A Börzsöny természeti értékeinek és fejlesztési lehetőségeinek összefüggései

Autores

  • Alexandra Havel Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Környezettudományi Doktori Iskola, 2100 Gödöllő, Páter Károly utca 1.; Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet, Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Tanszék, 2100 Gödöllő, Páter Károly utca 1.
  • Dénes Saláta Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Környezettudományi Doktori Iskola, 2100 Gödöllő, Páter Károly utca 1.
  • Gergely Halász Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Környezettudományi Doktori Iskola, 2100 Gödöllő, Páter Károly utca 1.; Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet, Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Tanszék, 2100 Gödöllő, Páter Károly utca 1.
  • György Orosz Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Környezettudományi Doktori Iskola, 2100 Gödöllő, Páter Károly utca 1.
  • Eszter Tormáné Kovács Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Környezettudományi Doktori Iskola, 2100 Gödöllő, Páter Károly utca 1.; Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet, Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Tanszék, 2100 Gödöllő, Páter Károly utca 1.

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.4956

Palavras-chave:

Börzsöny hegység, interjúk készítése, természet, turizmus, helyi termékek és szolgáltatások, infrastruktúra fejlesztés

Resumo

Természeti értékekben gazdag kistérségek fejlődésében nagy szerepe lehet annak, hogy a helyi érintettek mennyire tudnak ezekre az értékekre építeni a térség fejlesztése során. Cikkünk fő célkitűzése, hogy összegyűjtsük, a Börzsöny helyi érintett csoportjai milyen természeti értékeket és ezekre épülő fejlesztési lehetőségeket látnak a térségükben (a Börzsöny egészét, és égtájak szerinti négy alegységét tekintve). A Börzsöny hegység turisztikai, természetvédelmi és erdész szakembereivel, illetve polgármestereivel készítettünk félig strukturált interjúkat, amelyeket kvalitatív tartalomelemzéssel elemeztünk. Az interjúalanyok számos, a szűkebb környezetükre vonatkozó specifikus, illetve a Börzsöny egészét érintő általános, a természethez köthető értékeket említettek. A természeti és táji értékekre épülő fejlesztési lehetőségek közül is sok ötlet merült fel, amely a turizmushoz (pl. tanösvények, vízitúrák), helyi élelmiszer alapanyagok felhasználásához (pl. táji jellegű ételekre épülő gasztroturizmus) és infrastruktúra fejlesztéséhez (pl. kerékpárút-hálózat bővítése szervíz pontokkal) köthető. Eredményeink azt mutatták, hogy a Börzsönyben számos olyan kiaknázatlan természeti érték van, melyre lehet fejlesztést alapozni és infrastrukturálisan is vannak még kivitelezésre váró ötletek. Ezek egy része megjelenik már a térség fejlesztési terveiben is. Az infrastrukturális fejlesztések esetében azonban olyan fejlesztésre is van igény (pl. M2 út fejlesztése), amelyek ugyan a megközelíthetőségét javíthatják, de egyben a tömegturizmus térnyerésével járhatnak együtt, és ezáltal veszélyeztethetik a természeti értékek állapotát. A negatív hatások elkerülése érdekében ezeknek a fejlesztéseknek az átgondolását és a látogatómenedzsment kialakítását javasoljuk.

Biografia do Autor

  • Alexandra Havel, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Környezettudományi Doktori Iskola, 2100 Gödöllő, Páter Károly utca 1.; Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet, Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Tanszék, 2100 Gödöllő, Páter Károly utca 1.

    levelező szerző
    alexandra.havel28@gmail.com

Referências

Arany I., Czúcz B., Kalóczkai Á., Kelemen A. M., Kelemen K., Papp J., Papp T., Szabó L., Vári Á., Zólyomi Á. 2017: Mennyit érnek a természet ajándékai? – A Nyárád és Kis-Küküllő menti Natura 2000 területek ökoszisztéma szolgáltatás kutatásának összefoglaló tanulmánya. Marosvásárhely, Románia, p. 74.

Belsoy, J., Korir, J., Yego, J. 2012: Environmental impacts of tourism in protected areas. Journal of Environment and Earth Science 2(10): 64–73.

Benkhard, B., Előd, R., Mártonné, E. K. 2018: Restrictions or possibilities?: Visitor management in the Börzsöny landscape unit of Danube-Ipoly National Park (Hungary). Turizam 22(3): 84–94. DOI: https://doi.org/10.5937/turizam22-18798

Bálint J., Bálint A., Fazekas Zs., Komárominé Holló M., Korenyákné Juhász M. 2007: Innováció, kreativitás, térségi sors és pozitív visszacsatolás a vidékfejlesztésben. Munkabeszámoló. OTKA. p. 12.

Becse A., Mezősi G., Ádám L., Juhász Á., Marosi S., Somogyi S., Szilárd J., Ambrózy P., Konkolyné Bihari Z., Király G., Molnár Zs., Bölöni J., Csiky J., Vojtkó A., Rajkai K., Tóth G., Tiner T., Dövényi Z., Michalkó G., Keresztesi Z., Dövényi Z. 2010 (szerk.): Magyarország kistájainak katasztere – MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, p. 664–673.

