Rizikó- és protektív tényezők a családban

Krisztina Deutsch; Kinga Lampek; József Betlehem; Bálint Bánfai; Dóra Tancsics; Sára Jeges; Melinda Csima

doi:10.17165/TP.2015.1-2.3

Authors

Krisztina Deutsch Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs
Kinga Lampek Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs
József Betlehem Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs
Bálint Bánfai Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs
Dóra Tancsics Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs
Sára Jeges Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs
Melinda Csima Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs

DOI:

https://doi.org/10.17165/TP.2015.1-2.3

Abstract

A number of examinations identified variables which proved to help or even obstruct the optimal progress, including personality and cognitive development. By exploring the risk and protective factors in a family our aim was to establish the level of presence of risk factors influencing the development of the child between 0 and 7 in the families. To verify the connection between the variables we applied mathematical and statistical methods. Regression models were utilized for examining the statistical significance of the direct and the indirect impact of variables which proved to be differentiating factors. Our analysis showed that in many cases risk factors influencing the development of the child occursimultaneously and they strengthen the possibility of an unfavourable development and increase the risk of falling behind.

References

Benasich, A. A. – Brooks-Gunn, J. (1996): Maternal attitudes and knowledge of child-rearing: associations with family and child outcomes. In: Child Development, 1996. vol. 67, 1186–1205. p. doi: https://doi.org/10.2307/1131887

Field, T. M. (1980): Interactions of preterm and term infants with their lower- and middle- class teenage and adult mothers. In.: Field, T. M. – Goldberg, S. – Stern, D. – Sostek, A. M. (Eds.) High risk infants and children: Adult and peer interactions. NY : Academic Press, 1980. 113–132. p.

Landry, S. H. – Smith, K. E. – Swank, P. R. – Assel, M. A. – Vellet, S. (2001): Does early responsive parenting have a special importance for children’s development or is consistency across early childhood necessary? In: Developmental Psychology. 2001. vol. 37, no. 3, 387–403. p. doi: https://doi.org/10.1037//0012-1649.37.3.387

Margitics Ferenc – Pauwlik Zsuzsa (2006): Megküzdési stratégiák preferenciájának összefüggése az észlelt szülői nevelői hatásokkal. In: Magyar Pedagógia, 2006. 16. évf. 1. sz. 43–62. p.

Narita, T. – Sato, T. – Hirano, S. – Gota, M. – Sakado, K. – Uehara, T. (2000): Parental child-rearing behaviour as measured by the Parental Bonding Instrument in a Japanese population: Factor structure and relationship to a lifetime history of depression. In: Journal of Affective Disorders, 2000. vol. 57, 229–234. p. doi: https://doi.org/10.1016/S0165-0327(99)00071-3

Oroszné Perger Mónika (2002): A szülői nevelési stílus. In: Iskolakultúra, 2002. 4. sz. 107–114. p.

Ranschburg Jenő – Bolla István – Sipos Mihály (1984): A szülői nevelési stílus percepciójának vizsgálata 10–14 éves korú gyerekeknél. In: Pszichológia, 1984. 4. évf. 4. sz. 525–545. p.

Sallay Hedvig – Münnich Ákos (1999): Családi nevelési attitűdök percepciója és a self-fejlődéssel való összefüggései. In: Magyar Pedagógia, 1999. 99. évf. 2. sz. 157–174. p.

Sameroff, A. J. – Seifer, R. – Baldwin, A. – Baldwin, C. (1993): Stability of intelligence from preschool to adolescence: The influence of social and family risk factors. In: Child Development, 1993. 64. sz. 80–97. p. doi: https://doi.org/10.1111/j.1467-8624.1993.tb02896.x

Sameroff, A. J. – Seifer, R. (2011): Familial Risk and Child Competence. Society for Research. In: Child Development, 2011. vol. 54, no. 5, 1254–1268. p. doi: https://doi.org/10.1111/j.1467-8624.1983.tb00545.x

Parker, G. (1983): Parental „affectionless controll” as an antecendent to adult depression. A risk factor delienated. In: Archives of General Psychiatry, 1983. vol. 40, 956–960. p. doi: https://doi.org/10.1001/archpsyc.1983.01790080038005

Ribiczey Nóra (2010): Környezeti hatások és intellektuális fejlődés – különböző megközelítések a környezet releváns aspektusainak megragadására. In: Gyógypedagógiai Szemle [online] 2010. 1. sz. [2013. 05. 14.] < URL: https://www.scribd.com/doc/141416141/7-Ribiczey-Nora-Kornyezeti-hatasok-es-intellektualis-fejl%C5%91des

Weiss, L. – Schwarz, J. (1996): The Relationship between Parenting Types and Older Adolescents’s Personality, Academic Achievemet, Adjustment and Substance Use. In: Child Development, 1996. vol. 67, no. 5, 2101–2114. p. doi: https://doi.org/10.1111/j.1467-8624.1996.tb01846.x