Adatok a Duna menti Festuca dominálta homoki gyepek biomassza és beltartalmi értékeihez
DOI:
https://doi.org/10.17205/SZIE.AWETH.2022.1.017Kulcsszavak:
biomassza, takarmányérték, csenkesz, gyepgazdálkodásAbsztrakt
A Festuca fajok a pannon vegetáció fontos gyepalkotói, továbbá a szélsőséges körülményekkel jellemezhető élőhelyek meghatározó tagjai. A szálas levelű vagy úgynevezett apró csenkeszek (Festuca) élőhelyei gyenge termőképességű gyepeket alkotnak, mindemellett ezek az élőhelyek jelentős természetvédelmi értéket képviselnek. Jelentőségük a klímaváltozással párhuzamosan a száraz élőhelyek potenciális terjedésével feltehetően nőni fog. Célként tűztük ki a Dunát követve a Kárpát-medence északnyugati részétől, Kisalföldtől kiindulva a Kárpát-medence központi, nagy, kiterjedt homoki hátságán át, (ahol 3 részre, északi, középső és déli részre bontva) a legdélibb, Deliblát területéig, valamint a Kárpátok vonalán átlépve a Román-alföldig és Bulgáriáig, 37 mintaterület takarmánymintáinak begyűjtését és feldolgozását.
A vágásminták weendei analízise a Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszékének laboratóriumában történt. Meghatároztuk azok eredeti szárazanyag-tartalmát, a nyersfehérje, a nyerszsír és a nyersrost tartalmát az MSZ-6830 sz. szabvány szerint, illetve Harris et al. (1972) és NRC (1989) alapján, továbbá mértünk rostfrakciókat is (NDF, ADF, ADL). A mintákat a domináns Festuca fajok alapján osztályoztuk, ezen belül két mintatípussal dolgoztunk és külön értékeltünk tiszta Festuca mintákat és külön velük együtt előforduló fajokkal kevert mintákat.
A Festuca vaginata abszolút szárazanyag-tartalom értékei minden minta esetében magasak voltak, de némi emelkedés mutatkozott a déli terület felé haladva, ahol a legmagasabb értékek a delibláti (DFv) mintánál adódtak 500 mg/kg feletti értékekkel. A nyersfehérje értékei alacsonyak voltak, és egyik esetben sem érték el a 100 mg/kg értékhatárt. A nyerszsír mennyisége mutatta a legkisebb értékeket csak 18-25 mg/kg között mozgott. A nyersrost mennyiségben jelentős eltérések nem mutatkoztak a mintaterületek között, értéke 300 mg/kg körül alakult. Ezzel ellentétben a rostfrakció arányaiban voltak eltérések. Általánosan elmondható, hogy a legmagasabb értékeket a rostfrakcióból a NDF (neutrális detergens rost) adatai matatták, 500 mg/kg körül. Az ADF (savdetergens rost) rost mennyisége magasabb volt a Duna-Tisza közi mintáknál (Szigetmonostror/SzFv, Homoktövis TT/HFv), és újra csökkent dél felé haladva. Hasonló értékek figyeltünk meg az ADL (savdetergens lignin) mennyisége tekintetében is.
Összességében tehát az elemzett minták alapján a szárazanyagban a déli területek felé haladva egy növekvő tendencia követhető. A vizsgált öt Festuca faj és az általuk alkotott gyepi minták között is jelentős különbségeket igazoltunk. A vizsgált gyepek beltartalmi értékek alapján kisebb kérődző fajok számára alkalmas takarmány bázist jelentenek, és ezen belül a Festuca wagneri bizonyultak a legalkalmasabbnak legeltetésre.
Hivatkozások
Antal, Zs., Huzsvai, L. (2007): Előkészítő vizsgálatok védett gyepterületek produkciójának modellezéséhez. Agrártudományi Közlemények 26 (Különszám): 64–69. https://doi.org/10.34101/actaagrar/26/3058
Antal Zs., Juhász L. (2008): Determining soil reaction values and nature conservation value categories for grass production model based grazing. Cereal Research Communications 36: 975–978.
