A bugaci legelő természetvédelmi botanikai célú és gyepgazdálkodási vizsgálata
Kulcsszavak:
legeltetési nyomás, természetesség, takarmányérték, BugacAbsztrakt
A Kiskunságban bugaci homoki legelőn készítettünk cönológiai felvételeket 1997 és 2010 között. A dolgozat tartalmazza a felvételezések adatait, és az eredmények összehasonlítását, melyekből a területeken folyó állattartás következtében kialakult vegetációváltozások térbeli és időbeli változásaira lehet következtetni.
A cönológiai felvételek három csoportban készültek. Az első csoportba az állattartó telephez közeli (0–50 m), illetve a karámokban készült felvételezések tartoznak. A felvételek második csoportjába az intenzíven igénybe vett területektől 50–150 m-re található állományok felvételei kerültek, ahol az állatok már kevesebb időt töltenek vagy csak átvonulnak. A harmadik csoportba olyan területek felvételeit soroltuk, ahol az állatok már csak ritkán találhatók meg.
A leromlásra utaló csoportok aránya a karámtól 50 m-ig terjedő távolságban a legnagyobb. 50 m-től távolabb viszont már nagyobb arányt mutatnak a természetes állapotokra utaló csoportok. A gyep természetvédelmi állapotának leromlása, különösen a karámokhoz közeli területeken tapasztalható. Az állattartó telephez közeli (0–50 m) felvételekben szinte csak gyomok és természetes zavarástűrő fajok vannak jelen. Az állattartó teleptől 50–150 m-re található felvételekben is nőtt az elmúlt időszakban a gyomok és zavarástűrők aránya, de a természetes vegetációt alkotó generalista és kompetítor fajok is megmaradtak, ami alapján ebben a távolságban hosszú távon is fenntartható gyepösszetétel. A vizsgált területek a legeltetés intenzitásának csökkentésével természetvédelmi igényeknek is megfelelnének.
Hivatkozások
Borhidi, A. (1995): Social behaviour types, the naturalness and relative ecological indicator values of the higher plants in the Hungarian flora. Acta Bot. Sci. Hung., 39(1–2) 97–181.
Braun-Blanquet J. (1964): Pflanzensoziologie II. Wien.
Fülöp, Gy., Szilvácsku, Zs. (szerk) (2000): Természetkímélő módszerek a mezőgazdaságban. Az MME könyvtára 17. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Eger.
Gencsi, Z. (2003): Gyepgazdálkodás a Hortobágyon. In: Nagy, G. (szerk.) 2004: Termelési, környezetvédelmi és vidékfejlesztési célprogramok a gyepgazdálkodásban, ATC Debrecen p. 39–43.
Ihaka, R., Gentleman, R. (1996): "R: A language for data analysis and graphics". Journal of Computational and Graphical Statistics (American Statistical Association) 5(3) 299–314. https://doi.org/10.1080/10618600.1996.10474713
Klapp, E., Boeker, P., König, F., Stählin, A. (1953): Wertzahlen der Grünlandpflanzen. Grünland 2. 38–40.
Lin, R. F. (1973): "A computer generated aid for cluster analysis". Communications of the ACM 16(6) 355–361. https://doi.org/10.1145/362248.362263
Nagy, G. (1991): Eltérő intenzitású gyepek tápértéke. A legelő az emberiség szolgálatában, Debrecen, pp. 166–174.
Penksza, K., Tasi, J., Szentes, Sz. (2007): Eltérő hasznosítású Dunántúli középhegységi gyepek takarmányértékeinek változása. Gyepgazdálkodási Közlemények 5(1–2) 1–8. https://doi.org/10.55725/gygk/2007/5/1-2/10356
Penksza, K., Benyovszky, B. M., Malatinszky, Á. (2005): Legeltetés okozta fajösszetételbeli változások a bükki nagymezői gyepben. Növénytermelés 54(1–2) 53–64.
Simon, T. (2000): A magyar edényes flóra határozója. Tankönyvkiadó. Budapest.
Szemán, L. (1999): Gyomszabályozás a gyepgazdálkodásban. In: Agroökológia-Gyep-Vidékfejlesztés, Debrecen, pp. 151–154.
Szemán, L. (2008): Gyep- és tájgazdálkodás. Egyetemi Jegyzet. SZIE. Gödöllő.
Szentes, Sz., Penksza, K., Tasi, J. (2007): Gyepgazdálkodási vizsgálatok a Dunántúli-középhegység néhány természetes gyepében. AWETH, 3(2) 127–149.
Tasi, J. (2007): Diverse impacts of nature conservation grassland management. Cereal Res. Comm., 35(2) 1205–1209. https://doi.org/10.1556/CRC.35.2007.2.260
Tóth, K. (szerk.) (1995): 20 éves a Kiskunsági Nemzeti Park 1975–1995.
Török, P., Arany, I., Prommer, M., Valkó, O., Balogh, A., Vida, E., Tóthmérész, B., Matus, G. (2007): Újrakezdett kezelés hatása fokozottan védett kékperjés láprét fitomasszájára, faj- és virággazdagságára. Természetvéd. Közlem., 13. 187–198.
Török, P., Matus, G., Papp, M., Tóthmérész, B. (2008): Secondary succession of overgrazed Pannonian sandy grasslands. Preslia 80(1) 73–85.
Török P., Matus G., Papp M., Tóthmérész B. (2009): Seed bank and vegetation development of sandy grasslands after goose breeding. Folia Geobot. 44(1) 31–46. https://doi.org/10.1007/s12224-009-9027-z
Valkó, O., Török, P., Vida, E., Arany, I., Tóthmérész, B., Matus, G. (2009): A magkészlet szerepe két hegyi kaszálórét közösség helyreállításában. Természetvéd. Közlem., 15. 147–159.
Valkó, O., Török, P., Tóthmérész, B., Matus, G. (2011): Restoration potential in seed banks of acidic fen and dry-mesophilous meadows: Can restoration be based on local seed banks? Rest. Ecol., 19(101) 9–15. https://doi.org/10.1111/j.1526-100X.2010.00679.x
Vinczeffy, I. (1993a): Természetes gyepeink védelme. DATE. DGYN 11. 257–281.
Vinczeffy, I. (szerk.) (1993b): Legelő- és gyepgazdálkodás. Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 19–35.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2012 Pintér Orsolya, Kiss Tímea, Wichmann Barnabás, Sutyinkszki Zsuzsanna, Szentes Szilárd, Penksza Károly
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
