoration of montane fen meadows by mo-wing remains possible after 4-35 years of abandonment. Acta Botanica Helvetica, 117. 1-13. https://doi.org/10.1007/s00035-007-0743-9

Bódis J.; Fülöp B.; Lábadi V., Mészáros A., Pacsai B., Svajda P., Valkó O., Kelemen A. (2021): One year of conservation management is not sufficient for increasing the conser-vation value of abandoned fen meadows. Tuexenia, 41. 381-394.

Borhidi, A. (1995): Social behaviour types, the naturalness and relative ecological indicator values of the higher plants in the Hungarian flora. Acta Botanica Hungarica, 39. 97-181.

Braun-Blanquet, J. (1964): Pflanzensoziologie. Spingerverlag, Vienna, Germany, pp. 23-76. https://doi.org/10.1007/978-3-7091-8110-2

Catorci A., Piermarteri K., Penksza K., Házi J., Tardella F. M. (2017): Filtering effect of temporal niche fluctuation and amplitude of environmental variations on the trait-related flowering patterns: lesson from sub-Mediterranean grasslands. Scientific Reports, 7. 12034. https://doi.org/10.1038/s41598-017-12226-5

Centeri Cs., Herczeg E., Vona M., Penksza K. (2009): The effects of land use change on plant-soil-erosion relations, Nyereg Hill, Hungary. Journal of Plant Nutrition and Soil Science, 172. 586-592. https://doi.org/10.1002/jpln.200625101

Csontos P., Bózsing E., Cseresnyés I., Penksza K. (2009): Reproductive potential of Asclepias syriaca stands in the rural surroundings of Budapest, Hungary. Polish Journal of Ecology, 57. 383-388.

Csontos, P., Tamás, J., Kovács, Zs., Schellenberger, J., Penksza, K., Szili-Kovács, T., Kalapos, T. (2022): Vegetation dynamics in a loess grassland: plant traits indicate stability based on species presence, but directional change when cover is considered. Plant, 11. 6. 763. https://doi.org/10.3390/plants11060763

Dengler, J., Janisová, M.,Török, P.,Wellstein, C. (2014): Biodiversity of Palaearctic grass-lands: a synthesis. Agriculture, Ecosystems and Environment, 182. 1-14. https://doi.org/10.1016/j.agee.2013.12.015

Dövényi Z. (2010): Magyarország kistájainak katasztere. Pannónia-Print Kft. 616-619. p.

Fehér Zs., Hajnáczki S., Penksza P., Szőke P., Penksza K., Wichmann B. (2015): Correlation between the Diversity and Land Use in Cleared Grassland Areas in the Pannon Mountains. Journal of Earth scenece and Engineering, 5. 98-112. https://doi.org/10.17265/2159-581X/2015.02.002

Fűrész A., Pajor F., Penksza P., Sipos L., Szentes Sz., Penksza K. (2022c): Duna menti homo-ki gyepek domináns Festuca fajainak beltartalmi értékei (előzetes tanulmány). Gyepgaz-dálkodási Közlemények, 20. 2. 3-7. https://doi.org/10.55725/gygk/2022/20/2/12258

Fűrész A., Szentes Sz., Fintha G., Wagenhoffer Zs., Szalai F., Penksza K. (2022a): Házi vízi bivallyal való legeltetés hatásainak felmérése száraz gyepeken, mint potenciális élőhely-kezelési módszer. In: Bényi, Erzsébet; Bodnár, Ákos; Pajor, Ferenc; Póti, Péter (szerk.) VIII. Gödöllői Állattenyésztési Tudományos Nap: Előadások és poszterek összefoglaló kö-tete. Gödöllő, Magyarország: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem. p. 72.

Fűrész A., Penksza K., Sipos L., Turcsányi-Járdi I., Szentes Sz., Fintha G., Penksza P., Viszló L., Szalai F., Wagenhoffer Zs. (2022b): Examination of the Effects of Domestic Water Buf-falo (Bubalus bubalis) Grazing on Wetland and Dry Grassland Habitats. Plants, 12. 11. 2184. https://doi.org/10.3390/plants12112184

Gerard M., El Kahloun M., Rymen J., Beauchard O., Meire P. (2008): Importance of mowing and flood frequency in promoting species richness in restored floodplains. Journal of Applied Ecology, 45. 1780-1789. https://doi.org/10.1111/j.1365-2664.2008.01572.x

Gulyás L. (1996): Magyar hidegvérő csikók növekedésének vizsgálata születéstől választásig.

