Nedves fekvésű gyep botanikai összetételének, produkciójának és beltartalmi értékeinek növedékenkénti változása szürkemarha legelőn a Tapolcai-medencében
Kulcsszavak:
szürkemarha-legelő, legeltetés, kaszálás, takarmányérték, Festuca arundinaceaAbsztrakt
A Tapolcai-medence különböző legeltetési terhelésű szürkemarha legelőjén és kaszálóján végeztünk gyepgazdálkodási vizsgálatokat a legeltetési idény során 2008-ban 4 alkalommal (április, május, június, szeptember). Mintaterületenként 5-5 cönológiai felvételt készítettünk 2×2 m-es kvadrátokat alkalmazva Braun-Blanquet (1964) módszere szerint, a biomassza mennyiségét és beltartalmi értékét is megmértük.
Az eredmények alapján a vizsgált kiegészítő legelő biomassza mennyisége volt a legnagyobb, viszont a takarmány minősége itt volt a leggyengébb. A legeltetési idény során a folyamatos állattartás miatt a legelő területén változott meg leginkább a fajösszetétel, és egyben itt volt a legnagyobb a fajszám. Általánosságban megállapítható, hogy a nyár végére a pázsitfüvek arányának csökkenésével párhuzamosan a pillangósok mennyisége nőtt. A takarmány tápanyagtartalma a legelőn volt a legmegfelelőbb, a nagyobb fehérje- és kisebb rosttartalom miatt. A Festuca arundinacea vezérnövényű kiegészítő legelő gyepe kellő mértékű hasznosításához az évi egyszeri 34 napos legeltetés nem volt elegendő. Ez megmutatkozott az alacsony fajszámban és a többi mintaterülettől elmaradt beltartalmi-értékekben is. A sás fajokban gazdag mélyebb fekvésű területek kezelésére a kaszálóként történő hasznosítás tűnt eredményesnek.
Hivatkozások
Bakker, J. P., de Vries, Y. (1992): Germination and early establishment of lower salt-marsh species in grazed and mown salt marsh. Journal of Vegetation Science, 3(2) 247–252. https://doi.org/10.2307/3235686
Balázs F. (1960): A gyepek botanikai és gazdasági értékelése. A Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia Kiadványai, 8: 3–23.
Barcsák Z. (2004): Biogyep-gazdálkodás Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Bedő S., Póti P. (1999): A legelő, mint takarmány szerepe a juhtenyésztésben. Állattenyésztés és Takarmányozás, 48(6) 690–692.
Beltman, B., Van Den Broek, T., Martin, W., Ten Cate, M., Güsewell, S. 2003: Impact of mowing regime on species richness and biomass of a limestone hay meadow in Ireland. Bulletin of the Geobotanical Institute ETH, 69. 17–30.
Béri B., Vajna T.-né, Czeglédi L. (2004): A védett természeti területek legeltetése. In: Nagy G. és Lazányi J. (szerk): Gyepgazdálkodás. Gyepek az agrár és vidékfejlesztési politikában, DE ATC, Debrecen 50–59.
Bodó I. (2001): Régi magyar háziállatfajtáink. Magyar Tudomány, 2001: 5.
Bodó I., Gera I., Koppány G. (2002): A magyar szürke szarvasmarha. A Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete, Szakmai kiadvány, Budapest 66–70.
Bodó I. (2005): Legeltetés a táj- és környezetvédelemben. Magyar juhászat + kecsketenyésztés: a Magyar mezőgazdaság melléklete, 14 (4): 4–5.
Bonanomi, G., Caporaso, S., Allegrezza, M. 2006: Short-term effects of nitrogen enrichment, litter removal and cutting on a Mediterranean grassland. Acta Oecologica, 30(3) 419–425. https://doi.org/10.1016/j.actao.2006.06.007
Braun-Blanquet J. (1964): Pflanzensoziologie, Wien-New-York. https://doi.org/10.1007/978-3-7091-8110-2
Catorci, A., Gatti, R., Vitanzi, A. (2006): Relationship between phenology and above-ground phytomass in a grassland community in central Italy. In: Gafta, D., Akeroyd, J. R. (eds.): Nature conservation.
