Data of biomass and content values of sandy grasslands dominated by Festuca along the Danube
DOI:
https://doi.org/10.17205/SZIE.AWETH.2022.1.017Keywords:
biomass, feed value, fescue, grassland managementAbstract
Festuca taxa are important grassland species in the Pannonian vegetation and they are a dominant component of the Pannonian vegetation where conditions are too extreme. The habitats of narrow-leaved or small Festuca species are indicators of poor productivity, but they are still important from the conservation point of view. As climate change and the expansion of dry habitats increase, the importance of these grasslands is likely to rise.
Our study aimed to collect cut samples of biomass from 37 areas along the Danube, beginning in the northwestern part of the Little Hungarian Plain, across the central great sandy plains of the Carpathian Basin (divided into three parts: north, middle, south) to the southernmost part of the Basin at Deliblato, Serbia. The last samples were made beyond the Carpathians on the Romanian Great Plain and Bulgaria.
Weende analysis of the cut samples was carried out in the laboratory of the Department of Animal Husbandry of Szent István University. Their original dry matter and crude protein, crude fat and crude fibre content were analysed according to MSZ-6830, Harris et al. (1972) and NRC (1989), and fibre fractions (NDF, ADF, ADL) were measured. Samples were classified based on the dominant Festuca species, including separate assessments of dominant Festuca samples and separate assessments of samples with co-occurring species.
Values of absolute dry matter were high in all samples of Festuca vaginata, but there was a slight increase towards the southern areas, the highest values were found in the Deliblato (DFv) sample, which were above 500 mg/kg. Crude protein values were low, in none of the samples reached the 100 mg/kg. Crude fat was the lowest, fluctuating between 18 and 25 mg/kg. Crude fibre content did not show a significant difference between the sample areas, and it was around 300 mg/kg. In contrast, there were different ratios of the fiber fraction. In general, the highest values of the fiber fraction were measured in the NDF (neutral detergent fiber) data, around 500 mg/kg. ADF (acid detergent fiber) fiber content was higher in the samples from the Danube-Tisza area (Szigetmonostror/SzFv, Sandstones TT/HFv) and decreased again towards the south. Similar ratios were observed in the amount of ADL (acid-detergent lignin).
Thus, all in all, the analysed samples suggest an increasing tendency in dry matter towards the southern areas. There were also significant differences between the analysed species. Differences were detected based on the separated samples of the five Festuca species and both their component grassland samples. According to the content values these grasslands provides a suitable feed base for species of small ruminants, and within this, Festuca wagneri sample types were considered to be the most suitable.
References
Antal, Zs., Huzsvai, L. (2007): Előkészítő vizsgálatok védett gyepterületek produkciójának modellezéséhez. Agrártudományi Közlemények 26 (Különszám): 64–69. https://doi.org/10.34101/actaagrar/26/3058
Antal Zs., Juhász L. (2008): Determining soil reaction values and nature conservation value categories for grass production model based grazing. Cereal Research Communications 36: 975–978.
Bakker, J. P., Berendse. F. (1999): Constraints in the restoration of ecological diversity in grassland and heathland communities. Trends in Ecology and Evolution 14: 63–68. https://doi.org/10.1016/S0169-5347(98)01544-4
Bálint, P., Balogh, N., Kelbert, B., Radócz, Sz., Tóth, K. (2014): Fitomassza dinamika homoki gyepek szekunder szukcessziója során. Gyepgazdálkodási Közlemények 12(1-2): 3–10. https://doi.org/10.55725/gygk/2014/12/1-2/9762
Bischoff, A., Auge, H., Mahn, E. G. (2005): Seasonal changes in the relationship between plant species richness and community biomass in early succession. Basic and Applied Ecology 6: 385–394. https://doi.org/10.1016/j.baae.2005.03.003
Cornwell, W. K., Grubb, P. J. (2003) Regional and local patterns in plant species richness with respect to resource availability. Oikos 100: 417–428. https://doi.org/10.1034/j.1600-0706.2003.11697.x
Deák, B., Valkó, O., Kelemen, A., Török, P., Miglécz, T., Ölvedi, T., Lengyel, Sz., Tóthmérész, B. (2011): Litter and graminoid biomass accumulation suppresses weedy forbs in grassland restoration. Plant Biosystems 145: 730–737. https://doi.org/10.1080/11263504.2011.601336