Gulyás L. (1997): Alternatív hasznosítási lehetıségek a lótenyésztés területén. Szaktanács-adási füzetek. ÁTK. Herceghalom. pp. 41-53.

Gulyás L., Varga P., Kiss Cs. (2007): A magyar hidegvérű csikók növekedésnek vizsgálata. Animal Welfare, Etológia és Tartástechnológia, 3. 13-26.

Hajnáczki S., Pajor F., Péter N., Bodnár Á. Penksza K., Póti P. (2021): Solidago gigantea Ait. and Calamagrostis epigejos (L) Roth invasive plants as potential forage for goats. Notu-lae Botanicae Horti Agrobotanici Clu, Napoca, 49. 1. 12197. https://doi.org/10.15835/nbha49112197

Halász A., Tasi J., Rásó J. (2015): Fás legelők, legelőerdők, erdősávok és fasorok használata ökológiai gazdálkodási rendszerben. Növénytermelés, 64. 4. 77-89.

Halász A., Nagy G. (2013): Complexity Of Local Measurements In Cattle Behavioural Studi-es In: Berckmans, D.- Vandermeulen, J. (szerk.) Precision Livestock Farming '13. Leuven, Belgium. pp. 223-228. Paper: 186.

Halász A., Nagy G., Tasi J., Bajnok M., Mikone J. E. (2016): Weather regulated cattle beha-viour on rangeland. Applied Ecology and Environmental Research, 14. 4. 149-158. https://doi.org/10.15666/aeer/1404_149158

Haraszthy L. (2013): Értékőrző gazdálkodás Natura 2000 területeken. Pro Vértes Természet-védelmi Közalapítvány. Csákvár.

Haraszthy L. (2014): Natura 2000 fajok és élőhelyek Magyarországon. Pro Vértes Termé-szetvédelmi Közalapítvány, Csákvár, Hungary

Házi J., Bartha S., Szentes Sz., Wichmann B., Penksza K. (2011): Seminatural grassland ma-nagement by mowing of Calamagrostis epigejos in Hungary. Plant Biosystems, 145. 699-707. https://doi.org/10.1080/11263504.2011.601339

Házi J., Nagy A., Szentes Sz., Tamás J., Penksza K. (2009): Adatok a siska nádtippan (Cala-magrostis epigeios) (L.) Roth. Cönológiai viszonyaihoz Dél-tiszántúli gyepekben. Tájöko-lógiai Lapok, 7. 2. 1-13. https://doi.org/10.56617/tl.4120

Házi J., Penksza K., Bartha S., Hufnagel L., Tóth A., Gyuricza Cs., Szentes Sz. (2012): Cut mowing and grazing Effects with grey cattle on plant species composition in case of Pan-non wet grasslands. Applied Ecology and Environmental Research, 10. 3. 223-231. https://doi.org/10.15666/aeer/1003_223231

Házi, J.; Penksza, K.;Barczi, A.; Szentes, S.; Pápay, G (2022): Effects of Long-Term Mowing on Biomass Composition in Pannonian Dry Grasslands. Agronomy, 12. 5. 1107. https://doi.org/10.3390/agronomy12051107

Kárpáti B., Sarudi Cs., Csorbai A., Marton I. (2004): A magyar szürke szarvasmarha tartá-sának ökonómiai és környezet-gazdálkodási elemzése. Acta Agraria Kaposváriensis, 8. 33-49.

Katona K., Fehér Á., Szemethy L., Saláta D., Pápay G., S-Falusi E., Kerényi-Nagy V., Szabó G., Wichmann B., Penksza K. (2016): Vadrágás szerepe a mátrai hegyvidéki gyepek be-cserjésedésének lassításában. Gyepgazdálkodási Közlemények, 14. 2. 29-35.

Kelemen A., Török P., Valkó O., Miglécz T., Tóthmérész B. (2013b): Mechanisms shaping plant biomass and species richness: plant strategies and litter effect in alkali and loess grasslands. Journal of Vegetation Science, 24. 1195-1203. https://doi.org/10.1111/jvs.12027

Kelemen A., Török P., Valkó O., Miglécz T., Tóthmérész B. (2013a): A fitomassza és fajgaz-dagság kapcsolatát alakító tényezők hortobágyi szikes és löszgyepekben. Botanikai Köz-lemények, 100. 1-13.