Catorci A., Cesaretti S., Marchetti P. (eds.) (2007a): Vocazionalità del territorio della Comunità Montana di Camerino per la produzione di biomasse solide agro-forestali ad uso energetico. L’uomo e l’ambiente 47. Tipografia Arte Lito, Camerino.
Catorci, A., Gatti, R., Ballelli, S. (2007b): Studio fitosociologico della vegetazione delle praterie montane dell’Appennino maceratese. In: Catorci, A., Gatti, R. (eds.): Le praterie montane dell’Appennino maceratese. Braun-Blanquetia, 42: 101–144.
Catorci, A., Cesaretti S., Gatti, R. (2009): Biodiversity conservation: geosynphytosociology as a tool of analysis and modelling of grassland systems. Hacquetia, 8(2) 129–146. https://doi.org/10.2478/v10028-009-0010-2
Deák B., Tóthmérész B. 2005: Kaszálás hatása a növényzetre a Nyírőlapos (Hortobágy) három növénytársulásában. In Molnár E. (szerk.): Kutatás, oktatás, értékteremtés. MTA ÖBKI, Vácrátót 169–180.
Dér F. (1993): A gyep táplálóértéke és ízletessége. Legeltetéses Állattartás Debreceni Gyepgazdálkodási Napok 11. Debrecen 135–145.
Dwayne, R. B. és Mertens, D. R. (1995): Quality related charasteristics of forages. In: Barnes R. F. et al. (eds): Forages, The Science of Grassland Agriculture. Iowa State University Press, Ames, Iowa, USA 83–96.
Gill, M., Beever, D. E., Osbounr, D. F. (1989). The feeding value of grass and grass products. In: Holmes W. (ed.): Grass, its production and utilization Blackwell Scientific Pubications, Oxford, London 89–129.
Gombkötő N., Kettinger A., Salamon I. (2008): A magyar szürke szarvasmarha ökológiai gazdálkodásban betöltött szerepe. AWETH, 4(2) 111–116.
Haraszthy L., Ángyán J., Podmaniczky L., Vajnáné M. A. (2004): Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Érzékeny Természeti Területek Programja 2004, Tájékoztató gazdálkodóknak.
Ilmarinen, K., Mikola, J. 2009: Soil feedback does not explain mowing effects on vegetation structure in a semi-natural grassland. Acta Oecologica, 35(6) 838–848. https://doi.org/10.1016/j.actao.2009.08.008
Kárpáti B.I., Sarudi Cs., Csorbai A., Marton I. (2004): A magyar szürke szarvasmarha tartásának ökonómiai és környezet-gazdálkodási elemzése. Acta Agraria Kaposváriensis, 8(1) 33–49.
Kárpáti L., Takács G. (2008): A gyepek jelentősége a Natura 2000 programban. Gyepgazdálkodási közlemények, 6. 13–17.
Klapp E., Boeker P., König F., Stählin A. (1953): Wertzahlen der Grünlandpflanzen. Grünland, 2. 38–40.
Kota M., Vinczeffy I. (1993): Főkeverékek tápértékének összehasonlítása Természetes Állattartás, 3. 109–118.
Kota M., Zsuposné Oláh A., Vinczeffy I. (1993): A gyep néhány gyógynövényének takarmányértéke és mikrobiológiai jelentősége. In.: Legeltetéses állattartás. Tudományos közlemények Debrecen 159–169.
Mihók S. (2005): Az állattenyésztés és a gyepgazdálkodás kapcsolata. In: Jávor A. (szerk.): Gyep-Állat-Vidék-Kutatás-Tudomány. DE ATC, Debrecen 55–62.
de Montard, F. L. (1977): Valorisation des déjections animales, fumier, purin, lisier. Fourrages, 69. 41–60.
Nagy G. (2007a): Spring phenological development and nutritive value of brome grass. Grassland Science in Europe No 12. proc. Of 14th EGF Symposium, Gent, Belgium 3–5. September 2007.
