"Tájköltészet: Kalotaszegi elégia" - irodalmi kert Magyarvalkón
DOI:
https://doi.org/10.36249/4d.12.6052Kulcsszavak:
Magyarvalkó, Kalotaszeg, Tájtörténet, Irodalmi kertAbsztrakt
Kutatásunk két egymástól távoli terület, a szépirodalom és a táj építészet között keresi a kapcsolódási pontokat, melynek alapját a tájjal együtt élő költő, író tájesztétikai értékítélete, valamint az írásaikban kirajzolódó tájszemléletek esztétikája teremti meg. A kertművészettörténetében több ponton is érintkezett már a kertalakítás és a szépirodalom: a bomarzoi Sacro Bosco manierista kertje, amelyben Ludovico Ariosto 1532-es Orlando Furioso című történetének helyszínei és fantasztikus lényei elevenednek meg; a versailles-i labirintust Aesopus-meséinek alakjait formáló szobrok és szökőkutak tematizálják, vagy az tokiói edo-kori, 1702-es Rikugien- kert, amelynek 88 faragott kőoszlopán tradicionális rövid waka-versek olvashatóak. Mielőtt a Magyarvalkóhoz kötődő írók és művek sorában Jékely Zoltánhoz érnénk, még itt a bevezetőben tisztázni érdemes, hogy életrajzi élmény (akár tájélmény) és irodalmi műalkotásokban megjelenített tájak között korántsem áll fenn olyan egyértelmű (okozati) összefüggés, mint azt egy hasonló megközelítés talán sugallhatná. Számunkra sokkal inkább az volt érdekes, hogyan válik „ugyanaz” a táj különböző jelentések hordozójává. Ahogyan Hamvas Bélát az érdekelte az Az öt géniuszban, hogy mely művészi alkotások, költői életművek fejezik ki legtökéletesebben egy táj géniuszát -ahol a költő a létező genius loci médiuma-, úgy bennünket éppen e kérdés fordítottja foglalkoztatott: Hogyan alakították a táj géniuszát egymásra épülve az évszázadok irodalmi hagyományai?Milyen tájszemléletek találkoznak -akár tudatosítja őket, akár nem-, az ezredforduló kissé földúlt vándorának esztétikai élményében, midőn a kalotaszegi tájra tekint?
Hivatkozások
Baranyai Emese: „Beszélő kertek - A Nyugat íróinak kertjei Magyarországon" diplomamunka; 2008; BCE, Kertművészeti Tanszék
Báthky Zsigmond fényképeinek lelőhelye a Néprajzi Múzeum fotótára: F1.695- F1.730, F3-448-F3.56g.
A Néprajzi Múzeum fotótárának F155-467-es képén egy szintén ilyen díszítésű bogártelki ház látható 1961-ből, a megdöbbentő hasonlóság valószínűsíti, hogy egyazon ács munkája.
Debreczeni László: Fa tornyokról, Ifjú Erdély, 1928. VII./2. In: Toronyvigyázó - Debreczeni László műhelye (szerk.: Sas Péter) Budapest, 2005. p. 274.
Eplényi Anna: Kalotaszeg tájlélekrajza, In: Az erdélyi táj kérdései (szerk.: Fekete Albert, 2004.)
Fülemile Ágnes - Balogh Balázs: Társadalom, tájszerkezet, identitás Kalotaszegen, Bp., 2004.
Jankó János: Kalotaszeg magyar népe, Bp. 1892.; p. 186.
Kabay Béla: Kalotaszegi műemlékek kis adattára, Korunk Évkönyv, 1981. p. 97
Malonyai Dezső: A magyarság néprajza I., 1907.
Malonyai Dezső: A magyar nép művészete I. 1907. p. 38.12
Nagy Jenő: 'Gyümölcsös a Vlegyásza alján’ In: Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 3.1995. p. 51-60.
Régi Magyar Költők Tára, 16, g, 23-24.
Szabó T. Attila: Kalotaszeg helynevei -I. Adatok, Kolozsvár, 1942.
Szabó Attila- Péntek János: Ember és növényvilág - Kalotaszeg növényzete és népi növényismerete, Bukarest, 1985.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Eplényi Anna, Kardeván Lapis Gergely
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