Bakker, J. P., Berendse. F. (1999): Constraints in the restoration of ecological diversity in grassland and heathland communities. Trends in Ecology and Evolution 14: 63–68. https://doi.org/10.1016/S0169-5347(98)01544-4
Bálint, P., Balogh, N., Kelbert, B., Radócz, Sz., Tóth, K. (2014): Fitomassza dinamika homoki gyepek szekunder szukcessziója során. Gyepgazdálkodási Közlemények 12(1-2): 3–10. https://doi.org/10.55725/gygk/2014/12/1-2/9762
Bischoff, A., Auge, H., Mahn, E. G. (2005): Seasonal changes in the relationship between plant species richness and community biomass in early succession. Basic and Applied Ecology 6: 385–394. https://doi.org/10.1016/j.baae.2005.03.003
Cornwell, W. K., Grubb, P. J. (2003) Regional and local patterns in plant species richness with respect to resource availability. Oikos 100: 417–428. https://doi.org/10.1034/j.1600-0706.2003.11697.x
Deák, B., Valkó, O., Kelemen, A., Török, P., Miglécz, T., Ölvedi, T., Lengyel, Sz., Tóthmérész, B. (2011): Litter and graminoid biomass accumulation suppresses weedy forbs in grassland restoration. Plant Biosystems 145: 730–737. https://doi.org/10.1080/11263504.2011.601336
Fischer, M., Stöcklin, J. (1997): Local extinction of plants in remnants of extensively used calcareous grasslands 1950-1985. Conservation Biology 11: 727–737. https://doi.org/10.1046/j.1523-1739.1997.96082.x
Gillman, L. N., Wright, S. D. (2006) The influence of productivity on the species richness of plants: a critical assessment. Ecology 87: 234–1243. https://doi.org/10.1890/0012-9658(2006)87[1234:TIOPOT]2.0.CO;2
Guo, Q. (2007): The diversity-biomass-productivity relationships in grassland management and restoration. Basic and Applied Ecology 8: 199–208. https://doi.org/10.1016/j.baae.2006.02.005
Halász, A., Nagy, G., Tasi, J., Bajnok, M., Mikoné, J. E. (2016): Weather regulated cattle behaviour on rangeland. Applied Ecology and Environmental Research 14(4): 149–158. https://doi.org/10.15666/aeer/1404_149158
Halász, A., Suli, A., Miko, E., Persovits, E., Orosz, Sz. (2022). Value in grass: Matter of fibre and carbs. Applied Studies in Agribusiness and Commerce, 15(3-4). https://doi.org/10.19041/APSTRACT/2021/3-4/9
Harris, D. O., Tetelman, A. S., Darwish, F. A. (1972): Detection of fiber cracking by acoustic emission. Acoustic Emission - STP. 238–249. https://doi.org/10.1520/STP35391S
Járdi, I., Pápay, G., Fekete, Gy., S-Falusi, E. (2017): Marhalegelők vegetációjának vizsgálata az Ipoly-völgy homoki gyepeiben. Gyepgazdálkodási Közlemények 15(2): 9–21. https://doi.org/10.55725/gygk/2017/15/2/9586
Katona, K., Fehér, Á, Szemethy, L., Saláta, D., Pápay, G., S.-Falusi, E., Kerényi-Nagy, V., Szabó, G., Wichmann, B., Penksza, K. (2016): Vadrágás szerepe a mátrai hegyvidéki gyepek becserjésedésének lassításában. Gyepgazdálkodási Közlemények 14(2): 29–35.
Kelemen, A., Török, P., Valkó, O., Miglécz, T., Tóthmérész, B. (2013): A fitomassza és fajgazdagság kapcsolatát alakító tényezők hortobágyi szikes és löszgyepekben. Botanikai Közlemények 100: 47–59.
Mittelbach, G. G., Steiner, C. F., Scheiner, S. M., Gross, K. L., Reynolds, H. L., Waide, R. B., Willig, M. R., Dodson, S. I., Gough, L. (2001): What is the observed relationship between species richness and productivity? Ecology 82: 2381–2396. https://doi.org/10.1890/0012-9658(2001)082[2381:WITORB]2.0.CO;2
NRC - National Research Council (1989): Everybody counts: A report to the nation on the future of mathematics education. Washington, DC.: National Academy Press.
Orosz, Sz. (2015): A jó minőségű tömegtakarmány a gazdaságos termelés alapja. Hírlevél 15(12), pp.: 17–23.
Orosz, Sz. (2017): Szenázs vagy széna? Szilázs vagy szenázs? Lucernaszéna vagy rétiszéna? Hírlevél 17(3), pp.: 30–37.
Orosz, Sz., Mézes, M. (2007): A jó minőségű lucernaszilázs és -szenázs készítésének technológiai jellemzői. Takarmányozás 10(2), pp.: 4–8.
Pápay, G. (2016): Cserjeirtás után magára hagyott, legeltetett és kaszált gyepterületek vegetációjának összehasonlító elemzése parádóhutai (Mátra) mintaterületen. Gyepgazdálkodási Közlemények 14(2): 37–48.
