LEISURE HABITS IN HUNGARY AND ABROAD
DOI:
https://doi.org/10.33032/acr.2540Keywords:
leisure time spending, Covid-19, motivation, sportAbstract
In order for me to achieve the goals of my research, an online survey was compiled, as the difficulties and the constant changes in border closure-status did not give space for any other methods. Responds to my survey arrived both from Hungarian and Romanian young adults (N=323 of 18-25 year-olds). In my research, leisure habits, sports motivation, differences and similarities between the two countries were analysed, with the changes caused by Covid-19 as well, as I find it interesting to examine what changes have taken place in this epidemiological situation. Besides the basic statistics and frequency calculated, in order to examine correlations of the data Chi2 and paired t-test were used. Several of the hypotheses set up were considered true. The results show that young adults of Hungarian nationality living both in Hungary and outside of the border agree that sport plays an important role in a healthy lifestyle (average = 3.72, sd = 0.515). There is a difference however in the sports habits and sports motivation of those living in Hungary and of the Hungarians living outside of the border. In the case of the former, it became apparent, that they play sports and exercise more on a weekly basis (average = 4.437, sd = 2.8175) than those living in Romania (average = 3.678, sd = 2.4143) and are more satisfied with sports venues and opportunities. In terms of motivations, among domestic respondents, the love of sport and belonging to a community played a much prominent role. As Covid-19 reduced the number of sports events and opportunities (t = 4.026, p = 0.000), it is not surprising that the number of hours spent playing sports and exercising decreased as well (t = 4.598, p = 0.000). Moreover, there has been a noticeable change in sports venues as well as leisure activities. Most people already spend little time on sports and physical activities, which Covid-19 has only greatly decreased, so it became very important to make people aware of the many positive effects of sports and active leisure time spending, as well as to assess motivational factors and satisfaction levels, in order to live a healthier, more active, more balanced life.
References
Bácsné Bába É. – Ráthonyi G. – Müller A. – Ráthonyi-Odor K. – Balogh P. – Ádány R. – Bács Z. (2020): Physical Activity of the Population of the Most Obese Country in Europe, Hungary. Frontiers in Public Health, 8, 1–8. https://doi.org/10.3389/fpubh.2020.00203
Bendíková E. – Marko M. – Müller A. – Bába É. Bácsné (2018): Effect of Applied Health-Oriented Exercises in Physical and Sport Education on Musculoskeletal System of Female Students. Acta Facultatis Educationis Physicae Universitatis Comenianae, 58(2),84–96. https://doi.org/10.2478/afepuc-2018-0008
Bíró M. – Müller A. (2017): Aktív pihenés, rekreáció = Active relaxation, recreation. In: Dobos, Anna; Mika, János (szerk.): Természeti és kultúrtörténeti értékek Eger térségében = Natural and cultural heritage in the Eger Region. Eger: Líceum Kiadó, pp. 128–130.
Bíró M. (2018): Bevezetés a sportpedagógiába In: Münnich, Ákos (szerk.) Fejezetek a Sport-pszichodiagnosztika és Tanácsadás témaköreiből. Debrecen: Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Pszichológiai Intézet. Letöltés dátuma: 2021.05.10. forrás: http://psycho.unideb.hu/sport/fejezetek/bm_sportpedagogia/_book/index.html
Boda E. J. – Bácsné, Bába É. – Laoues-Czimbalmos N. – Müller A. (2019): Rekreációs fogyasztói szokások vizsgálata magyar fiatal felnőttek körében. Különleges Bánásmód, 5(4),33–44. https://doi.org/10.18458/KB.2019.4.33
Bujdosó Z. – Györki M. (2011): A biztonság szerepe a turizmusfejlesztésben. Acta Carolus Robertus, 1(2), 45–55.
Chen P. – Mao L. – Nassis G. P. – Harmer P. – Ainsworth B. E. – Li F. (2020): Coronavirus disease (2019-nCoV): The need to maintain regular physical activity while taking precautions. Journal of sport and health science, 9(2), 103–104. https://doi.org/10.1016/j.jshs.2020.02.001
Dávid, L. – Tóth, G. – Bujdosó, Z. – Herneczky, A. (2007): A turizmus és a regionális versenyképesség kapcsolatának mutatói a Mátravidék példáján keresztül. Észak-magyarországi stratégiai füzetek, 4(1), 3–20.
