Csirkék genotípusának, ivarának és korának hatása a baromfitakarmány hasznosítható energiájára

Absztrakt

A genotípus, a kor továbbá az ivar hatását vizsgálták a látszólagos métábólizálható energiára (AME) s a nitrogénre korrigált AME-re (AMEn) 4, ill. 8 hetes korú, két genotípusú (RIR és Comish vonal) csirkében. A kísérletek célja az volt, hogy adatokat kapjanak nagy fehérje- és kis energiatartalmú (LEHP), valamint kis fehérje- és nagy energiatartalmú (HELP), referen-ciatakarmánynak a metabolizálható energiára gyakorolt hatásáról. Az energia- és a fehérje- tartalmat kukorica, ill. halliszt arányának változtatásával állították be. Megállapították, hogy az életkor hatása - ha az energiát kukoricával biztosították - nem szignifikáns az AME és az AMEn értékekre a 4 továbbá 8 hetes állatokban. Ezzel szemben a halliszt szignifikáns különbségeket mutatott a különböző korú valamint genotípusú csirkékben. Megállapítható volt tehát, hogy a kukorica társított vizsgálatokban még nagyobb arányban sincs hatással a métábólizálhcitó energiára e két korcsoportban. A halliszt métábólizálható energiatartalma viszont függ az életkortól és a növekedési periódustól. Ezért a LEHP takarmányra kapott AME és AMEn értékek 4-8 hét között szignifikánsan nőttek, szignifikáns interakciót mutatva a kor, ül. a takarmány között. A látszólagos metabolizálható energia és a nitrogénre korrigált metabolizálható energia a 4 hetes állatok esetében a HELP takarmány etetésekor szignifikánsan alacsonyabb volt, mint a 8 hetes állatoké a LEHP takarmány esetében.