Mezővédő fásítások tér- és időbeli változásának vizsgálata a Nyírségben – a szélerózió szemszögéből

Szerzők

  • Négyesi Gábor Debreceni Egyetem, Földtudományi Intézet, Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék 4010, Debrecen Egyetem tér 1. https://orcid.org/0000-0002-6621-3290

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.3583

Kulcsszavak:

Nyírség, erdősítés, mezővédő erdősávok, szélerózió

Absztrakt

Tanulmányomban a Nyírségben található mezővédő fásítások (erdők és erdősávok) tér és időbeli változásának vizsgálatát végeztem el. A Nyírséget borító erdők és mezővédő erdősávok térképezéséhez a II. (1840–1860), a III. (1883–1884), a második világháború alatt (1940–1944) készült katonai felmérések és az 1980-as évekből rendelkezésre álló polgári térképezés területre vonatkozó szelvényeit, valamint egy 2005-ben készült légifotó sorozat lapjait használtam fel. Ezen adatforrások mellett az erdők területi kiterjedésének változásvizsgálatához figyelembe vettem a Corine Landcover 2000-ben, 2006-ban és 2012-ben elkészült digitális adatbázisát, illetve egy 2014-ben készült erdészeti adatbázist, amely az erdők mellett azok fajmegoszlását is tartalmazta. A vizsgálatok során kimutattam, hogy a Nyírség különböző kistájainak erdőborítottságában és a mezővédő erdősávrendszerek hosszában, valamint ezek változásának tendenciájában jelentős különbségek vannak. Egyrészt mind az erdők, mind pedig az erdősávok térben differenciáltan helyezkednek el a nyírségi vízválasztó két oldalán: az északi oldalon az erdősávok, a déli oldalon pedig az erdők dominanciája figyelhető meg, összefüggésben a talajtani adottságokkal. Mindemellett az erdők területének növekedése a II. világháború vége óta folyamatos, a mezővédő erdősávok hossza viszont a rendszerváltás óta csökken. A mezővédő erdősávok szélerózió elleni védekezésben betöltött szerepével kapcsolatban elmondható, hogy a vizsgált két területen (Nyugati-Nyírség, Dél-Nyírség) az erdősávok felét-kétharmadát helytelenül telepítették. Ez egyrészt a mezővédő fasorok (egysoros erdőssávok) magas előfordulási arányával, másrészt a mezővédő fasorok és erdősávok diszkontinuitásával, harmadrészt pedig a telepítés helytelen irányával magyarázható.

Információk a szerzőről

  • Négyesi Gábor, Debreceni Egyetem, Földtudományi Intézet, Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék 4010, Debrecen Egyetem tér 1.

    negyesi.gabor@science.unideb.hu

Hivatkozások

Asztalos I., Bartha, D. 1988: Akác-nyár telepítési javaslat a Nyírségre. Az Erdő 37: 163–164.

Bartha D., Oroszi S. 2003: Az alföldfásítási programok története, különös tekintettel a természetvédelem kérdéskörére. Erdészettörténeti Közlemények 60: 34-63.

Bartus, M., Barta, K., Szatmári J., Farsang A., 2017: Modeling wind erosion hazard control efficiency with an emphasis on shelterbelt system and plot size planning. Zeitschrift für Geomorphologie 61, 123–133. https://doi.org/10.1127/zfg/2017/0406

Berényi D. 1950: A Nyírség és az ezzel határos területek éghajlata. A növénytermesztési szaktanácsadás tényezői és irányelvei.

Borovszky S. (szerk.) 1900: Szabolcs vármegye. Apolló Irodalmi és Nyomdai Rt., Budapest.

Borsy Z. 1961: A Nyírség természeti földrajza. Akadémiai Kiadó p. 227.

Borsy Z. 1991: Blown-sand territories in Hungary. Zeitscrift für Geomorphologie Supplementum 90: 1–14.