Fischer, M., Stöcklin, J. (1997): Local extinction of plants in remnants of extensively used calcareous grasslands 1950-1985. Conservation Biology 11: 727–737. https://doi.org/10.1046/j.1523-1739.1997.96082.x
Gillman, L. N., Wright, S. D. (2006) The influence of productivity on the species richness of plants: a critical assessment. Ecology 87: 234–1243. https://doi.org/10.1890/0012-9658(2006)87[1234:TIOPOT]2.0.CO;2
Guo, Q. (2007): The diversity-biomass-productivity relationships in grassland management and restoration. Basic and Applied Ecology 8: 199–208. https://doi.org/10.1016/j.baae.2006.02.005
Halász, A., Nagy, G., Tasi, J., Bajnok, M., Mikoné, J. E. (2016): Weather regulated cattle behaviour on rangeland. Applied Ecology and Environmental Research 14(4): 149–158. https://doi.org/10.15666/aeer/1404_149158
Halász, A., Suli, A., Miko, E., Persovits, E., Orosz, Sz. (2022). Value in grass: Matter of fibre and carbs. Applied Studies in Agribusiness and Commerce, 15(3-4). https://doi.org/10.19041/APSTRACT/2021/3-4/9
Harris, D. O., Tetelman, A. S., Darwish, F. A. (1972): Detection of fiber cracking by acoustic emission. Acoustic Emission - STP. 238–249. https://doi.org/10.1520/STP35391S
Járdi, I., Pápay, G., Fekete, Gy., S-Falusi, E. (2017): Marhalegelők vegetációjának vizsgálata az Ipoly-völgy homoki gyepeiben. Gyepgazdálkodási Közlemények 15(2): 9–21. https://doi.org/10.55725/gygk/2017/15/2/9586
Katona, K., Fehér, Á, Szemethy, L., Saláta, D., Pápay, G., S.-Falusi, E., Kerényi-Nagy, V., Szabó, G., Wichmann, B., Penksza, K. (2016): Vadrágás szerepe a mátrai hegyvidéki gyepek becserjésedésének lassításában. Gyepgazdálkodási Közlemények 14(2): 29–35.
Kelemen, A., Török, P., Valkó, O., Miglécz, T., Tóthmérész, B. (2013): A fitomassza és fajgazdagság kapcsolatát alakító tényezők hortobágyi szikes és löszgyepekben. Botanikai Közlemények 100: 47–59.
Mittelbach, G. G., Steiner, C. F., Scheiner, S. M., Gross, K. L., Reynolds, H. L., Waide, R. B., Willig, M. R., Dodson, S. I., Gough, L. (2001): What is the observed relationship between species richness and productivity? Ecology 82: 2381–2396. https://doi.org/10.1890/0012-9658(2001)082[2381:WITORB]2.0.CO;2
NRC - National Research Council (1989): Everybody counts: A report to the nation on the future of mathematics education. Washington, DC.: National Academy Press.
Orosz, Sz. (2015): A jó minőségű tömegtakarmány a gazdaságos termelés alapja. Hírlevél 15(12), pp.: 17–23.
Orosz, Sz. (2017): Szenázs vagy széna? Szilázs vagy szenázs? Lucernaszéna vagy rétiszéna? Hírlevél 17(3), pp.: 30–37.
Orosz, Sz., Mézes, M. (2007): A jó minőségű lucernaszilázs és -szenázs készítésének technológiai jellemzői. Takarmányozás 10(2), pp.: 4–8.
Pápay, G. (2016): Cserjeirtás után magára hagyott, legeltetett és kaszált gyepterületek vegetációjának összehasonlító elemzése parádóhutai (Mátra) mintaterületen. Gyepgazdálkodási Közlemények 14(2): 37–48.
Pápay, G., Uj, B. (2012): Természetvédelmi élőhelykezelés hatása a gyöngyösi Sár-hegy gyepterületeinek vegetációjára. Gyepgazdálkodási közlemények, 10(1-2): 39–48. https://doi.org/10.55725/gygk/2012/10/1-2/9871
Pápay, G., Penksza, K., Szabó, G., Ibadzane, M., Járdi, I., Wichmann, B. (2017): Természetvédelmi kezelések hatása hegyi rétek vegetációjára a Gyöngyösi Sár-hegy TT területén. Gyepgazdálkodási Közlemények 15(2): 37–46. https://doi.org/10.55725/gygk/2017/15/2/9589
Pápay, G., Szabó, G., Szőke, P., Zimmermann, Z., Fűrész, A., Péter, N., Penksza, K. (2019a): Természetes és telepített homoki gyepek vegetációja és biomassza-vizsgálatai kisalföldi mintaterületeken. Gyepgazdálkodási Közlemények 17(1): 35–42. https://doi.org/10.55725/gygk/2019/17/1/9483
Pápay, G., Wichmann, B., Penksza, K. (2019b): Parádóhuta melletti cserjeirtott mintaterületen kialakult gyep növényzetének változása vadrágás hatására 2012 és 2019 között. Gyepgazdálkodási Közlemények 17(1): 43–50. https://doi.org/10.55725/gygk/2019/17/1/9484
Pápay, G., Michéli, E., S.-Falusi, E., Barczi, A., Fuchs, M. (2019c): Botanical and soil studies in sandy vegetation of North Hungarian Great Plain. 18th Alps-Adria Scientific Workshop Abstract Book 124–125. pp. https://doi.org/10.34116/NTI.2019.AA.53
Pápay, G., Kiss, O., Fehér, Á., Szabó, G., Zimmermann, Z., Hufnagel, L., S.-Falusi, E., Járdi, I., Saláta, D., Szemethy, L., Penksza, K., Katona, K. (2020): Impact of shrub cover and wild ungulate browsing on the vegetation of restored mountain hay meadows. Tuexenia 40: 445–457.
