DIGITÁLIS VALUTA FORRADALMA
DOI:
https://doi.org/10.33032/acr.2646Kulcsszavak:
kriptovaluta, bitcoin, motiváció, innovációs elfogadás, innovációs diffúzióAbsztrakt
A bitcoin 2009-es megjelenése óta számos új kriptovaluta látott napvilágot. S habár manapság 4940 nyílt forráskódú digitális fizetőeszközt tartanak nyilván, sőt naponta jelennek meg újak, a jegybankok többsége nem fogadja el ezeket reálvalutaként. Sőt inkább annak veszélyeire és kockázataira hívják fel a figyelmet. Ugyanakkor a figyelmeztetések ellenére mégis robbanásszerűen megnőtt a kriptovaluta-tranzakciók száma.
Éppen ezért a kutatás alapvető célja, hogy vizsgálja a befektetők motivációit, valamint azt, hogy az egyes befektetők innováció diffúziója milyen mértékű. Mi indokolja ezt a nagymértékű érdeklődést és elfogadást a jelenleg még nem mindenhol hivatalos és többségében az állami szervek által nem elfogadott fizetőeszköz iránt.
Módszer: A kutatás a hazai befektetők körében vizsgálta a befektetők megtakarítási szokásait, motivációit kérdőíves megkérdezés segítségével. Fókuszba került a mintában résztvevő válaszadók innovációs elfogadásának vizsgálata is, melynek elméleti alapját a Rogers-féle modell adta.
Eredmények: A mintában megkérdezett befektetők motivációit bevételszerzési, gazdasági tényezők indokolják, de ugyanakkor erős indíttatást jelent a függetlenség is. Többségükben nyitottak az innovációkra és újításokra, ezt igazolja a klaszteranalízis is, mely szerint a megkérdezettek többsége a Rogers-féle vizsgálat alapján az innovátorok vagy korai elfogadók közé tartozik.
Hivatkozások
Ambrus É. (2017): Blokkláncok. Hadmérnök, 12(2), 224–234.
Bacsó R. (2016): Virtuális valuta, mint a modern kori pénzpiaci szabályozás kihívása, Pol-gári Szemle. 12(1-3), 244–251.
[Botos K. – Botos J. – Béres D. – Csernák J.– Németh E. (2012): Pénzügyi kultúra és koc-kázatvállalás a közép-alföldi háztartásokban. Pénzügyi Szemle, 57(3), 291–309. https://doi.org/10.35551/PFQ_2020_1_1
Browning M. and Lusardi A. (1996): Household Saving: Micro Theories and Micro Facts. Journal of Economic Literature, 34(4), 1797–1855. https://doi.org/10.3386/w13824
Chuen K. L. D. (2015): Handbook of digital currency. Bitcoin, Innovation, Financial Instruments, and Big Data. Singapore: Singapore Management University.
Csizmadia P. (2017): Everett Rogers innovációs elmélete és annak felhasználási lehetősé-gei az egészségfejlesztésben. Egészségfejlesztés, 58(4), 50–58. https://doi.org/10.24365/ef.v58i4.208
Csortos O. – Sisak B. (2016): Nem is gondolnád, milyen sokat tesznek félre a magyarok. Letöltés dátuma: 2019.01.23. forrás: https://www.portfolio.hu/befektetes/20160428/nem-is-gondolnad-milyen-sokat-tesznek-felre-a-magyarok-230844
Eszteri D. (2012): Az anarchisták pénze vagy a jövő fizetőeszköze. Infokommunikáció és Jog. 9(49), 71–78.
Eszteri D. (2017): Egy bitcoinnal elkövetett vagyon elleni bűncselekmény és az ahhoz kapcsolódó egyes jogi kérdések. Infokommunikáció és Jog, 14(68), 25–31.
Friedman M. (1957): The Permanent Income Hypothesis. A Theory of the Consumption Function. Princeton, USA: Princeton University Press. https://doi.org/10.2307/j.ctv39x7zh.6
Horváthné K. A. – Széles Zs. (2014): Mi befolyásolja a hazai lakosság megtakarítási dön-téseit? Pénzügyi Szemle, 59(4), 457–475.
Kecskés A. – Zéman Z. (2018): Az árnyékbankrendszer klasszikus és jövőbeni kihívásai Magyarországon. Gazdaság és Pénzügy, 5(4), 364–376.
Keynes M. J. (1965): A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete. Budapest: Közgaz-dasági és Jogi Könyvkiadó.
Kovács Á. (2017): Arany, deviza vagy a modern kor tulipánja a szuperpénz? Letöltés dátuma: 2019.12.22. forrás: https://www.portfolio.hu/vallalatok/arany-deviza-vagy-a-modern-kor-tulipanja-a-szuperpenz.253585.html
Macintosh L. K. (1999): The New Money. Electronic Commerce Symposium. Berkeley Technology Law Journal, 14(2), 659–673.