Kelemen A., Török P., Valkó O., Deák B., Miglécz T., Tóth K., Ölvedi T., Tóthmérész B. (2014): Sustaining recovered grasslands is not likely without proper management: vegeta-tion changes and large-scale evidences after cessation of mowing. Biodiversity & Conser-vation, 23. 741-751. https://doi.org/10.1007/s10531-014-0631-8

Kenéz Á., Szemán L., Szabó M., Saláta D., Malatinszky Á., Penksza K., Breuer L. (2007): Természetvédelmi célú gyephasznosítási terv a pénzesgyőr-hárskúti hagyásfás legelő élő-hely védelmére. Tájökológiai Lapok, 5. 35-41. https://doi.org/10.56617/tl.4361

Kiss T., Lévai P., Ferencz Á., Szentes Sz, Hufnagel L., Nagy A., Balogh Á., Pintér O., Saláta D., Házi J, Tóth A., Wichmann B., Penksza K. (2011): Change of composition and diversity of species and grassland management between different grazing intensity - in Pannonian dry and wet grasslands. Applidied Ecology and Environmental Research, 9. 3. 197-230. https://doi.org/10.15666/aeer/0903_197230

Kiss T., Penksza K. (2018): A legeltetés hosszú távú hatása kiskunsági füves pusztákon. Ter-mészetvédelmi Közlemények, 24. 104-113. https://doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv.2018.24.104

Klapp E., Boeker P., König F., Stählin A. (1953): Wertzahlen der Grünlandpflanzen. Grün-land, 2. 38-40.

Klimek S., Gen. Kemmermann A. R., Hofmann M., Isselstein J. (2007): Plant species richness and composition in managed grasslands: The relative importance of field management and environmental factors. Biological Conservation, 134. 559-570. https://doi.org/10.1016/j.biocon.2006.09.007

Kovácsné Koncz N., Béri B., Deák B., Kelemen A., Radócz Sz., Valkó O. (2015): Mély fekvésű gyepek élőhely kezelése különböző szarvasmarhafajták legeltetésével. 27. Georgikon Na-pok, 225-234.

Kovácsné Koncz, N., Penksza, V., Posta, J., Béri, B. (2017): Különböző szarvasmarhafajták legelőiviselkedésének összehasonlító vizsgálata hortobágyi szikeseken. Gyepgazdálkodási Közlemények, 15. 2. 29-36. https://doi.org/10.55725/gygk/2017/15/2/9588

Magyar V., Penksza K., Szentes Sz. (2017): Comparative investigations of biomass compo-sition in differently managed grasslands of the Balaton Uplands National Park, Hungary. Gyepgazdálkodási Közlemények, 15. 1. 49-56. https://doi.org/10.55725/gygk/2017/15/1/9608

Mihók S. (1989): Ajánlások a húsludak gyepkímélő legeltetéséhez. Tormay Emlékülés DATE, Debrecen, pp. 99-108.

Mihók S. (1993): A ló legeltetése. DGYN 11: 05-221.

Mihók S. (1995): A lólegelők követelményei. Gyepgazdálkodási Szakülés. A Debreceni Agrár-tudományim Egyetem kiadványa. pp. 101-104.

Mihók S. (1996): A lólegelők követelményei. DGYN 13: 101-104.

Mihók S. (2005): Az állattenyésztés és a gyepgazdálkodás kapcsolata. In: Jávor A. (szerk): Gyep-állat-vidék-kutatás-tudomány. DE Debrecen, pp. 55-62.

Nagy G. (1997): Néhány többhasznú gyepnövény. Legeltetéses állattartás DATE Debrecen pp. 27-33.

Nagy G. (2007): A nádképű csenkesz tavaszi fenológiai fejlődése és beltartalma. A magyar gyepgazdálkodás 50 éve - tanulságai a mai gyakorlat számára. Gyepgazdálkodási ankét SZIE, Gödöllő, pp. 93-99.

Pajor, F., Steiber, O., Tasi, J. (2012): Influence of extensive grazing on cheese composition, yield and fatty acids content of goats. Bulgarian Journal of Agricultural Science, 18. 4. 487-492.

