Egy dombvidéki gyep istállótrágyázásának első eredményei
Kulcsszavak:
dombvidéki gyep, istállótrágya, hasznosítási gyakoriság, trágyaterhelésAbsztrakt
Vizsgálatainkat a Szent István Egyetem TECH_08-A4/2-2008-0140 számú „Klímakár csökkentés az agráriumban” című projektjének keretében végeztük Kisfüzesen 2009 és 2012 között.
A gyep istállótrágyázásának gondolata nem új keletű, ennek ellenére a szakirodalom kevés szót ejt róla.
Forgó és mtsai, (2009) szerint a gyepgazdálkodásban, a gyephasznosításban az elmúlt években nagy változások álltak be, ezek a változások jelentősen megváltozatták a gazdálkodási körülményeket. Hazánkban túlsúlyba kerültek az olyan gyepterületek, ahol természetvédelmi célú gyepgazdálkodást írnak elő a különböző rendeletek, vagy ezt a gazdálkodási formát maguk a tulajdonosok vállalják támogatás fejében. Teljesen mindegy, hogy milyen gazdálkodást végzünk ha „a füvet betakarítjuk és lehordjuk a területről” (Dorner, 1928) azt valamilyen tápanyag formájában pótolnunk kell a talaj számára. A műtrágyázást a természetvédelmi- és az ökológiai gyepgazdálkodás mindegyik formája tiltja, ezért aktuális a gyepek istállótrágyázásának témája.
A kísérlet eddig eredményei alapján istállótrágyázással sikeresen növelhetők a terméshozamok, évjárattól függően 0,5-2,5 t/ha szárazanyag mennyiséggel. A trágyázás kedvező hatással van a növényborítás mértékére, takarmányozási szempontból - bármely hasznosítási variációnál – nőtt a pázsitfüvek és pillangósok aránya a trágyázatlan parcellákhoz képest. A természetvédelmi szempontból fontos a természetes élőhelyek diverzitásának fenntartása, három év átlagában a trágyázás hatására a diverzitás minimálisan csökkent. A trágyázás – tápanyagellátás – hatásának legfőbb pozitívuma az aszályos (2012) évben mutatkozott meg. Szignifikánsan több volt a terméshozam és a három-, valamint a négyszeri hasznosításnál több volt a fajszám, mint a trágyázatlan kezelés esetében.
Összességében, figyelembe véve a vizsgált tényezőket (sz.a. hozam, borítási %, diverzitás) az adott dombvidéki gyepen az évi háromszori hasznosítás és az 1,4-es nagyállat egységnek megfelelő istállótrágya-terhelés adta a legjobb eredményeket a vizsgálataink során.
Hivatkozások
Balázs, F. (1949): A gyepek termésbecslése növényszociológia alapján. Agrártudomány, 1(1) 26–35.
Balázs, F. (1960): A gyepek botanikai és gazdasági értékelése. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest
Bálint, J. (2006): Ökológiai gazdálkodás a felsőfokú szakképzés hallgatói számára, Budapest Szaktudás Kiadó Ház, 280.
Bánszki, T. (1992): Az istállótrágyázás hatása öntözött sovány csenkeszes gyepen. Növénytermelés, 41(4) 351–364.
Barcsák, Z. (2004): Bio-gyepgazdálkodás. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 222.
Barcsák, Z., Baskay, T. B., Preiger, K. (1978): Gyeptermesztés és –hasznosítás. Mezőgazdasági Kiadó, Bp., 338.
Barcsák, Z., Petrányi, I. (1960): A gyökérmennyiség vizsgálata sovány csenkesz legelőkön. Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karának Közleményei Gödöllő, 179–183.
Biró, J. (1911): Útmutatás a domb- és hegyvidéki legelők megjavításához, gondozásához és rendszeres használatához. Erdészeti lapok 50(21) 1118–1142.
Csízi, I., Monori, I. (2008): Túlérett juhtrágya hatása ecsetpázsitos szikes rét első növedékének növényállomány összetételére és hozamára. Gyepgazdálkodási Közlemények, 6(6) 29–32. https://doi.org/10.55725/gygk/2008/6/1-2/10331
Csízi, I., Monori, I. (2009): Juhtrágya hatása extenzív gyep első növedékének hozamára. Gyepgazdálkodási Közlemények, 7(7) 27–30.
Dorner, B. (1928): Rétek és legelők művelése és termésfokozása. Athenaeum, Budapest, 45–102.
Forgó, I., Barna, S., Tóth, Cs., Vágvölgyi, S. (2009): A gyepgazdálkodás problémái, természetvédelem vagy gazdálkodás. Gyepgazdálkodási Közlemények, 7(7) 31–34.
Google maps: http://maps.google.hu/
Komárek, P., Kohoutek, A., Fiala, J., Nerusil, P., Odstrcilová, V. (2005): Production and quality of grassland forage in relation to stocking rate and cutting frequency. In: Integrating Efficient Grassland Farming and Biodiversity, Proceedings 13th General Meeting of the European Grassland Federation, Tartu, Estonia, 683.
Kovács, A., Csízi, I. (2004): Pratológia. Rinoceros Grafikai Stúdió, Karcag, 207.
KSH: http://www.ksh.hu/mezogazdasag
Petrányi, I. (1963): Legelőtrágyázás a Duna-Tisza-közi homoki háton. Magyar mezőgazdaság, 18(52) 8–9.
Simon, T. (2004): A Magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest, 845.
Surányi, B. (2012): A legelő-rétműveléstől a gyepgazdálkodásig – A gyephasználat története. Egyetemi jegyzet, Debreceni Egyetemi Kiadó, 133.
Sváb, J. (1981): Biometriai módszerek a kutatásban. Mezőgazdasági Kiadó Budapest, 557.
Szemán, L. (2007): Gyepgazdálkodás módszertana. Egyetemi jegyzet, Szent István Egyetem Kiadó, Gödöllő, 125.
Szewczyk, W., Kasperczyk, M., Kacorzky, P. (2007): Effect of fertilization scheme on grassland production and water environment In: Permanent and temporary grassland plant, Proceedings 15th General Meeting of the European Grassland Federation, Ghent, Belgium, 603.
Tasi, J. (2010): Gyepgazdálkodás. Egyetemi jegyzet, Szent István Egyetem Kiadó, Gödöllő, 120.
Vinczeffy, I. (szerk.): (1993): Legelő- és gyepgazdálkodás, Mezőgazda Kiadó. Budapest, 400 p.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2013 Tasi Julianna, Pencz Pál, Török Gábor
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
