„Térönéletrajz”: egy tér identitásváltozásai

Szerzők

  • Eplényi Anna Budapesti Corvinus Egyetem Kertművészeti Tanszék

Kulcsszavak:

Ötvenhatosok tere, Városliget, Rondó, Nebbien, Felvonulási tér, szoborpark, emlékmű

Absztrakt

2006. október 23-án fővárosunkban új emlékművet avattunk, és ismét átneveztünk egy helyszínt: az egykori Felvonulási most Ötvenhatosok tere lett. A tér élettörténetének azonban nem ez az első újrakeresztelése. E tanulmány megírásnak a tér közel száz éves identitásváltozásai adnak aktualitást, melyek most egyensúlyba kerülni látszanak. Az Ötvenhatosok tere környezetpszichológiai szempontból érdekes, nem hétköznapi példa: önmagában rejlő ellentétek sorozata, amelyek meghatározták múltját és előrejelzik sorsát - életrajzát. Kevés olyan helyszíne van fővárosunknak, ahol a történelem eseményeit (mint viselkedési magatartásformákat) olyan tisztán és hitelesen nyomon lehetne követni, mint az egykori Felvonulási téren. A Felvonulási tér történetének fonala igen színes. Volt zöld, majd vörös, fekete sőt szivárvány-színű is. Most leginkább szürkének mondanánk. Nehéz feladat e történelmi „SZIN-padon” meglátni azokat a lelki jelenségeket, amelyek a mai tér hangulatát meghatározzák. Mielőtt ezt értékelnénk, tekintsük át a „térönéletrajzát”.

Információk a szerzőről

  • Eplényi Anna, Budapesti Corvinus Egyetem Kertművészeti Tanszék

    okl. tájépítészmérnök
    PhD hallgató
    E-mail: anna.eplenyi@uni-corvinus.hu

Hivatkozások

Ittelson, id. Amadeo, id. Dúll A.– Urbán R. (1997): Az épített környezet konnotatív jelentésének vizsgálata: módszertani megfontolások, Pszichológia, (17), 2, p. 154.

Dúll Andrea (1996). A helyidentitásról, Magyar Pszichológia Szemle, (36), 4–6. p. 363–391.

Pogány Frigyes (1954). Terek és utcák művészete, Építésügyi Kiadó, Budapest, p. 5.

Frohmann, Erwin (2000). Gestatqa litáten in Landschaft und Freiraum, Wien p. 201–202.

Nebbien, Heinrich (1816). Ungarns Folk-garten dér Koeniglichen Frey-Stadt Pesth (reprint: Gerhard Ganschow, 1981, Universitát München) p. 48.

Granasztói Péter (1997) Tömegszórakozás a Városligetben – A Vurstli, Budapesti Negyed, V. évf. 2–3. szám

Dúll Andrea (1996). A helyidentitásról, Magyar Pszichológia Szemle, (36), 4–6. p. 369.

„Százezer férfi szentségimádása a Hősök terén", Családi Hírlap. 1938, május 5. p.3., Budapest Bibi. VI. 21192.

Egyházközösségi Tudósító, VIII. évf. 4 szám

Horváth Miklós (1946). A történeti templomépítészet Budapesten, p. 31–33.

Megkezdődött a magyar katolikusok országos ünnepsége. Magyarság, 1925, október 11. p. 5.

Dúll Andrea (Előadás-jegyzet, 2006 – BME)

Népszava, 1949. augusztus 28. p. 2–7.

Pótó János (2003). Az emlékezés helyei –Emlékművek és Politika, Osiris Kiadó, Budapest, 2003. p. 206–209.

Interjú Hajnal György atyával

Thaly Tibor (1958). A 200 éves Városliget, Gondolat kiadó, Bp.

Vadas Ferenc: Szertartások tere– Hősök tere, mint színhely, Magyar Építőművészet, 1992, 83. évf. p. 26–29.

Tunyogi Gábor (2002). A totalitárius államművészet pszichológiai szempontból, szakdolgozat

A Budapesti Nemzeti Színház Terv– pályázata (1965). szerk.: Dr. Reischl Antal, Műszaki Könyvk. Vállalat, Bp.

Letöltések

Megjelent

2007-02-01

Folyóirat szám

Rovat

Ismertetések

Hogyan kell idézni

Eplényi, A. (2007). „Térönéletrajz”: egy tér identitásváltozásai. 4D Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat, 5, 56-63. https://journal.uni-mate.hu/index.php/4D/article/view/5920