Pajor, F., Kerti, A., Penksza, K., Kuchtik, J., Harkányiné, Sz.Zs., Béres, A., Czinkota, Szentes, Sz., Póti, P. (2014): Improving nutritional quality of the goat milk by grazing. Applied Ecology and Environmental Research, 12. 1. 301-307. https://doi.org/10.15666/aeer/1201_301307

Pápay G., Penksza K., Szabó G., Ibadzane M., Járdi I., Wichmann B. (2017): Természetvé-delmi kezelések hatása hegyi rétek vegetációjára a Gyöngyösi Sár-hegy TT területén. Gyepgazdálkodási Közlemények, 15. 2. 37-46. https://doi.org/10.55725/gygk/2017/15/2/9589

Pápay G., Szabó G., Szőke P., Zimmermann Z., Fűrész A., Péter N., Penksza K. (2019a): Ter-mészetes és telepített homoki gyepek vegetációja és biomassza-vizsgálatai kisalföldi min-taterületeken. Gyepgazdálkodási Közlemények, 17. 1. 35-42. https://doi.org/10.55725/gygk/2019/17/1/9483

Pápay G., Wichmann B., Penksza K. (2019b): Parádóhuta melletti cserjeirtott mintaterületen kialakult gyep növényzetének változása vadrágás hatására 2012 és 2019 között. Gyepgaz-dálkodási Közlemények, 17. 1. 43-50. https://doi.org/10.55725/gygk/2019/17/1/9484

Penksza K., Káder F., Benyovszky B. M. (1996): Vegetációtanulmány a Balatonalmádi (Vö-rösberény) melletti Megye-hegyről. Botanikai Közlemények, 83. 77-90.

Penksza K., Tasi J., Szentes Sz., Centeri Cs. (2008): Természetvédelmi célú botanikai, takar-mányozástani és talajtani vizsgálatok a Tapolcai és Káli-medence szürkemarha és bivaly legelőin. Gyepgazdálkodási Közlemények, 6. 47-53. https://doi.org/10.55725/gygk/2008/6/1-2/10334

Penksza K., Tasi J, Szabó G, Zimmermann Z., Szentes Sz. (2009a): Természetvédelmi célú bo-tanikai és takarmányozástani vizsgálatok adatai Káli-medencei juhlegelőhöz. Gyepgaz-dálkodási Közlemények, 7. 51-58.

Penksza K., Wichmann B., Szentes Sz. (2009b): Szarvasharha-, juh- és lólegelők összehason-lító vizsgálata a Tapolcai és a Káli-medencében - 2008. év. Gyepgazdálkodási Közlemé-nyek, 7. 59-63.

Penksza K., Házi J., Tóth A., Wichmann B., Pajor F., Gyuricza Cs., Póti P., Szentes Sz. (2013): Eltérő hasznosítású szürkemarha legelő szezonális táplálóanyag tartalom alakulás, fajdi-verzitás változása és ennek hatása a biomassza mennyiségére és összetételére nedves pan-non gyepekben. Növénytermelés, 62. 1. 73-94.

Penksza K, Pápay G., Házi J., Tóth A., S. Falusi E., Saláta D., Kerényi-Nagy V., Wichmann B. (2015): Gyepregeneráció erdőirtással kialakított gyepekben mátrai (Fallóskút) mintaterü-leteken. Gyepgazdálkodási Közlemények, 13. (1-2). 31-44. https://doi.org/10.55725/gygk/2015/13/1-2/9756

Penksza K., Fehér Á., Saláta D., Pápay G., S.-Falusi E., Kerényi-Nagy V., Szabó G., Wich-mann B., Szemethy L., Katona K. (2016): Gyepregeneráció és vadhatás vizsgálata cserje-irtás után parádóhutai (Mátra) mintaterületen. Gyepgazdálkodási Közlemények, 14. 1. 31-41.

Penksza K., Ifj. Viszló L., Stilling F., Turcsányi-Járdi I., Pápay G. (2021): Magyar szürke szarvasmarha-szántóból kialakított legelő természetvédelmi gyepgazdálkodási vizsgálata Csákvár melletti "szűzföld" területén. Gyepgazdálkodási Közlemények, 19. 2. 3-14. https://doi.org/10.55725/gygk/2022/19/2/10693

Penksza K., Fűrész A., Stilling F., Viszló L. (2022b): Cönológiai vizsgálatok különböző tele-pített és felújított magyar szürke szarvasmarha és vízi bivaly legelőn a Zámolyi-medencében. In: Bényi, Erzsébet; Bodnár, Ákos; Pajor, Ferenc; Póti, Péter (szerk.) VIII. Gödöllői Állattenyésztési Tudományos Nap: Előadások és poszterek összefoglaló kötete. Gödöllő, Magyarország: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem. p. 34.

