Életmódra nevelés, egészségnevelés, környezetnevelés, mozgás
DOI:
https://doi.org/10.33032/acr.2812Kulcsszavak:
természet, ökológiai viselkedésmód, környezetbarát viselkedés, mozgásAbsztrakt
Napjaink sajnos egyik népszerű témája a civilizációs betegségek, melyekért a megváltozott életmódunk nagyban felelős. Nagyon fontos, hogy a gyermekeinket arra neveljük, hogy óvják a természetet, figyeljenek oda környezetükre, sokat mozogjanak. A család szerepe nagyon fontos e értékek átadásában, így oda kell figyelni arra, hogy megfelelő példát mutassanak a szülők.
Kutatásunkban a tanulók ökológiai viselkedésmódját, környezeti értékeit, környezetbarát viselkedését, mozgási szokásait vizsgáltuk, kérdőíves módszer segítségével. A vizsgált személyek hetedikes és nyolcadikos osztályos diákok voltak, eltérő nagyságú települések iskoláiból (N=558).
Kérdéseinkben különböző skálákat alkalmaztunk, mint például NEP, PRE, APR, PEB1, HB.
Az eredményeink bemutatásához alkalmaztunk alapstatisztikát, illetve a már említett skálák településtípusra vonatkozó eredményeit SPSS program segítségével, varianciaanalízissel (ANOVA) számoltuk ki.
Eredményeink azt mutatták, hogy a gyerekek majdnem a fele úgy gondolja, hogy nem kell tiszteletben tartani a természet törvényeit, azonban 71,9% többnyire vagy teljes mértékben szeret a természetben kirándulni. Az ökológiai viselkedésmód és a környezeti értékek védelme megfelelő úton halad a diákok tekintetében, de fel kell hívnunk a figyelmüket arra, hogy energiatakarékosabbakká váljanak. Sajnos eredményeink azt mutatják, amit már több szakirodalom is alátámasztott, hogy egy mozgásszegény, inaktív életet élünk. A tanulók 62,7%-a egyszer sem, vagy heti 1-2 alkalommal jár csak fizikai aktivitást igénylő edzésre, ezzel szemben viszont 56,7%-uk minden nap legalább 2-4, vagy annál több órát tölt számítógépezéssel és/vagy telefonozással, illetve 33,3%-uk 2-4, vagy annál több órát tölt egy nap a televízió előtt. A HB mozgás skálát tekintve különbséget véltünk felfedezni a diákok mozgásában a lakótelepülések függvényében F555,2=4.458; p=0.012. Ha azt szeretnénk, hogy gyermekeink egy egészséges, minőségi életet éljenek, akkor olyan életmódra is kell őket neveljük.
Hivatkozások
Apor, P. (2011): A cardiovascularis kockázat kapcsolata a fizikai aktivitással és a fittséggel [The connection between cardiovascular risk, physicl activity and fitness]. Orvosi Hetilap, 152. sz. 107–113. o. DOI: https://doi.org/10.1556/OH.2011.29022
Bácsné Bába, É. – Fenyves, V. – Szabados, Gy. – Pető, K. – Bács, Z. – Dajnoki, K. (2018): Sport Involvement Analysis in Hungary, in the North Great Plain Region. Sustainability 10:5, pp. 1–20. DOI: https://doi.org/10.3390/su10051629
Balázs-Földi, E. – Dajnoki, K. (2016): A fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci részvételét befolyásoló jellemzők. Taylor: Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Folyóirat: A Virtuális Intézet Közép-Európa Kutatására Közleményei 2016/4. sz.: No25 pp. 145–154.