Dávid L. –Bujdosó Z. – Tóth G. (2008): Tourism planning in the Hajdú-Bihar – Bihor Euroregion In: Süli-Zakar, I (szerk.): Neighbours and partners: on the two sides of the border. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó, pp. 323–332.
Dobay B. – Müller A. – Bendíková E. (2017): Adult Health in Terms of Selected Lifestyle Factor. Disputationes Scientificae Universitatis Chatholicae In Ruzomberok, 17(4), 32–39.
Fehér A. – Bácsné, B. É. – Müller, A. – Szakály, Z. (2019): MPAM-R modellekkel kapcsolatos kutatások rendszerezése – Szakirodalmi áttekintés. In: Fehér A. – Szakály Z.: Egészségpiaci kutatások. Debrecen: Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar, pp. 173–183.
Fenyves V. – Dajnoki K. – Bácsné Bába É. (2019b): Sportolási szokások vizsgálata a Campus Sportfesztivál tapasztalatai alapján. Acta Carolus Robertus, 9(2), pp. 27–40. https://doi.org/10.33032/acr.2019.9.2.27
Gabnai Z. – Müller A. – Bács Z. – Bácsné Bába É. (2019): A fizikai inaktivitás nemzetgazdasági terhei. Egészségfejlesztés, 60(1), 20–30. https://doi.org/10.24365/ef.v60i1.308
Hidvégi P. – Bíró M. – Müller A. – Váczi P. (2017): Testnevelési program a munkahelyi egészségfejlesztésben, Acta Academiae Paedagogicae Agriensis Nova Series: Sectio Sport, 44, 115–138.
Hossain M. (2021): The effect of the Covid-19 on sharing economy activities. Journal of Cleaner Production, 280, 124782. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2020.124782
Kós K. – Herpainé Lakó J. (2019): A család szerepe az egészségkárosító szokások tükrében. Acta Universitatis de Carolo Eszterházy Nominatae: Sectio Sport, 46, 57–69. https://doi.org/10.33040/ActaUnivEszterhazySport.2019.1.57
Laoues-Czimbalmos N. – Bácsné Bába É. – Mező K. – Kőnig-Görögh D. – Müller A.: (2020a): Fogyatékos tanulók szabadidős preferenciarendszerének elemzése egy kutatás tükrében. International Journal of Engineering and Management Sciences / Műszaki és Menedzsment Tudományi Közlemények, 5(1), 98–115. https://doi.org/10.21791/IJEMS.2020.1.9
Laoues-Czimbalmos N. – Müller A. – Mező K. – Mercs E. – Molnár A. (2019): A környezeti nevelés és az egészséges életmód értékpreferenciáinak vizsgálata a "zöld" és "nem zöld" óvodába járó gyermekek szülei körében. Acta Carolus Robertus, 9(2), 89–109. https://doi.org/10.33032/acr.2019.9.2.89
Laoues-Czimbalmos N. – Pogácsás G. – Müller, A. (2020b): A család szerepe az egészséges életmód elemeinek kialakításában egy hátrányos helyzetűeket vizsgáló kutatás tükrében. In: Vargáné, Nagy Anikó (szerk.) Családi nevelés: Generációk közötti konfliktusok és megoldási stratégiák. Budapest: Forstag Nonprofit Közhasznú Kft, pp. 81–96.
Lengyel A. (2019): A mindfulness és liminalitás felértékelődése: spirituális elvonulási központok, a fenntartható jövő desztinációi? Turizmus Bulletin, 19(1), pp. 14–24.
Lenténé P. A. – Tatár A. – Lente L. – Pucsok J. – Bíró M. – Hidvégi P. (2019): A sport és wellness elemek megjelenése az Észak- alföldi régió három-, négy- és ötcsillagos szállodáinak kínálatában. In: Bácsné, Bába Éva; Müller, Anetta (szerk.): "Mozgással az egészségért" A fizikai aktivitás jelentősége a jövő munkavállalóinak egészségmegőrzésében: Nemzetközi Konferencia és Workshop: Válogatott tanulmánykötet = "Movement for health" The importance of physical activity in health protection of future workers: International Conference and Workshop: Proceedings from the International Conference and Workshop. Debrecen: Debreceni Egyetem, pp. 204–215.