Csorba P. 2021: Börzsöny. In: Csorba, P. (szerk.): Magyarország kistájai. Meridián Alapítvány, Debrecen, pp. 320–321.

Farkas T. 2002: Vidékfejlesztés a fejlődéselméletek és a fejlesztési koncepciók tükrében. Tér és Társadalom 16(1): 41–57. DOI: https://doi.org/10.17649/TET.16.1.836

Filepné Kovács K. 2016: Ökoszisztéma-szolgáltatások és tájfunkció-elemzés a térségi jövőképalkotásban. In: Horváth G. (szerk.): Tájhasználat és tájvédelem – kihívások és lehetőségek. VI. Magyar Tájökológiai Konferencia előadásai. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, pp. 25-33.

Füri A. 2019: Ahol a cincérek élnek - a Duna-Ipoly Nemzeti Park. In: Bartha D., Nagy L., Oroszi S. (szerk.): Vadregényes erdőtáj a Börzsöny. Ipoly Erdő Zrt, Balassagyarmat, pp. 533–541.

Gonda T., Angler K., Csóka L. 2021: A helyi termékek turizmusban betöltött szerepe. Marketing és Menedzsment 55(4): 39–49. DOI: https://doi.org/10.15170/MM.2021.55.04.04

Halasi-Kovácsné Benkhard B. R. 2018: Látogatómonitoring és látogatómenedzsment-vizsgálatok a Központi-Börzsöny területén. Egyetemi doktori (PhD) értekezés, Debreceni Egyetem, Természettudományi és Informatikai Doktori Iskola, Földtudományi Doktori Iskola, Debrecen, p. 149.

Havel A., Saláta D., Halász G., Orosz Gy., Tormáné Kovács E. 2022: A kirándulás, mint kulturális ökoszisztéma-szolgáltatás a Börzsönybe látogatók körében végzett kérdőíves felmérés alapján. Természetvédelmi Közlemények 28: 48–73. DOI: https://doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv.2022.28.48

Héra G., Ligeti Gy. 2010: Módszertan – Bevezetés a társadalmi jelenségek kutatásába. Osiris Kiadó, Budapest, p. 371.

Horváth F., Bölöni J. 2002: Az erdőrezervátumok kutatásszempontú besorolása és rövid jellemzése 1999-ben. In: Horváth F., Borhidi A. (szerk.): A hazai erdőrezervátum-kutatás célja, stratégiája és módszerei. Természetbúvár Kiadó, Budapest, pp. 276–287.

Kelemen E., Pataki Gy. 2014: Bevezetés. In: Kelemen E., Pataki Gy. (szerk.): Ökoszisztéma szolgáltatások: A természet- és társadalomtudományok metszéspontjában. Budapest, Gödöllő. pp. 5-13.

Kertész Z. I. 2019: Bakancsosok, turisták – A turistaság és a téli sportok története a Börzsönyben. In: Bartha D., Nagy L., Oroszi S. (szerk.): Vadregényes erdőtáj a Börzsöny. Ipoly Erdő Zrt, Balassagyarmat, pp. 483–501.

Koczó J. 2013: Börzsöny anyánk, Ipoly apánk. A határvidék környezet-, gazdálkodás- és életmód története. Vámosmikola, Polski Fiat 125p Klub. p. 401.

Kovács E., Kelemen E., Pataki Gy. 2011: Ökoszisztéma-szolgáltatások a tudományterületek és a szakpolitikák metszéspontjaiban. Természetvédelmi Közlemények 17: 1–11.

Kovács E., Kelemen E., Czúcz B. 2014: A természettől a jóllétig: az ökoszisztéma szolgáltatások természet- és társadalomtudományi meghatározottsága. In: Kelemen E., Pataki Gy. (szerk.): Ökoszisztéma szolgáltatások a természet- és társadalomtudományok metszéspontjában. Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Environmental Social Science Research Group (ESSRG), Gödöllő-Budapest, pp. 15–34.

Kukely Gy., Rácz A., Bárdi Á., Fehér B., Varga Gy., Dobozi E., Zábrádi ZS. 2021A: Börzsöny – Dunakanyar térségi aktív turisztikai stratégia: térségi helyzetfelmérés és értékelés. MEGÉRTI -Magyar Energetikai Gazdaságtervező és Értékelő Tanácsadó Iroda Kft., p. 60.

Kukely Gy., Rácz A., Bárdi Á., Fehér B., Varga Gy., Dobozi E., Zábrádi ZS. 2021B: Börzsöny – Dunakanyar térségi aktív turisztikai stratégia: cselekvési terv és projekttervek. MEGÉRTI - Magyar Energetikai Gazdaságtervező és Értékelő Tanácsadó Iroda Kft., p. 77.

Kulcsár L. 1998: Vidékfejlesztés és vidékpolitika Magyarországon. A falu 13(2): 5–15.