Nagy G. (2007b): A nádképő csenkesz tavaszi fenológiai fejlődése és beltartalma. A magyar gyepgazdálkodás 50 éve -tanulságai a mai gyakorlat számára. Gödöllő 93–100.
Penksza, K., Szentes, Sz., Házi, J., Tasi, J., Bartha, S., Malatinszky, Á., (2009): Grassland management and nature conservation in natural grasslands of the Balaton Uplands National Park, Hungary. Grassland Sciences in Europe, 15. 512–515.
Póti P., Bedő S. (1993): A rostalkotók emészthetőségének hatása a juhok takarmányadagjának táplálóértékére. Állattenyésztés és Takarmányozás, 42(6) 515–522.
Póti P., Bedő S. (1994): A különböző hozamfokozók hatása a takarmányadagok táplálóanyagainak és rostalkotóinak kihasználására juhokban. Állattenyésztés és Takarmányozás, 43(1) 31–40.
Póti P., Pajor F., Láczó E. (2007): Sustainable grazing in small ruminants. Cereal Research Communication, 35(2) 945–948. https://doi.org/10.1556/CRC.35.2007.2.195
Stampfli, A., Zeiter, M. (1999): Plant species decline due to abandonment of meadows cannot easily be reversed by mowing. A case study from the southern Alps. Journal of Vegetation Science, 10(2) 151–164. https://doi.org/10.2307/3237137
Stefler J., Vinczeffy I. (2001): Környezet- és természetvédelmi igényeket is szolgáló extenzív állattartási rendszerek létrehozása. In: Kovács F., Kovács J., Banczerowsky J.-né. (szerk.): Lehetőségek az agrártemelés környezetbarát fejlesztésében. MTA Agrártuományok Osztálya, pp. 64–87.
Szabó F. (1982): Adatok a láptalajú legelőkön tartott húshasznú szarvasmarhák ásványianyag és nyomelem ellátottságához. Állatenyésztés és Takarmányozás, 31(1) 53–60.
Szabó F. (1984): Lápterületi gyepek táplálóértékének, hozamának és állateltartó képességének vizsgálata, különös tekintettel a húsmarhatartásra. A Keszthelyi Mezőgazdaságtudományi Kar Közleményei; 26. 2.
Szabó F. (1993): Lápterületi gyepekre alapozott húsmarhatenyésztés néhány eredménye. In: Vinczeffy I. (szerk.): Természetes állattartás 3.: Tudományos és termelési tanácskozás, Mosonmagyaróvár, 1993. Május 21-én., DATE 93–96.
Szabó F. (1996): Lápterületi gyepekre alapozott húsmarhatartás néhány eredménye. Debreceni Gyepgazdálkodási Napok 13. (Gyepgazdálkodási szakülés a Magyar Tudományos Akadémián 1995. Nov. 23-án.) Debrecen 93–95.
Szabó F. (2000): Lápterületi gyepek hasznosítása húsmarhatartással. Gyepgazdálkodásunk helyzete és kilátásai. MTA tudományos tanácskozás Budapest 14. 1–6.
Szabó F. 2001: Lápterületi gyepek hasznosítása húsmarhatartással. Gyepgazdálkodásunk helyzete és kilátásai. Debreceni Gyepgazdálkodási Napok kiadványa, Debrecen 201–207.
Szabó F. (2003): Húsmarhatartás a keszthelyi lápon. In: Jávor A. (szerk.): Legeltetéses állattartás. Debrecen: Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum 255–256.
Szabó F., Tőzsér J. 2002: Legelőre alapozott húsmarhatartás. Legelőgazdálkodásunk helyzete és lehetőségei. MTA Gyepgazdálkodási Bizottsága, MAE Állattenyésztők Társasága, MAE Gyepgazdálkodási Társasága tudományos tanácskozása. MTA Budapest 25.