Penksza K., Turcsányi-Járdi I., Fűrész A., Saláta-Falusi E. (2022a): Marhalegelők vegetá-ciójának vizsgálata az Ipoly-völgy homoki gyepeiben. In: Bényi, Erzsébet; Bodnár, Ákos; Pajor, Ferenc; Póti, Péter (szerk.) VIII. Gödöllői Állattenyésztési Tudományos Nap: Elő-adások és poszterek összefoglaló kötete. Gödöllő, Magyarország: Magyar Agrár- és Élet-tudományi Egyetem. p. 73

Péter N., Bajor Z.-Saláta D.-Pápay G.-Lisztes-Szabó Zs.-Stilling F.-Zimmermann Z.-Penksza K. (2021): Sandy grasslands regeneration results of the conservation management on the Homoktövis Conservation Area in Budapest (2009-2021). Gyepgazdálkodási Közlemények, 20. 33-35. https://doi.org/10.55725/gygk/2022/19/2/10698

Saláta, D., Wichmann, B., Házi, J., Falusi, E., Penksza, K. (2011): Botanikai összehasonlító vizsgálat a cserépfalui és az erdőbényei fás legelőn. Animal Welfare, Etológia és Tartás-technológia, 7. 3. 234-262.

Saláta D., Falusi E., Wichmann B., Házi J., Penksza K. (2012): Faj és vegetáció, összetétel elemzés legeltetési terhelés alatt a cserépfalui és az erdőbényei fás legelők különböző nö-vényzeti típusaiban. Botanikai Közlemények, 99. 143-160.

Stilling F., Póti P., Pajor F., Hajnáczki S. (2022): Botanical investigation of goats pastures on natural and replanted grasslands. Gyepgazdálkodási közlemények, 22. 1. 47-50. https://doi.org/10.55725/gygk/2022/20/1/11153

Szabó G., Zimmermann Z., Szentes Sz., Sutyinszki Zs., Penksza K. (2010): Természetvédelmi és gyepgazdálkodási vizsgálatok a Dinnyési, fertő gyepeiben. Gyepgazdálkodási Közlemé-nyek, 8. 31-38.

Szabó G., Zimmermann Z., Bartha S., Szentes Sz., Sutyinszki Zs., Penksza K. (2011): Botani-kai, természetvédelmi és gyepgazdálkodási vizsgálatok Balaton-felvidéki szarvasmarha-legelőkön. Tájökológiai Lapok, 9. 2. 431- 440. https://doi.org/10.56617/tl.3931

Szabó G., Magyar V., Szentes Sz., Penksza K. (2021): Comparative phytosociologycal study of long-term on Tihany Peninsula of the Balaton Uplands National Park, Hungary. Gyep-gazdálkodási Közlemények, 20. 37-38. https://doi.org/10.55725/gygk/2022/19/2/10699

Szemán L. (2003): Ökológiai gyepgazdálkodás. A NAKP "B" kötete, Budapest, Gödöllő.

Szemán L. (2005): A rét- és legelőgazdálkodás. In: Glatz F. (szerk.): A rendszerváltás kihatá-sa a természeti környezetre. MTA Társadalomkutató Központ. Budapest, pp. 67-92.

Szentes Sz., Penksza K., Tasi J. (2007): Gyepgazdálkodási vizsgálatok a Dunántúli közép-hegység néhány természetes gyepében. Animal Welfare, Etológia és Tartástechnológia, 3. 127-149.

Szentes Sz., Penksza K., Tasi J., Malatinszky Á. (2008): A legeltetés természetvédelmi vonat-kozásai a Tapolcai- és Káli medencében. Animal Welfare, Etológia és Tartástechnológia, 4. 2. 829-835.

