The Situation of Hungarian Farmers in the Age of 3.0 and 4.0 Agriculture
Agricultural Deprivation and Social Innovations
DOI:
https://doi.org/10.33032/acr.2907Keywords:
agriculture 4.0, agricultural census, agricultural deprivation, social innovationAbstract
Agriculture is undergoing a revolution. The explosive technological development of industry is such that it can be considered the 4th industrial revolution. This process has spilled over into the agriculture and we are now talking about Agriculture 4.0 too, driven by innovation based on information technology throughout the agricultural sector. In the case of agriculture, for a number of reasons, it is inevitable to increase production efficiency, which can be achieved through R&D&I, i.e. research, development and innovation. The exponentially developing technology has many positive results, as it increases production efficiency and volume, improves quality, allows for higher levels of automation and real-time optimisation. However, there are also risks. Among these threats, this paper will focus on the problems facing domestic farmers and the principles of how to overcome them. Agricultural farmers in less developed countries, including Hungary, are unable to integrate the technological innovations produced by Agriculture 4.0 into their own economies at the appropriate pace and to use them effectively, as even the majority of farmers have not yet been able to adopt the achievements of Agriculture 3.0, and their effective access to modern technology is therefore increasingly doubtful. In Hungary, small and medium-sized enterprises in the agricultural sector are particularly vulnerable to being deprived of modern technologies for both subjective and objective reasons. This situation is either not being resolved or is extremely difficult to resolve. The term 'agricultural deprivation' is the most accurate way of describing the situation, since deprivation is permanent, it is very difficult to break out of it, and the gap with developed economies is widening even if the technological level of the deprived enterprise stagnates, but unfortunately it is more likely to worsen as the tools become obsolete, thus increasing deprivation, i.e. the technological development gap and the obsolescence of the farm's tools.
References
Baros, Z.–Bujdosó, Z.– Kovács, T.–Patkós, Cs.-Radics, Zs. (2012): The social aspects and public acceptance of biomass giving the example of a Hungarian region. International Journal Of Renewable Energy Development 1(2), 40–48. DOI: https://doi.org/10.14710/ijred.1.2.39-43
Carolan, M. (2017): Publicising Food: Big Data, Precision Agriculture, and Co-Experimental Techniques of Addition. Sociologia Ruralis 57(2), pp. 135–154. DOI: https://doi.org/10.1111/soru.12120
Corsini, L. – Wagner, K. – Gocke, A. – Kurth, T. (2015): Crop farming 2030 - The reinvention of the sector. Boston Consulting Group, https://image-src.bcg.com/Images/BCG-Crop-Farming-2030-May-2015_tcm21-184100.pdf Letöltés dátuma: 2022. 01.02.
DEFRA (2013): Farm practices survey October 2012 – Current farming issues. Department for Environment, Food & Rural Affairs, UK
Dinya, A.–Dinya, L. (2020): Fenntartható versenyképesség és társadalmi innovációk. In: Ercsey I. (szerk.) Marketing a digitalizáció korában. Az Egyesület a Marketing Oktatásért és Kutatásért XXVI. Országos konferenciájának előadásai, Széchenyi István Egyetem: Győr, pp. 509–518.
Farkasné Fekete, M.–Balyi, Zs.–Szűcs, I. (2014): Az agrárgazdaság hatékonyságának néhány sajátos aspektusa. Gazdálkodás, 58 (6), 564–576.
Gaál, M.–Péter, K.–Takácsné György, K.–Illés, I.–Kiss, A.–Sulyok, D.–Domán, Cs.– Keményné Horváth, Zs. (2017): A precíziós szántóföldi növénytermesztés összehasonlító vizsgálata. Budapest: Agrárgazdasági Kutató Intézet.
Garai, N.–Szalai, M.–Szőke, D. (2017): A világrend 2030-ban – A globális politikai, gazdasági és társadalmi trendek vizsgálata. Külügyi Szemle, (4), 3–27.
Hanga, A.–Bokor, T.–Myat, K.–Pelle, V.–Tóth, A.–Tóth, T.–Székely, L. (2018): Kutatási terv, Kommunikáció az információs társadalmak korában – Egyéni, szervezeti és társadalmi szintű változások azonosítása és leírása, Budapesti Corvinus Egyetem Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézet http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/3327/1/FSA_kutatasi_terv_FIN.pdf (Letöltés dátuma: 2022. 01.02.
