Rizikó- és protektív tényezők a családban

Krisztina Deutsch; Kinga Lampek; József Betlehem; Bálint Bánfai; Dóra Tancsics; Sára Jeges; Melinda Csima

doi:10.17165/TP.2015.1-2.3

Autor/innen

Krisztina Deutsch Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs
Kinga Lampek Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs
József Betlehem Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs
Bálint Bánfai Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs
Dóra Tancsics Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs
Sára Jeges Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs
Melinda Csima Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs

DOI:

https://doi.org/10.17165/TP.2015.1-2.3

Abstract

Számos vizsgálat azonosította a családban lévő azon változókat, melyek segítik, illetve gátolják az optimális fejlődést, beleértve a személyiség egészét és a kognitív fejlődést. A családban jelenlévő rizikó- és protektív tényezők feltárásával célunk volt annak megállapítása, hogy a vizsgált családok életében milyen mértékben vannak jelen a 0–7 éves gyermek fejlődését befolyásoló rizikófaktorok. A változók közötti összefüggések igazolására matematikai statisztikai próbákat, a differenciáló tényezőnek bizonyuló változók közvetlen és közvetett hatásának statisztikai szignifikancia-vizsgálatára többváltozós regressziós modelleket alkalmaztunk. Elemzéseink alapján a gyermek fejlődését befolyásoló rizikótényezők sok esetben együttesen fordulnak elő, így egymás hatását felerősítve járulnak hozzá a kedvezőtlen fejlődéshez.

Literaturhinweise

Benasich, A. A. – Brooks-Gunn, J. (1996): Maternal attitudes and knowledge of child-rearing: associations with family and child outcomes. In: Child Development, 1996. vol. 67, 1186–1205. p. doi: https://doi.org/10.2307/1131887

Field, T. M. (1980): Interactions of preterm and term infants with their lower- and middle- class teenage and adult mothers. In.: Field, T. M. – Goldberg, S. – Stern, D. – Sostek, A. M. (Eds.) High risk infants and children: Adult and peer interactions. NY : Academic Press, 1980. 113–132. p.

Landry, S. H. – Smith, K. E. – Swank, P. R. – Assel, M. A. – Vellet, S. (2001): Does early responsive parenting have a special importance for children’s development or is consistency across early childhood necessary? In: Developmental Psychology. 2001. vol. 37, no. 3, 387–403. p. doi: https://doi.org/10.1037//0012-1649.37.3.387

Margitics Ferenc – Pauwlik Zsuzsa (2006): Megküzdési stratégiák preferenciájának összefüggése az észlelt szülői nevelői hatásokkal. In: Magyar Pedagógia, 2006. 16. évf. 1. sz. 43–62. p.

Narita, T. – Sato, T. – Hirano, S. – Gota, M. – Sakado, K. – Uehara, T. (2000): Parental child-rearing behaviour as measured by the Parental Bonding Instrument in a Japanese population: Factor structure and relationship to a lifetime history of depression. In: Journal of Affective Disorders, 2000. vol. 57, 229–234. p. doi: https://doi.org/10.1016/S0165-0327(99)00071-3

Oroszné Perger Mónika (2002): A szülői nevelési stílus. In: Iskolakultúra, 2002. 4. sz. 107–114. p.

Ranschburg Jenő – Bolla István – Sipos Mihály (1984): A szülői nevelési stílus percepciójának vizsgálata 10–14 éves korú gyerekeknél. In: Pszichológia, 1984. 4. évf. 4. sz. 525–545. p.

Sallay Hedvig – Münnich Ákos (1999): Családi nevelési attitűdök percepciója és a self-fejlődéssel való összefüggései. In: Magyar Pedagógia, 1999. 99. évf. 2. sz. 157–174. p.

Sameroff, A. J. – Seifer, R. – Baldwin, A. – Baldwin, C. (1993): Stability of intelligence from preschool to adolescence: The influence of social and family risk factors. In: Child Development, 1993. 64. sz. 80–97. p. doi: https://doi.org/10.1111/j.1467-8624.1993.tb02896.x

Sameroff, A. J. – Seifer, R. (2011): Familial Risk and Child Competence. Society for Research. In: Child Development, 2011. vol. 54, no. 5, 1254–1268. p. doi: https://doi.org/10.1111/j.1467-8624.1983.tb00545.x

Parker, G. (1983): Parental „affectionless controll” as an antecendent to adult depression. A risk factor delienated. In: Archives of General Psychiatry, 1983. vol. 40, 956–960. p. doi: https://doi.org/10.1001/archpsyc.1983.01790080038005

Ribiczey Nóra (2010): Környezeti hatások és intellektuális fejlődés – különböző megközelítések a környezet releváns aspektusainak megragadására. In: Gyógypedagógiai Szemle [online] 2010. 1. sz. [2013. 05. 14.] < URL: https://www.scribd.com/doc/141416141/7-Ribiczey-Nora-Kornyezeti-hatasok-es-intellektualis-fejl%C5%91des

Weiss, L. – Schwarz, J. (1996): The Relationship between Parenting Types and Older Adolescents’s Personality, Academic Achievemet, Adjustment and Substance Use. In: Child Development, 1996. vol. 67, no. 5, 2101–2114. p. doi: https://doi.org/10.1111/j.1467-8624.1996.tb01846.x