Penksza, K., Házi, J., Tóth, A., Wichmann, B., Pajor, F., Gyuricza, Cs., Póti, P., Szentes, Sz. (2013): Eltérő hasznosítású szürkemarha legelő szezonális táplálóanyag tartalom alakulás, fajdiverzitás változása és ennek hatása a biomassza mennyiségére és összetételére nedves pannon gyepekben. Növénytermelés 62(1): 73–94.
Précsényi, I. (1975): Szikespusztai rét növényzetének produktivitása. Biológiai Tanulmányok 4. Akadémiai Kiadó, Budapest
Rácz, B., Fűrész, A., Péter, N., Stilling, F., Pajor, F. (2021): Biomass of the sandy grasslands along the Danube. Gyepgazdálkodási Közlemények 19(1): 31–35. https://doi.org/10.55725/gygk/2021/19/1/10224
Schaffers, A. P. (2002): Soil, biomass, and management of semi-natural vegetation. Part II. Factors controlling species diversity. Plant Ecology 158: 247–268. https://doi.org/10.1023/A:1015545821845
Schmidt, J. (szerk) (1993): Takarmányozástan. Mezőgazda kiadó, Budapest.
Schmidt, J., Várhegyi, Jné., Várhegyi, J., Túriné, C.É. (2000): A kérődzők takarmányainak energia és fehérjeértékelése. Mezőgazda kiadó, Budapest, 144–166.
Szentes, Sz., Tasi, J., Házi, J., Penksza, K. (2009) A legeltetés hatásának gyepgazdálkodási és természetvédelmi vizsgálata Tapolcai- és Káli-medencei lólegelőn a 2008. évi gyepgazdálkodási idényben. Gyepgazdálkodási Közlemények, 7(1-2): 65–72. https://doi.org/10.55725/gygk/2009/7/1-2/10275
Tasi J. (2010): Gyepgazdálkodás. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Gödöllő.
Tasi, J., Bajnok, M., Szentes, Sz., Török, G. (2013): A hasznosítási gyakoriság és az időjárás hatása száraz és üde fekvésű gyepek takarmány-minőségére. Gyepgazdálkodási Közlemények 9(1-2): 43–47. https://doi.org/10.55725/gygk/2011/9/1-2/10044
Tasi, J., Bajnok, M., Halász, A., Szabó, F., Harkányiné Székely, Zs., Láng, V. (2014): Magyarországi komplex gyepgazdálkodási adatbázis létrehozásának első lépései és eredményei. Gyepgazdálkodási Közlemények 12 (1-2): 1–8. https://doi.org/10.55725/gygk/2014/12/1-2/9770
Török, P.; Penksza, K., Tóth, E., Kelemen, A., Sonkoly, J., Tóthmérész, B. (2018): Vegetation type and grazing intensity jointly shape grazing on grassland biodiversity. Ecology and Evolution 8(20): 10326–10335. https://doi.org/10.1002/ece3.4508
Valkó, O., Török, P., Tóthmérész, B., Matus, G. (2011): Restoration potential in seed banks of acidic fen and dry-mesophilous meadows: Can restoration be based on local seed banks? Restoration Ecology 19: 9–15. https://doi.org/10.1111/j.1526-100X.2010.00679.x
Zimmermann, Z., Pápay, G., Szendrei, F. B. (2018): Szarvasmarha legelőként és kaszálóként történő hasznosított Tura melletti üde gyepek összehasonlító cönológiai elemzése. Gyepgazdálkodási Közlemények 16(1): 49–63. https://doi.org/10.55725/gygk/2018/16/1-2/9515
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2022 Fűrész Attila, Balogh Dániel, Pajor Ferenc, Péter Norbert, Kiss Tímea, Penksza Károly
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