Szentes Sz., Házi J. Bartha S., Sutyinszki Zs., Penksza K. (2010): Comparative researches on resilience of species composition and biomass productivity in pastures and hayfield of the Balaton uplands, Hungary. Növénytermelés, 59. 349–352.
Szentléleki A., Pajor F. , Zándoki R., Maros K., Póti P., Tőzsér J. (2005): Possibilities to evaluate temperament in cattle and sheep breeding. A review. Bulletin of Szent István University 71–75.
Tasi J. (2006): Gyepnövények fenofázisainak hatása a minőségre és a legelési sorrendre. Doktori (PhD.) Gödöllő.
Tasi J. (2007): Diverse impacts of nature conservation grassland management. Cereal Research Communications, 35(2) 1205–1209. https://doi.org/10.1556/CRC.35.2007.2.260
Tasi J., Szemán L. (2006): Landbewirtschaftung in Ungarn. Multifunktionale Landnutzung und Perspektiven für extensive Weidesysteme. Fachverlag Köhler, Giessen 45–57.
Tasi J., Barcsák Z. (2000): Gyepnövények kedveltségének és néhány minőségi paraméterének összefüggése. Növénytermelés, 49(6) 651–660.
Tasi J., Barcsák Z. (2001): Néhány gyepnövény fejlődési fázisa és takarmányminőségének változása közötti összefüggések vizsgálata. Növénytermelés, 50(1) 31–42.
Tasi J., Barcsák Z., Kispál T., Szemán L. (2004): Legelő állatok takarmányválogatási viselkedése. Állattenyésztés és takarmányozás, 53(4) 373–383.
Terry, R. A., Tilley, J. M. A. (1964): The digestibility of the leaves and stems of perennial ryegrass, cocksfoot, timothy, tall fescue, lucerne and sainfoin, as measured by an in vitro procedure. Journal of the British Grassland Soc., 19(4) 363–372. https://doi.org/10.1111/j.1365-2494.1964.tb01188.x
Tóth Cs., Nagy G., Nyakas A. (2003): Legeltetett gyepek értékelése a Hortobágyon. Agrártudományi Közlemények 10. különszám DE ATC, Debrecen 50–55.
Török P., Arany I., Prommer M., Valkó O., Balogh A., Vida E., Tóthmérész B., Matus G. (2009): Vegetation and seed bank of strictly protected hay-making Molinion meadows in Zemplén Mountains (Hungary) after restored management. Thaiszia, 19(1): 67–78.
Török, P., Deák B., Vida E., Valkó O., Lengyel Sz., Tóthmérész B. 2010: Restoring grassland biodiversity: sowing low-diversity seed mixtures can lead to rapid favourable changes. Biological Conservation, 143(3) 806–812. https://doi.org/10.1016/j.biocon.2009.12.024
Tőzsér J., Gera I. (2003): Magyar szürke marha. In: Tőzsér J., Bedő S. (szerk.): Történelmi állatfajaink enciklopédiája. Mezıgazda Kiadó, Budapest 107–120.
Valkó O., Török P., Tóthmérész B., Matus G. (2011): Restoration potential in seed banks of acidic fen and dry-mesophilous meadows: Can restoration be based on local seed banks? Restoration Ecology 19(101) 9–15. https://doi.org/10.1111/j.1526-100X.2010.00679.x
Vinczeffy I. (1993): Természetes gyepeink védelme. Debreceni Gyepgazdálkodási Napok 11 DATE, Debrecen 257–281.
Vinczeffy I. (1998): Lehetőségeink a legeltetéses állattartásban. Tanulmány, Debreceni Gyepgazdálkodási Napok 16. DATE, Debrecen, p. 156.
Willems, J. H. (1983): Species composition and above ground phytomass in chalk grassland with different management. Vegetatio, 52. 171–180. https://doi.org/10.1007/BF00044994
Voightländer G., Jacob H. (1987): Grünlandwirtschaft und Futterbau. Ulmer Verlag, Stuttgart.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2011 Szentes Szilárd, Chris Dannhauser, Roelf Coetzee, Penksza Károly
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