Lengyel L. Z. 2019: Kisvasutak nyomában. In: Bartha D., Nagy L., Oroszi S. (szerk.): Vadregényes erdőtáj a Börzsöny. Ipoly Erdő Zrt, Balassagyarmat, pp. 469-481.

Mandić, A. (2020). Structuring challenges of sustainable tourism development in protected natural areas with driving force–pressure–state–impact–response (DPSIR) framework. Environment Systems and Decisions 40(4): 560–576. DOI: https://doi.org/10.1007/s10669-020-09759-y

MEA – Millennium Ecosystem Assessment (2005) Ecosystem and Human Well-being: Synthesis. World Resource Institute, Washington D.C., pp. 137.

Monspart-Molnár Zs., Pécsi Zs., Vágány Z. 2015: Tájhoz kötődő értékek közösségi gyűjtése. Módszertani kézikönyv Herman Ottó Intézet, Budapest, p. 107.

MTÜ (Magyar Turisztikai Ügynökség) 2021: Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 – Turizmus 2.0. Budapest, p. 542.

Nagy L. 2019: Hóviharoktól a zivatarokig – A Börzsöny klíma képei. In: Bartha D., Nagy L., Oroszi S. (szerk.): Vadregényes erdőtáj a Börzsöny. Ipoly Erdő Zrt, Balassagyarmat, pp. 97–109.

Newing H., Eagle C.M., Puri R., Watson C.W. 2011: Conducting research in conservation – A social science perspective. Routledge, New York, p. 376 DOI: https://doi.org/10.4324/9780203846452

OECD (2001): Territorial Outlook, OECD Publications Service, Paris.

Oláh M. (szerk.) 2017: A területi tőke és magyarországi dimenziói, NYICITA Alapítvány

Orosz Gy., Barczi A. 2019: Természeti adottságok szerepe a területfejlesztésben a komplex programmal fejlesztendő magyarországi járások esetében Tájökológiai Lapok 17(2): 209–218. DOI: https://doi.org/10.56617/tl.3518

Orosz Gy. 2020: Természeti potenciálok térségi használatának vizsgálata és a területi kohézió. Szent István Egyetem, Környezettudományi Doktori Iskola, Gödöllő, p. 188.

Patton, M. Q. 2002: Qualitative Research and Evaluation Methods. Sage Publications, London, p. 598.

Rechnitzer J., Smaho M. 2011: Területi politika. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Ruff J., Standovár T. 2019: A természetesség jegyében, mégis gazdaságosan – folyamatos erdőborítás üzemi léptékben. In: Bartha D., Nagy L., Oroszi S. (szerk.): Vadregényes erdőtáj a Börzsöny. Ipoly Erdő Zrt, Balassagyarmat, pp. 579-591.

Stimson R. J., Stough R. R., Nijkamp P. 2011: Endogenous Regional Development. In: Stimson, R. J., Stough, R. R., Nijkamp, P. (eds.): Endogenous Regional Development: Perspectives, Measurement and Empirical Investigation, Edward Elgar Publisher, Cheltenham, UK, pp. 1-19. DOI: https://doi.org/10.4337/9781849804783.00006

Szeberényi J. 2019: Egy roncsvulkán világa – A Börzsönyi tájak. In: Bartha D., Nagy L., Oroszi S. (szerk.): Vadregényes erdőtáj a Börzsöny. Ipoly Erdő Zrt, Balassagyarmat, pp. 63–86.

Szőllősi L., Szűcs I., Molnár Sz., Ladányi K. 2014: A helyi kézműves termék-előállítás és -forgalmazás során felmerülő együttműködés lehetőségeinek egyes kiemelt turisztikai vonzerővel rendelkező Erdélyi településeken. Journal of Central European Green Innovation 2(3): 111–134.

Varga A., Bajomi B. 2021: A természetvédelemben fontos szerepük van az őslakosoknak és a helyieknek. National Geographic Magyarország 5: 7

Hivatkozott jogszabályok:

Az 1550/2017. (VIII. 18.) Korm. határozat a Dunakanyar kiemelt turisztikai fejlesztési térség meghatározásáról, valamint a térségben megvalósítandó egyes fejlesztésekről https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A17H1550.KOR&txtreferer=00000001.txt

A 429/2020. (IX.14.) Korm. rendelet a turisztikai térségek meghatározásáról https://njt.hu/jogszabaly/2020-429-20-22

Internetes források

http1: https://ilovedunakanyar.hu/ (letöltés dátuma: 2023.11.07)

http2: https://pallagvolgy.wordpress.com/ (letöltés dátuma: 2023.11.07)

Publicado

2023-12-20

Edição

Seção

Cikkek

Como Citar

A Börzsöny természeti értékeinek és fejlesztési lehetőségeinek összefüggései. (2023). TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK | JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY , 21(2), 75–100. https://doi.org/10.56617/tl.4956

Artigos Semelhantes

191-200 de 491

Você também pode iniciar uma pesquisa avançada por similaridade para este artigo.

Artigos mais lidos pelo mesmo(s) autor(es)

1 2 3 > >>