Balogh, R. – Bácsné Bába, Éva (2020): The role of sports and well-being programmes in choosing workplaces in the future. International review of applied sciences and engineering 11.(3). 280–286. https://doi.org/10.1556/1848.2020.00148
Balogh, R. (2019): A fizikai aktivitás szerepe a munkahelyi egészségfejlesztésben. In: Bácsné, Bába Éva; Müller, Anetta (szerk.) "Mozgással az egészségért" A fizikai aktivitás jelentősége a jövő munkavállalóinak egészségmegőrzésében: Nemzetközi Konferencia és Workshop: Válogatott tanulmánykötet = "Movement for health" The importance of physical activity in health protection of future workers: International Conference and Workshop: Proceedings from the International Conference and Workshop. Debrecen, Magyarország: Debreceni Egyetem. 99-105.
Bendíková, E. – Marko, M. – Müller, A. – Bába É., Bácsné (2018): Effect of Applied Health Oriented Exercises in Physical and Sport Education on Musculoskeletal System of Female Students. Acta Facultatis Educationis Physicae Universitatis Comenianae, 58(2),84–96. DOI: https://doi.org/10.2478/afepuc-2018-0008
Bendíková, E. – Marko, M. – Müller, A. – Bába, É. Bácsné (2018): Effect of Applied Health Oriented Exercises in Physical and Sport Education on Musculoskeletal System of Female Students, Acta Facultatis Educationis Physicae Universitatis Comenianae 58: 2 pp. 84-96. DOI: https://doi.org/10.2478/afepuc-2018-0008
Bíró, M. (2018): Bevezetés a sportpedagógiába In: Münnich, Á. (szerk.) Fejezetek a Sport-pszichodiagnosztika és Tanácsadás témaköreiből. Debrecen, Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Pszichológiai Intézet, Paper: http://psycho.unideb.hu/sport/fejezetek/bm_sportpedagogia/_book/index.html
Boda, E. J. – Bácsné, Bába É. – Laoues-Czimbalmos, N. – Müller, A. (2019): Rekreációs fogyasztói szokások vizsgálata magyar fiatal felnőttek körében. Különleges Bánásmód, 5(4),33– 44. DOI: https://doi.org/10.18458/KB.2019.4.33
Bodonyi, Edit – Busi, Etelka – Hegedűs, Judit – Magyar, Erzsébet – Vizely Ágnes (2006): Család, gyerek, társadalom. Budapest, Bölcsész Konzorcium.
Bognár, J. – Trzaskoma-Bicsérdy, G. – Révész, L. – Géczi, G. (2006): A szülők szerepe a sporttehetség-gondozásban. Kalokagathia 44:(1-2.) pp. 86-95.
Boros, Sz. – Kalmárné, R. Cs. (2011): A szabadidőeltöltési szokások testi énképre gyakorolt hatásai. Kalokagathia, 49 (2-4). 118-128.
Bujdosó, Z. – Dávid, L. (2013): Extreme sports and other activities in tourism with special regard to the Mátra Mountain. Journal of Physical Education and Sport, Vol. 13. No. 1. 39–45
Bujdosó, Z. (2016): A turizmus és a területfejlesztés kapcsolatrendszere Magyarországon In: Kókai, S (szerk.) A változó világ XXI. századi kihívásai : tanulmánykötet Prof. Dr. Hanusz Árpád egyetemi tanár 70. születésnapja tiszteletére Nyíregyháza, Magyarország : Nyíregyházi Egyetem Turizmus és Földrajztudományi Intézet pp. 63-76.
Busi, E. (2004): Multimédia és pedagógia. In. http://edutech.elte.hu/ multiped/ped_03/ped_03.pdf Letöltés ideje: 2022.01.03.
Campbell, A. (1976): Subjective measures of well-being. American psychologist, 31(2) p. 117-124. DOI: https://doi.org/10.1037/0003-066X.31.2.117
Cobb, C. W. – Rixford, C. (1998): Lessons learned from the history of social indicators (Vol. 1), San Francisco: Redefining Progress.
Csepeli, Gy. (2006): Szociálpszichológia. Budapest, Osiris Kiadó.
