Az aminosavak elválasztása és meghatározása ioncserés oszlopkromatográfiával, oszlop utáni származékképzés alkalmazásával
Kulcsszavak:
ioncserés oszlopkromatográfia, IEC, nagyhatékonyságú folyadék-kromatográfia, HPLC, aminosav-meghatározásAbsztrakt
Tiszta fehérjék, élelmiszerek, biológia eredetű folyadékok aminosav-összetételének meghatározására a legtökéletesebb módszer még mindig az ioncserés oszlop-kromatográfia (IEC). Biológiai eredetű folyadékok szabadaminosav-tartalmának meghatározása lítium pufferek alkalmazásával könnyen megvalósítható. IEC esetén a szennyező anyagok többsége gyorsan keresztül jut az oszlopon, mielőtt az aminosavak szétválasztása megkezdődne, ami megnöveli a módszer hatékonyságát. A minta-előkészítés ideje az oszlop előtti származékképzést alkalmazókhoz képest minimális, és az 33 aminosavak kimutatása OPA-val vagy ninhidrinnel specifikus az egyes aminosavakra. Újabban egy off-line minta-előkészítést alkalmaznak anioncserélő kromatográfiával és amperometriás detektálással kombinálva, melynek segítségével a szénhidrátok zavaró hatása kiküszöbölhető. A legfontosabb problémák továbbra is a fehérjehidrolízis, a biológiai eredetű minták fehérjementesítése, és a metionin, a cisztein és a triptofán részleges elbomlása a minta-előkészítés során. Jelenleg a hagyományos IEC oszlop utáni ninhidrines származékképzés tűnik a legjobbnak tiszta fehérjékre, élelmiszerekre és komplex keverékekre is, bár néhány esetben a nagyhatékonyságú folyadékkromatográfia is hasonlóan jónak bizonyult.