MNB (2018): Befektetés, megtakarítás. Letöltési dátum: 2019.01.22. forrás: https://www.mnb.hu/fogyasztovedelem/dontenem-kell/befektetes-megtakaritas
MNB (n.d): Sajtóközlemény: Az MNB kockázatosnak tartja a fizetésre használható virtuális eszkö-zöket, például a Bitcoint. Letöltési dátum: 2019.01.24. forrás: https://www.mnb.hu/archivum/Felugyelet/root/fooldal/topmenu/sajto/sajtokozlemenyek/bitcoin_kozl
Modigliani F. (1986): Life cycle, individual thrift, and the wealth of nations. Science, 234, 704–712. https://doi.org/10.1126/science.234.4777.704
Narayanan A. – Bonneau J. – Felten E. – Miller A. – Goldfeder S. (2016): Bitcoin and cryptocurrency technologies. A Comprehensive Introduction. Princeton and Oxford: Princeton Uni-versity Press.
Norman A. T. (2017): Mastering bitcoin for dummies. Bitcoin and cryptocurrency technologies, mining, investing and trading. CreateSpace Independent Publishing Platform.
Pálinkó É. – Szabó M. (szerk.) (2007): Személyes pénzügyek. Budapest: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Pénzügyek Tanszék.
Pompianu L. (2018): Analysing blockchains and smart contracts: tools and techniques. [Ph.D. Thesis] Cagliari: Università Degli Studi di Cagliari. https://doi.org/10.13140/RG.2.2.19734.04161
Portfolio (2018a): A Pénzügyminisztérium szerint a kriptovaluta nem pénz. Letöltési dátum: 2019.01.23. forrás: https://www.portfolio.hu/vallalatok/it/a-penzugyminiszterium-szerint-a-kriptovaluta-nem-penz.294264.html
Portfolio (2018b): Szinte hihetetlen, mibe „fekteti” a pénzét a magyar lakosság. Letöltési dátum: 2019.01.23. forrás: https://www.portfolio.hu/befektetes/ongondoskodas/szinte-hihetetlen-mibe-fekteti-a-penzet-a-magyar-lakossag.304905.html
Reznor E. P. (2017): Fintech. Hacking, Blockchain, Big Data, Cryptocurrency. (Financial Technology, Smart Contracts, Digital Banking, Internet Technology) USA: CreateSpace.
Robledo V. E. O. (2016): The Ontological Sociology of Cryptocurrency: A Theoretical Exploration of Bitcoin. [Dissertations]. Orlando, Florida: University of Central Florida.
Rogers M. E. (1962): Diffusion of Innovations. New York: Free Press of Glencoe.
Rothstein A. (2017): The End of Money. The story of bitcoin, cryptocurrencies an the blockchain revolution. London: John Murray Learning.
Rubini A. (2017): Fintech in a flash. Financial technology made easy. London: Simtac Ltd. https://doi.org/10.1515/9781547401055
Savery A. C. (2005): Innovators or Laggards: Surveying Diffusion of Innovations by Public Relations Practitioners. [Thesis] Akron: The Graduate Faculty of The University of Akron.
Sebestyén G. (2019): Marad a bitcoin a spekulánsok játékszere? BCE MNB Tanszék. Letöltési dátum: 2019.01.23. forrás: https://index.hu/gazdasag/penzbeszel/2019/01/23/marad_a_bitcoin_a_spekulansok_jatekszere/
Tapscott D. – Tapscott A. (2016): Blockchain revolution : How the technology behind bitcoin is changing money, business and the world. USA: Portfolio, Penguin Books.
Tatay T. (2009): A háztartások pénzügyi megtakarításai Magyarországon. [PhD-értekezés] Sopron: Nyugat-Magyarországi Egyetem, Közgazdaságtudományi Kar. forrás: http://doktori.nyme.hu/271/1/disszertacio.pdf
Tóth D. (2019): Virtuális pénzekkel kapcsolatos visszaélések. In: Baráth N. E. and Mezei J. (szerk): Rendészet-tudomány-aktualitások. A rendészettudomány a fiatal kutatók szemével. Konfe-renciakötet. Budapest: Országos Doktoranduszok Szövetsége, 242–251
Tóth I. J. – Árvai Zs. 2001. Likviditási korlát és fogyasztói türelmetlenség. A magyar ház-tartások fogyasztási és megtakarítási döntéseinek empirikus vizsgálata. Közgazdasági Szemle. 48, 1009–1038
Tüzes M. (2012): Bitcoin – A pénz új formája. Infokommunikáció és jog. 9(51) 155–159.
Ulmer A. – Buitrago D. (2017): Enter the ’petro’: Venezuela to launch oil-backed cryptocurrency. Letöltés dátuma: 2019.01.20. forrás: https://www.reuters.com/article/us-venezuela-economy/enter-the-petro-venezuela-to-launch-oil-backed-cryptocurrency-idUSKBN1DX0SQ
Veresegyházi G. (2016): Megtakarítási motivációk – Így gondolkodnak a privatbankar.hu olvasói. Nem reprezentatív kutatás. Letöltési dárum: 2018.12.21. forrás: http://media.privatbankar.hu/hirado/befalap/Veresegyhazi_Gabor_Aegon_Penzugyi_Tudatossag_2016_Privatbankar_hu.pdf
Vigna P. – Casey J. M. (2016): The Age of Cryptocurrency. How Bitcoin and the Blockchain Are Challenging the Global Economic Order. New York: Picador, St. Martin’s Press.
Z. Karvalics L. – Nagy G. D. (2017): Prokrusztész nélküli világ? Blokklánc és társadalmi makroevolúció. Információs Társadalom. 17, 7–38.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2021 Tachscherer Balázs, Benedek Andrea
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