Dajnoki, K. – Kőmíves, P. M. – Szabados, Gy. N. – Bácsné Bába, É. (2020): Factors influencing well-being at work. Hadtudomány, 30: E-szám. 183-197. DOI: https://doi.org/10.17047/hadtud.2020.30.e.183
Daniels, K. – Harris, C. (2000): Work, psychological well-being and performance. Occupational Medicine – Oxford, 50, 304-309
Devita, S. – Müller, A. (2020): Association of Physical Activity (Sport) and Quality of Life: A Literature Review. Geosport For Society, 12, (1) 44-52.
Dobay, B. – Müller, A. – Bendíková, E. (2017): Adult Health in Terms of Selected Lifestyle Factor, Disputationes Scientificae Universitatis Chatholicae In Ruzomberok 17: 4 pp. 32-39., 8 p. (2017)
Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1994.
Farkas, J. Zs. – Kovács, A. D.: A COVID-19 járvány környezeti összefüggései és tanulságai – felvetések egy környezettudatosabb társadalom érdekében. Kézirat. Eötvös Loránd Kutatási Hálózat. (A kézirat lezárva: 2020. április 15.)
Grünhut, Z. – Bodor, Á. (2020): A fizikai (társadalmi) távolságtartástól a társadalmi szolidaritásig – Járványidőszaki fokozott veszélyeztetettség Magyarországon és Európa más országaiban a fizikai és lelki egészség, továbbá a társas kapcsolatok és a szubjektív jólét szempontjából. http://www.docs.rkk.hu/rkkweb/GrunhutZ_BodorA_COVID_veszelyeztetettseg_Mo_EU.pdf (Letöltés: 2021. február 1.)
Herpainé, L. J. – Simon, I. Á. – Nábrádi, Zs. – Müller A. (2017): Családok sportolási szokásainak szocioökonómiai hátterére. Képzés és Gyakorlat: Training and Practice, 15, (4), 37-52. DOI: https://doi.org/10.17165/TP.2017.4.4
Hidvégi, P. – Bíró, M. – Müller, A. – Váczi, P. (2017): Testnevelési program a munkahelyi egészségfejlesztésben, Acta Academiae Paedagogicae Agriensis Nova Series: Sectio Sport 44. 115-138. (2009): A sport és a hétköznapok kapcsolata. = Sport, életmód, egészség. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Honfi, L. (2009): A sport és a hétköznapok kapcsolata. = Sport, életmód, egészség. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Iski, G. – Rurik, I. (2014): Becslések a túlsúly és az elhízás hazai gazdasági ter-heiről [The Estimated Economic Burden of Overweight and Obesity in Hungary]. Orvosi Hetilap. 155. évf. 35. sz. 1406–1412. o. DOI: https://doi.org/10.1556/OH.2014.29902
Jakopánecz, E. (2021): „#maradjotthon: Koronás élet. A megváltozott élet a COVID-19 járvány ideje alatt. Nagyszámú mélyinterjús kutatás eredményei”, Marketing & Menedzsment, 55(Különszám 1.), o. 19–30. DOI: https://doi.org/10.15170/MM.2021.55.KSZ.01.02.
Juhász, I. – Kőpkáné Plachy, J. – Kiszela, K. – Bíró, M. – Müller, A. – Révész, L. (2015): Időskorúak rekreációs fizikai aktivitásának hatása a kardiorespiratorikus rendszerre, Magyar Sporttudományi Szemle 16: 63 pp. 4-8., 5 p. (2015)
Káló, Z. – Péntek, M.: Az életminőség mérése, In: Gulácsi László (szerk.), Egészséggazdaságtan. Medicina, Budapest, 2005: 161-189.
Kerényi, A.: Általános környezetvédelem. Szeged: Mozaik Kiadó, 2006. 383 p., ISBN 9636971889
Kiss, M. – Fehér, A. – Kontor, E. (2019): Az integrált viselkedéses modell alkalmazása az egészségmagatartás előrejelzésére és befolyásolására. In Fehér, A., Szakály, Z. (szerk.) Egészségpiaci kutatások. Debrecen, Magyarország: Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar. 22-33.
