Perkáta–Forrás-dűlő bronzkori földvár és környezetének tájhasználatintenzitás-vizsgálata

Szerzők

  • Krausz Edina Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Környezet- és Földtudományi Intézet 9400 Sopron, Bajcsy Zs. u. 4.
  • Saláta Dénes Szent István Egyetem, Mezőgazdaság és Környezettudományi Kar, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1.
  • Bidló András Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Környezet- és Földtudományi Intézet 9400 Sopron, Bajcsy Zs. u. 4. https://orcid.org/0000-0002-7601-0710
  • Pető Ákos Magyar Nemzeti Múzeum, Nemzeti Örökségvédelmi Központ, Leletdiagnosztikai Laboratórium 1113 Budapest, Daróci út 3. https://orcid.org/0000-0003-3811-1155

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.3702

Kulcsszavak:

földvár, tájtörténet, régészeti talajtan, tájhasználat intenzitás, Perkáta

Absztrakt

A perkátai Forrás-dűlő középső bronzkori földvár és környezete adja a központi elemét annak az átfogó környezet- és településtörténeti vizsgálatsorozatnak, amely a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központ és a Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézetének részvételével indult el. A projekt egyik kiemelt célja, hogy a földvár és közvetlen környezetének tájhasználat-intenzitását vizsgálja, valamint környezet- és tájtörténetét feltárja. jelen dolgozat a rendelkezésre álló történeti térképek és légifotók térinformatikai környezetben történő feldolgozásán keresztül a 18. századtól napjainkig eltelt mintegy 300 éves időszak tájhasználat-történetét szemlélteti. A tájtörténeti vizsgálat eredményei arra engednek következtetni, hogy a változatos geomorfológiával rendelkező kistáj különböző térszínein eltérő és differenciált tájgazdálkodás folyt, és a lassan terjeszkedő intenzív szántóföldi növénytermesztés nem érintett minden területet ezen a mezőföldi tájon. Több olyan pontot sikerült azonosítanunk, amelyek nehéz megközelíthetőségük miatt kikerültek az intenzív mezőgazdálkodás látóköréből. A Cikola-víz völgyének tájtörténete, valamint tájhasználat-intenzitás vizsgálata iránymutatóként szolgálhat a régészetileg érintett területek lehetséges bolygatottságának megítélésében is. Az írásos és térképi felmérés alapján lehetővé válik, hogy egy-egy régészetileg érintett terület lehetséges változásának és pusztulásának folyamatát rögzítsük.

Szerző életrajzok

  • Krausz Edina, Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Környezet- és Földtudományi Intézet 9400 Sopron, Bajcsy Zs. u. 4.

    zsanszian@gmail.com

  • Saláta Dénes, Szent István Egyetem, Mezőgazdaság és Környezettudományi Kar, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1.

    salata.denes@kti.szie.hu

  • Bidló András, Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Környezet- és Földtudományi Intézet 9400 Sopron, Bajcsy Zs. u. 4.

    abidlo@emk.nyme.hu

  • Pető Ákos, Magyar Nemzeti Múzeum, Nemzeti Örökségvédelmi Központ, Leletdiagnosztikai Laboratórium 1113 Budapest, Daróci út 3.

    peto.akos@mnm-nok.gov.hu

Hivatkozások

Ádám L. s.a.: Fejér megye településeinek természetföldrajzi leírása. Kézirat. Fejér Megyei Levéltár, Kézirattár.

Agnoletti M. 2007: The degradation of traditional landscape in a mountain area of Tuscany during the 19th and 20th centuries: Implications for biodiversity and sustainable management. Forest Ecology and Management 249 (2007): 5–17. https://doi.org/10.1016/j.foreco.2007.05.032

Barczi A., Füleky Gy., Gentischer P., Néráth M. 1999. A Tihanyi-félsziget mezőgazdasági hasznosíthatóságának talajtani alapjai. Növénytermelés 48(3): 301–310.

Barczi A., Tóth T.M., Csanádi A., Sümegi P., Czinkota I. 2006. Reconstruction of the paleo-environment and soil evolution of the Csípő-halom kurgan, Hungary. Quaternary International 156–157: 49–59. https://doi.org/10.1016/j.quaint.2006.05.024

Bíró M. 2006: Történeti vegetációrekonstrukciók térképek botanikai tartalmának foltonkénti gazdagításával. Tájökológiai Lapok 4 (2): 357–384.

Bíró M., Lelleiné Kovács E., Kröel-Dulay Gy., Horváth F. 2009: A kiskunsági homokvidék tájökológiai térképe. Válogatás az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet kutatási eredményeiből. ÖBKI Műhelyfüzetek 2.

Bürgi M., M. Hersperger A., Schneeberger N. 2004: Driving forces of landscape change – current and new directions. Landscape Ecology 19.: 857–868. https://doi.org/10.1007/s10980-004-0245-8

Demény K., Centeri C. 2008: Habitat loss, soil and vegetation degradation by land use change in the Gödöllő Hillside, Hungary. Cereal Research Communications, Supplement, 36: 1739–1742.

Dövényi Z. (szerk.) 2010: Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest.