Pápay, G., Uj, B. (2012): Természetvédelmi élőhelykezelés hatása a gyöngyösi Sár-hegy gyepterületeinek vegetációjára. Gyepgazdálkodási közlemények, 10(1-2): 39–48. https://doi.org/10.55725/gygk/2012/10/1-2/9871
Pápay, G., Penksza, K., Szabó, G., Ibadzane, M., Járdi, I., Wichmann, B. (2017): Természetvédelmi kezelések hatása hegyi rétek vegetációjára a Gyöngyösi Sár-hegy TT területén. Gyepgazdálkodási Közlemények 15(2): 37–46. https://doi.org/10.55725/gygk/2017/15/2/9589
Pápay, G., Szabó, G., Szőke, P., Zimmermann, Z., Fűrész, A., Péter, N., Penksza, K. (2019a): Természetes és telepített homoki gyepek vegetációja és biomassza-vizsgálatai kisalföldi mintaterületeken. Gyepgazdálkodási Közlemények 17(1): 35–42. https://doi.org/10.55725/gygk/2019/17/1/9483
Pápay, G., Wichmann, B., Penksza, K. (2019b): Parádóhuta melletti cserjeirtott mintaterületen kialakult gyep növényzetének változása vadrágás hatására 2012 és 2019 között. Gyepgazdálkodási Közlemények 17(1): 43–50. https://doi.org/10.55725/gygk/2019/17/1/9484
Pápay, G., Michéli, E., S.-Falusi, E., Barczi, A., Fuchs, M. (2019c): Botanical and soil studies in sandy vegetation of North Hungarian Great Plain. 18th Alps-Adria Scientific Workshop Abstract Book 124–125. pp. https://doi.org/10.34116/NTI.2019.AA.53
Pápay, G., Kiss, O., Fehér, Á., Szabó, G., Zimmermann, Z., Hufnagel, L., S.-Falusi, E., Járdi, I., Saláta, D., Szemethy, L., Penksza, K., Katona, K. (2020): Impact of shrub cover and wild ungulate browsing on the vegetation of restored mountain hay meadows. Tuexenia 40: 445–457.
Penksza, K., Házi, J., Tóth, A., Wichmann, B., Pajor, F., Gyuricza, Cs., Póti, P., Szentes, Sz. (2013): Eltérő hasznosítású szürkemarha legelő szezonális táplálóanyag tartalom alakulás, fajdiverzitás változása és ennek hatása a biomassza mennyiségére és összetételére nedves pannon gyepekben. Növénytermelés 62(1): 73–94.
Précsényi, I. (1975): Szikespusztai rét növényzetének produktivitása. Biológiai Tanulmányok 4. Akadémiai Kiadó, Budapest
Rácz, B., Fűrész, A., Péter, N., Stilling, F., Pajor, F. (2021): Biomass of the sandy grasslands along the Danube. Gyepgazdálkodási Közlemények 19(1): 31–35. https://doi.org/10.55725/gygk/2021/19/1/10224
Schaffers, A. P. (2002): Soil, biomass, and management of semi-natural vegetation. Part II. Factors controlling species diversity. Plant Ecology 158: 247–268. https://doi.org/10.1023/A:1015545821845
Schmidt, J. (szerk) (1993): Takarmányozástan. Mezőgazda kiadó, Budapest.
Schmidt, J., Várhegyi, Jné., Várhegyi, J., Túriné, C.É. (2000): A kérődzők takarmányainak energia és fehérjeértékelése. Mezőgazda kiadó, Budapest, 144–166.
Szentes, Sz., Tasi, J., Házi, J., Penksza, K. (2009) A legeltetés hatásának gyepgazdálkodási és természetvédelmi vizsgálata Tapolcai- és Káli-medencei lólegelőn a 2008. évi gyepgazdálkodási idényben. Gyepgazdálkodási Közlemények, 7(1-2): 65–72. https://doi.org/10.55725/gygk/2009/7/1-2/10275
Tasi J. (2010): Gyepgazdálkodás. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Gödöllő.
Tasi, J., Bajnok, M., Szentes, Sz., Török, G. (2013): A hasznosítási gyakoriság és az időjárás hatása száraz és üde fekvésű gyepek takarmány-minőségére. Gyepgazdálkodási Közlemények 9(1-2): 43–47. https://doi.org/10.55725/gygk/2011/9/1-2/10044
Tasi, J., Bajnok, M., Halász, A., Szabó, F., Harkányiné Székely, Zs., Láng, V. (2014): Magyarországi komplex gyepgazdálkodási adatbázis létrehozásának első lépései és eredményei. Gyepgazdálkodási Közlemények 12 (1-2): 1–8. https://doi.org/10.55725/gygk/2014/12/1-2/9770
Török, P.; Penksza, K., Tóth, E., Kelemen, A., Sonkoly, J., Tóthmérész, B. (2018): Vegetation type and grazing intensity jointly shape grazing on grassland biodiversity. Ecology and Evolution 8(20): 10326–10335. https://doi.org/10.1002/ece3.4508
Valkó, O., Török, P., Tóthmérész, B., Matus, G. (2011): Restoration potential in seed banks of acidic fen and dry-mesophilous meadows: Can restoration be based on local seed banks? Restoration Ecology 19: 9–15. https://doi.org/10.1111/j.1526-100X.2010.00679.x
Zimmermann, Z., Pápay, G., Szendrei, F. B. (2018): Szarvasmarha legelőként és kaszálóként történő hasznosított Tura melletti üde gyepek összehasonlító cönológiai elemzése. Gyepgazdálkodási Közlemények 16(1): 49–63. https://doi.org/10.55725/gygk/2018/16/1-2/9515
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2022 Fűrész Attila, Balogh Dániel, Pajor Ferenc, Péter Norbert, Kiss Tímea, Penksza Károly
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