Kith, N. – Csernoch, L. – Balatoni, I.: Sport habits in North-Eastern Hungary. Journal of Health Sciences 4: 13 pp. 46-59., 14 p. (2014)
Kós, K. – Herpainé Lakó, J. (2019): A család szerepe az egészségkárosító szokások tükrében = The role of the family as related to harmful behavior. Az Eszterházy Károly Egyetem tudományos közleményei. Tanulmányok a sporttudomány köréből = Acta Universitatis de Carolo Eszterházy Nominatae. Sectio Sport, 46. pp. 57-69. ISSN 22677-0105
Kovács, S. Zs. – Uzzoli, A. (2020): A koronavírus-járvány jelenlegi és várható egészségkockázatainak területi különbségei Magyarországon. Tér és Társadalom, 2., 155–170. DOI: https://doi.org/10.17649/TET.34.2.3265.
Laoues-Czimbalmos, N. – Müller, A. – Mező, K. – Mercs, E., – Molnár, A. (2019): A környezeti nevelés és az egészséges életmód értékpreferenciáinak vizsgálata a „zöld” és „nem zöld” óvódába járó gyermekek szüleinek körében= Research of the Value Preferences of Environmental Education and Healthy Life in Parents of Children Who Go to Green and Non-Green Kindergarten. Acta Carolus Robertus: Az Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert Campusának tudományos közleményei, 9(2), 89-108. DOI: https://doi.org/10.33032/acr.2019.9.2.89
Lengyel, A. – Kovács, S. – Müller, A. – Lóránt, D. – Szőke, Sz. – Bácsné Bába, É.: Sustainability and Subjective Well-Being: How Students Weigh Dimensions, Sustainability 11: 23 Paper: 6627 (2019) DOI: https://doi.org/10.3390/su11236627
Lenténé- Puskás, A. – Biró, M. – Dobay, B. – Pucsok, J. M. (2018): A szabadidő sportolás kínálati elemeinek, és szolgáltatásainak vizsgálata Magyarország Észak-alföldi régiójának szállodáiban. Selye e-studies, 9(1), 13–21. DOI: https://doi.org/10.18458/KB.2019.4.45
Lenténé, P. A. – Tatár, A. – Lente, L. – Pucsok, J. – Bíró, M. – Hidvégi, P. (2019): A sport és wellness elemek megjelenése az Észak- alföldi régió három-, négy- és ötcsillagos szállodáinak kínálatában. In: Bácsné, Bába Éva; Müller, Anetta (szerk.): "Mozgással az egészségért" A fizikai aktivitás jelentősége a jövő munkavállalóinak egészségmegőrzésében: Nemzetközi Konferencia és Workshop: Válogatott tanulmánykötet = "Movement for health" The importance of physical activity in health protection of future workers: International Conference and Workshop: Proceedings from the International Conference and Workshop. Debrecen: Debreceni Egyetem, pp. 204–215.
Mészáros, Á. (2006): Életminőség- mérés asthma bronchialéban. LAM, 16: 353-359.
Michalkó, G. (2010): Boldogító utazás: a turizmus és az életminőség kapcsolatának magyarországi vonatkozásai, MTA Földrajztudőmányi Kutatóintézet. Budapest. p.16-40.
Miklósi István: Környezettudatosság és egészségtudatosság vizsgálata különböző méretű települések iskoláiban. Szakdolgozat, Nyíregyházi Egyetem (2021)
Molnár, K. (2015): Környezeti nevelés – környezettudatos magatartásformálás = Environmental Education – Developing Environmentally Responsabile Behaviour. In: Tanulmánykötet Mészáros Károly tiszteletére 2015. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, pp. 125-131. ISBN 978-963-334-242-8
Müller, A. – Bácsné Bába, É. (2018): Az egészséges életmód és a sport kapcsolata. Magyarország. Létavértes: Létavértes SC ’97 Egyesület.