Szentes Sz., Tasi J., Házi J., Penksza K. (2009a): A legeltetés hatásának gyepgazdálkodási és természetvédelmi vizsgálata Tapolcai- és Káli-medencei lólegelőn a 2008. évi gyepgaz-dálkodási idényben. Gyepgazdálkodási Közlemények, 7. 65-72. https://doi.org/10.55725/gygk/2009/7/1-2/10275

Szentes Sz., Wichmann B., Házi J., Tasi J., Penksza K. (2009b): Vegetáció és gyep produkció havi változása badacsonytördemici szürkemarha legelőkön és kaszálón. Tájökológiai La-pok, 7. 2. 319-328. https://doi.org/10.56617/tl.4115

Szentes Sz., Wichmann B., Házi J., Tasi J., Penksza K. (2009c): Vegetáció és gyep produkció havi változása badacsonytördemici szürkemarha legelőkön és kaszálón. Tájökológiai La-pok, 7. 2. 319-328. https://doi.org/10.56617/tl.4115

Szentes Sz., Penksza K., Dannhauser C., Coezte R. (2011a): Nedves fekvésű gyep botanikai összetételének, produkciójának és beltartalmi értékeinek növedékenkénti változása szür-kemarha legelőn a Tapolcai-medencében. Animal Welfare, Etológia és Tartástechnológia, 7. 180-198.

Szentes Sz., Sutyinszki Zs., Zimmermann Z., Szabó G., Járdi I., Házi J., Penksza K., Bartha S. (2011b): A fenyérfű (Bothriochloa ischaemum (L.) Keng 1936) gyep béta-diverzitására gyakorolt hatásainak vizsgálata és értékelése mikrocönológiai módszerekkel. Tájökológiai Lapok, 9. 2. 463-475. https://doi.org/10.56617/tl.3935

Szentes Sz., Sutyinszki Zs., Szabó G., Zimmermann Z., Járdi I., Házi J., Bartha S., Penksza K. (2012a): A fenyérfű (Bothriochloa ischaemum (L.) Keng 936) gyep-fajösszetételére gyako-rolt hatásainak vizsgálata mikrocönológiai módszerekkel. Animal Welfare, Etológia és Tartástechnológia, 8. 1. 88-102.

Szentes, Sz., Sutyinszki, Zs., Szabó, G., Zimmermann, Z., Házi, J., Wichmann, B., Hufnágel, L., Penksza, K., Bartha, S. (2012b): Grazed Pannonian grassland beta-diversity changes due to C4 yellow bluestem. Central European Journal of Biology. 7. 6. 1055-1065. https://doi.org/10.2478/s11535-012-0101-9

Szentes Sz.., Sutyinszki Zs., Kiss T., Fűrész A., Saláta D., Harkányiné Székely Zs., Penksza K. (2022): Verges as Fragments of Loess Grasslands in the Carpathian Basin and Their Festuca Species. Diversity, 14, 510. https://doi.org/10.3390/d14070510

Tasi J. (2003): Gyepek mérgező és gyomnövényei. SZIE Gödöllő.

Tasi J. (2007): Diverse impacts of nature conservation grassland management. Cereal Rese-arch Communications, 35. 1205-1209. https://doi.org/10.1556/CRC.35.2007.2.260

Tasi J. (2018): Legeltetési módszerek, Magyar Állattenyésztők Lapja, 12. 38-39.

Tasi J., Bajnok M., Halász A. Szabó F., Harkányiné Székely Zs., Láng V. (2014): Magyaror-szág komplex gyepgazdálkodási adatbázis létrehozásának első lépései és eredményei, Gyepgazdálkodási Közlemények, (1-2). 57-64. https://doi.org/10.55725/gygk/2014/12/1-2/9770

T-Járdi I., Penksza K., S.-Falusi E. (2022): Vegetation investigation of cattle pastures in the Ipoly Valley, Dejtár. Ggepgzadálkodási Közlemények, 20. 1. 53-54. https://doi.org/10.55725/gygk/2022/20/1/11154

Tóth Cs., Nagy G., Nyakas A. (2003): Legeltetett gyepek értékelése a Hortobágyon. Agrártu-dományi közlemények, Debrecen, 10. 50-54. https://doi.org/10.34101/actaagrar/10/3463

Török P., Kelemen A., Valkó O., Deák B., Lukács B., Tóthmérész B. (2011): Lucerne domi-nated fields recover native grass diversity without intensive management actions. Journal of Applied Ecology, 48. 257-264. https://doi.org/10.1111/j.1365-2664.2010.01903.x

Letöltések

Megjelent

2023-12-29

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

Eltérő hasznosítású lólegelők vegetációjának és gyepgazdálkodási értékének felmérése Sukoró melletti lovasparkban. (2023). Animal Welfare, Etológia és Tartástechnológia (AWETH), 19(2), 183-198. https://doi.org/10.17205/aweth.5279