Farkas G. (szerk.) 1991: Fejér megyei történeti évkönyv, a Fejér megyei levéltár történeti évkönyve 22. Községtörténeti tanulmányok, Székesfehérvár, 225–267.

Jaeger M., Kulcsár G., 2013: Kakucs–Balla-domb. A case study in the absolute and relative chronology of the Vatya culture. Acta Archaeologica Academiae Scientiarium Hungaricae 64.: 289–320 https://doi.org/10.1556/AArch.64.2013.2.2

Marosi S., Somogyi S. 1990: Magyarország kistájainak katasztere. Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóontézet. Budapest.

Krausz E., Saláta D., Pető Á., Bidló A. 2013: Perkáta–Forrás-dűlő középső bronzkori földvár és környékének tájtörténeti vizsgálata. Kari Tudományos Konferencia. A konferencia előadásainak és posztereinek kivonata. 2013. december 10. Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Sopron, 138

Reményi L. 2013: The Defensive Settlements of the Vatya Culture and the Central European Bronze Age Exchange System. In: jaeger M., Czebreszuk j., P. Fischl K. (Eds.): Enclosed Space–Open Society. Con- tact and Exchange in the Context of Bronze Age Defensive Settlements in Central Europe. (Stud. z. Archäol. in Ostmitteleuropa, 9), 269–280.

Pető Á., Kenéz Á., Reményi L. 2013: Régészeti talajtani kutatások Perkáta Forrás-dűlő bronzkori földváron. Agrokémia és Talajtan 62(1): 61–80.

Saláta D. 2011: Tájváltozás vizsgálata a Körös-Maros Nemzeti Park három kis-sárréti területrészén: Kisgyanté, Kisvátyon és Sző-rét. Crisicum 7: 129–152.

Saláta D., Pető Á., Kenéz Á., Geiger B., Horváth S., Malatinszky Á. 2013: Természettudományos módszerek alkalmazása tájtörténeti kutatásokba–Kisgombosi esettanulmány. Tájökológiai Lapok 11(1): 67–88.

Saláta D., Krausz E., Reményi L., Kenéz Á., Pető Á. 2014. Combining historical land-use and geoarchaeological evidence to support archaeological site detection. Agrokémia és Talajtan 63(1) (in press) https://doi.org/10.1556/agrokem.63.2014.1.11

Stefanovits P., Filep Gy. Füleky Gy. 1999: Talajtan. Mezőgazda Kiadó, Budapest.

Szakály F. 1997: Magyar intézmények a török hódoltságban. Társadalom- és Művelődéstörténeti Tanulmányok, Budapest

Toma, E., Roth, M. (eds.), Centeri, Cs., Dobrovodska, M., Printsmann, A., Raguž-Lučić, E. (2010): Agricultural landscape history of 20th-century eatern Europe. In: PUNGETTI, G. KRUSE, A. (eds.) European Culture expressed in Agricultural Landscapes. Perspectives from the Eucaland Project. Palombi Editori, Rome, p. 105–108.

Tóth A., Centeri Cs. 2008: Tájváltozás vizsgálat Galgahévíz településen és környékén. Tájökológiai Lapok, 6(1): 165–180.

Vicze M., Czajlik Z., Tímár L. 2005: Aerial and topographical research of the Benta Valley. In: Poroszlai, I. &Vicze, M. (Eds.) SAX – Százhalombatta Archaeological Expedition Annual Report 2 – Field Season 2000-2003. Százhalombatta, 251–254.

Vos W., Meekes H. 1999: Trends in European cultural landscape development: perspectives for a sustainable future. Landscape and Urban Planning 46: 3–14. https://doi.org/10.1016/S0169-2046(99)00043-2

Arcanum 2004: Első Katonai Felmérés: Magyar Királyság–Georeferált változat. DVD-ROM, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Arcanum Adatbázis Kft., Budapest, ISBN: 963 9374 95 4

Biszak S., Tímár G., Molnár G., Jankó A. 2007: Harmadik Katonai Felmérés, a Magyar Szent Korona Országai, 1:25.000. DVD-ROM, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Arcanum Adatbázis Kft., Budapest, ISBN: 978-963-7374-54-8.

Tímár G., Molnár G., Székely B., Biszak S., Jankó A. 2008: Magyarország topográfiai térképei a második világháború időszakából. DVD-ROM, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Arcanum Adatbázis Kft., Budapest, ISBN: 978-963-7374-71-5

Tímár G., Molnár G., Székely B., Biszak S., Varga J., Jankó A. 2006: Második Katonai Felmérés: Magyar Királyság és a Temesi Bánság - Georeferált változat. DVD-ROM, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Arcanum Adatbázis Kft., Budapest, ISBN: 963 7374 21 3, ISSN: 963 7374 35 3

Topográfiai térkép, Földmérési és Távérzékelési Intézet, méretarány: 1:10 000.

Letöltések

Megjelent

2014-07-27

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

Perkáta–Forrás-dűlő bronzkori földvár és környezetének tájhasználatintenzitás-vizsgálata. (2014). TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK | JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY , 12(1), 137-147. https://doi.org/10.56617/tl.3702

Hasonló cikkek

1-10 a 78-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei

1 2 3 4 > >>