Müller, A. – Balatoni, I. – Csernoch, L. – Bács, Z. – Bíró, M. – Bendíkővá, E. – Pesti, A. – Bácsné, Bába, É. (2018): Asztmás betegek életminőségének változása komplex rehabilitációs kezelés után = Quality of life of asthmatic patients after complex rehabilitation treatment, Orvosi Hetilap 159: 27 pp. 1103-1112. DOI: https://doi.org/10.1556/650.2018.31046
Müller, A. – Kerényi, E. – Könyves, E. (2011): Effect of climate therapy and rehabilitation in Mátra Medical Institute Applied Studies in Agribusiness and Commerce, Apstract - Applied Studies In Agribusiness and Commerce 5: 3-4 pp. 39-42. DOI: https://doi.org/10.19041/APSTRACT/2011/3-4/5
Müller, A. – Kerényi, E. (2009): Javuló életminőség és költséghatékonyság: A Mátrai gyógyintézet asztmás, szénanáthás és COPD-s betegei terápiás kezelésének hatásviszgálata, Economica (Szolnok) 3. pp. 59-64.
Orosz, É. – Kollányi, Zs. (2016): Egészségi állapot, egészségegyenlőtlenségek nemzetközi összehasonlításban. In: Kolosi T., Tóth I. Gy. (szerk.): Társadalmi Riport. TÁRKI, Budapest, 334–357.
Petrika, E. (2012): Rendszeres testedzés hatása a mentális egészségre és az életminőségre fiatal felnőtteknél: depresszív tünetek, stressz és stresszkezelés összefüggéseinek empirikus vizsgálata. Debreceni Egyetem. Humán Tudományok Doktori Iskola.
Pfau, C. – Domonkos, S. (2016): Szabadidősport a felsőoktatásban= Leisure sport activities in universities. Taylor, 8(2), 111-117.
Pfau, C. (2015): Analysis of the leisure sport activities in University of Debrecen. APSTRACT: Applied Studies in Agribusiness and Commerce, 9(1033-2016-84281), 75-80. DOI: https://doi.org/10.19041/APSTRACT/2015/1-2/14
Simon, I. Á. – Kajtár, G. – Herpainé Lakó, J. – Müller A. (2018): A fizikai aktivitás és a mentális egészség jelentősége a 60 év fölötti korosztály életében, Képzés És Gyakőrlat: Training And Practice 16: 1 pp. 25-36., 12 p. DOI: https://doi.org/10.17165/TP.2018.1.3
Szakály, Z. – Véha, M. – Popovics, P. – Fehér, A. (2019): Different aspects of the health behaviour of the Hungarian population. In: Fehér, A., Szakály, Z. (szerk.) Egészségpiaci kutatások. Debrecen: Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar. 6-21.
Szépné Varga, H. – Csernoch, L. – Balatoni, I.: E-sport kontra fizikai aktivitás a fiatal korosztályok körében. Magyar Sporttudományi Szemle 19: 75 pp. 85-85., 1 p. (2018)
Uzzoli, A. (2020): Egészségügy. In: Czirfusz, Márton (szerk.) Területi kihívások és területi politikák Magyarországon, 2010-2020. Budapest, Magyarország: Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete (2020) 134 p. pp. 33-39., 7 p.
Váczi, P. (2015): Basketball. In: Melinda, Bíró (szerk.): Ball games: handball, football, volleyball, basketball. Eger: EKC Líceum Press, pp. 93–124.
Wersebe, J. (2005): Környezeti nevelési tankönyv. Erdélyi Kárpát Egyesület, Szatmárnémeti (Fordította: JANKÓ-SZÉP Ildikó)
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2022 Pálinkás Réka, Antonia Kinczel, Miklósi István, Váczi Péter, Laoues-Czimbalmos Nóra, Müller Anetta
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