Hámori, B.–Szabó, K. (2018): Innováció és hálózat. Educatio, 27 (2), 208–224. DOI: https://doi.org/10.1556/2063.27.2018.2.4
Klerkx, L.–Jakku, E.–Labarthe, P. (2019): A review of social science on digital agriculture, smart farming and agriculture 4.0: New contributions and a future research agenda. NJAS-Wageningen Journal of Life Sciences, 90-91, 100315. DOI: https://doi.org/10.1016/j.njas.2019.100315
Kornai, J. (1999): A rendszerparadigma. Közgazdasági Szemle, XLVI. évf.(július-augusztus), 585–599.
Kriegler, E. et al. (2018): The World in 2050 – Transformations to Achieve the Sustainable Development Goals. Report prepared by The World in 2050 initiative, International Institute for Applied Systems Analysis – IIASA, Laxenburg, Austria. http://pure.iiasa.ac.at/15347, p. 1–157.
Lencsés, E.– Takács, I.– Takács-György, K. (2014): Farmers’ perception of precision farming technology among Hungarian farmers. Sustainability, 6 (12) 8452–8465. DOI: https://doi.org/10.3390/su6128452
Mészáros, S.–Szabó, G. (2014): Hatékonyság és foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban. Gazdálkodás, 58 (1), 58–74.
Ncube, B.–Mupangwa, W.–French, A. (2018): Precision agriculture and food security in Africa. In: Mensah P–Katerere D. –Hachigonta S. –Roodt A. (ed.): Systems analysis approach for complex global challenges Springer, Cham, pp. 159–178.
Pardey, P. G.–Alston, J. M.–Chan-Kang, C. (2012): Agricultural Production. Productivity and R&D over the Past Half Century: An Emerging New World Order Invited plenary paper presented at the International Association of Agricultural Economists (IAAE) Triennial conference, Foz do Iguaçu, Brazil, 18–24 August, 2012, http://purl.umn.edu/133745/files/SP12_7_2012Pardey.pdf Letöltés dátuma: 2022.01.07.
Pólya, Á. – Varanka, M. (2015): Információszerzés és döntéstámogatás az agráriumban. Piackutatási jelentés. AgroStratéga, http://agrostratega.hu/letoltesek/AgroStratega_kutatasi_jelentes_2015_standard.pdf
Ritter, K. (2018): A vidékgazdaság foglalkoztatási szerkezete Magyarországon. Hadtudományi Szemle, 11 (4), 400–420.
Sarudi, C.–Lakner, Z. (2003): Ellentmondások és dilemmák a magyar élelmiszer vertikumban. Acta Agraria Kaposváriensis 7 (2), 51–63.
Sipiczki Z. (2019): Jövedelmező-e a mezőgazdaság? Doktori értekezés tézisfüzet, Kaposvári Egyetem GTK, DOI: https://doi.org/10.17166/KE2019.004
Szőke, V.– Kovács, L. (2021): A mezőgazdaság 4.0 technológiáinak munkaerőpiaci hatásai. Gazdálkodás, 65 (1), 64–85.
Várnagy, E. –Várnagy P. (2000): A hátrányos helyzet pedagógiája. Budapest: Corvinus Kiadó.
Vigani, M., Crezo, E. R., Barero, M. G. (2015): The determinants of wheat yields: Tha role of sustainable innovation, policies and risks in France and Hungary. JRC Science and Policy Reports. EUR 27246 EN; DOI: https://doi.org/10.2791/470542
Wigboldus, Seerp (2016): Ten types of social innovation – a brief discussion paper Wageningen Centre for Development Innovation – CDI, p. 1–12.
Az Európai Parlament és a Tanács 1305/2013/EU RENDELETE (2013) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32013R1305&from=HR
Digitális Jólét Program Magyarország Digitális Agrár Stratégiája 2019-2022 (2019): https://digitalisjoletprogram.hu/files/24/2e/242e263bd2b441f6f30cf400e06e1e4a.pdf
KSH Agrárcenzus (2020): https://www.ksh.hu/agrarcenzusok_agrarium_2020
Portfolio (2019): https://www.portfolio.hu/gazdasag/20190107/sosem-latott-szamok-kiderult-mennyien-dolgoznak-minimalberert-magyarorszagon-309419
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2022 Bazsik István, Bujdosó Zoltán, Koncz Gábor
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.