Lenténé- Puskás A. – Biró M. – Dobay B. – Pucsok J. M. (2018): A szabadidő sportolás kínálati elemeinek, és szolgáltatásainak vizsgálata Magyarország Észak-alföldi régiójának szállodáiban. Selye e-studies, 9(1), 13–21.
Lesser I. A. – Nienhuis C. P. (2020): The impact of COVID-19 on physical activity behavior and well-being of Canadians. International journal of environmental research and public health, 17(11), 3899. https://doi.org/10.3390/ijerph17113899
Molnár A. (2019): Fitnesz trendek az egészség szolgálatában. In: Bácsné, Bába Éva; Müller, Anetta (szerk.) "Mozgással az egészségért" A fizikai aktivitás jelentősége a jövő munkavállalóinak egészségmegőrzésében: Nemzetközi Konferencia és Workshop: Válogatott tanulmánykötet = "Movement for health" The importance of physical activity in health protection of future workers: International Conference and Workshop: Proceedings from the International Conference and Workshop. Debrecen: Debreceni Egyetem, pp. 113–120.
Murtaza, Shah A. – Molnár E. – Szakács A. (2021): Digital Heroin – The Impact of Digital Gadgets on Developing Minds An Empirical Study on Growing Children of Lahore. Controller Info, 9(1), 55–58. https://doi.org/10.24387/CI.2021.1.10
Müller A. – Bácsné Bába É. (2018): Az egészséges életmód és a sport kapcsolata. Létavértes: Létavértes SC ’97 Egyesület.
Müller A. – Bácsné, Bába É. – Pfau, C. – Molnár A. – Laoues-Czimbalmos N. (2019a): Extrém sportfogyasztás vizsgálata egy kutatás tükrében. International Journal of Engineering and Management Sciences / Műszaki és Menedzsment Tudományi Közlemények, 4(3), 135–142. https://doi.org/10.21791/IJEMS.2019.3.13.
Müller A. – Bendíková E. – Herpainé Lakó J. – Bácsné Bába É. –Łubkowska W. – Mroczek B. (2019b): Survey of regular physical activity and socioeconomic status in Hungarian preschool children. Family Medicine and Primary Care Review, 21(3), 237–242. https://doi.org/10.5114/fmpcr.2019.88382
Müller A. – Bíró M. – Hídvégi P. – Váczi P. – Plachy J. – Juhász I. – Hajdú P. – Seres J. (2013): Fitnesz trendek a rekreációban. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis Nova Series: Sectio Sport, 40, 25–34.
Müller A. – Szabó R. – Kerényi E. – Mosonyi A. (2009): Fürdőkutatás a Közép-dunántúli régióban. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis Nova Series: Sectio Sport, 36, 77–87.
Péter V. (2015): Basketball. In: Melinda, Bíró (szerk.): Ball games: handball, football, volleyball, basketball. Eger: EKC Líceum Press, pp. 93–124.
Poór J. (szerk.) – Dajnoki K. (szerk.) – Pató Gáborné Szűcs B. (szerk.) – Szabó Sz. (szerk.) (2021): Koronavírus-Válság: Kihívások és hr válaszok: Első és második fázis összehasonlítása. Gödöllő: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem.
Schuchat A. – Covid C. D. C. – Team R. (2020): Public health response to the initiation and spread of pandemic COVID-19 in the United States, February 24–April 21, 2020. Morbidity and mortality weekly Report, 69(18), 551–556. DOI: 10.15585/mmwr.mm6918e2
Simon I. Á. – Kajtár G. – Herpainé Lakó J. – Müller A. (2018): A fizikai aktivitás és a mentális egészség jelentősége a 60 év fölötti korosztály életében. Képzés és Gyakorlat: Training and Practice 16(1), 25–36. https://doi.org/10.17165/TP.2018.1.3
Spence J. C. – Rhodes R. E. – McCurdy A. – Mangan A. – Hopkins D. – Mummery W. K. (2021): Determinants of physical activity among adults in the United Kingdom during the COVID‐19 pandemic: The DUK‐COVID study. British journal of health psychology, 26(2), 588–605. https://doi.org/10.1111/bjhp.12497
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2021 Kinczel Antonia
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