Brandle, J.R., Hodges, L., Zhou, X.H., 2004: Windbreaks in North American agricultural systems. Agroforestry Systems 61: 65–78. https://doi.org/10.1007/978-94-017-2424-1_5

Caborn, J.M.1957: Shelterbelts and microclimate. Forestry Commission Bulletin No. 29. p. 135.

Cleugh, H.A. 2002: Field measurements of windbreak effects on airflow, turbulent exchanges and microclimates. Australian Journal of Experience Agriculture 42 (6): 665–677. https://doi.org/10.1071/EA02004

Cornelis, W.M., Gabriels, D. 2005: Optimal windbreak design for wind-erosion control. Journal of Arid Environment 61: 315–332. https://doi.org/10.1016/j.jaridenv.2004.10.005

Dai, A., Trenberth, K.E., Qian, T. 2004: A global dataset of palmer drought severity index for 1870–2002: Relationship with soil moisture and effects of surface warming. Journal of Hydrometeorology 5: 1117– 1130. https://doi.org/10.1175/JHM-386.1

Fuisz J.1955. Akácosítás és fenyvesítés a Nyírségben. Az Erdő 4, 132–135.

Funk, R., Skidmore, E.L., Hagen, L.J. 2004: Comparison of wind erosion measurements in Germany with simulated soil losses by WEPS. Environmental Modelling and Software 19: 177–183. https://doi.org/10.1016/S1364-8152(03)00120-8

Gál J. 1966: Szélerózió elleni védekezés mezővédő erdősávokkal. Agrokémia és Talajtan 15: 199–211.

Goossens, D., Buck, B. 2011: Effects of wind erosion, off-road vehicular activity, atmospheric conditions and the proximity of a metropolitan area on PM10 characteristics in a recreational site. Athmospheric Environment 45: 94–107. https://doi.org/10.1016/j.atmosenv.2010.09.046

Guo, Z., Huang, N., Dong, Z., Zobeck, T.M. 2014: Wind erosion induced soil degradation in Northern China: Status, measures and perspective. Sustainability 6: 8951–8966. https://doi.org/10.3390/su6128951

Heisler, G.M., DeWalle, D.R. 1988: Effect of windbreak structure on wind flow. Agricultural Ecosystems and Environment 22-23: 41–69. https://doi.org/10.1016/0167-8809(88)90007-2

Kemény Gy. 1913: Szabolcs vármegye gazdaság-földrajzi monogárfiája.

Kiss T. 1997: Eróziós mérések a parabolabuckák lejtőin a debreceni Erdőspuszta területén. Acta Geographica ac Geologica et Meteorologica Debrecina Tomus 24: 151–165.

Lóki J. 1985: A téli nyírségi szélerózióról. Acta Academiae Paedagogicae Nyiregyháziensis Tomus 10: 35-41.

McNaughton, K.G. 1988: Effects of windbreaks on turbulent transport and microclimate. Agricultural Ecosystems and Environment 22–23: 17–39. https://doi.org/10.1016/B978-0-444-43019-9.50007-9

Lowry, W. P. 1967: Weather and life: An introduction to biometeorology. Academic Press. New York p. 306.

Magyar P. 1961: Alföldfásítás II. Akadémiai Kiadó p. 622.

Négyesi, G., Lóki J., Buró, B., Szabó, J., Bakacsi, Zs., Pásztor, L. 2015: The potential wind erosion map of an area covered by sandy and loamy soils – based on wind tunnel measurements. Zeitschrift für Geomorphologie 59: 59–77. https://doi.org/10.1127/0372-8854/2014/0131

Pásztor, L., Szabó, J,, Bakacsi, Zs,, Laborczi, A. 2012: Elaboration and applications of spatial soil information systems and digital soil mapping at Research Institute for Soil Science and Agricultural Chemistry of the Hungarian Academy of Sciences. Geocarto International 28: 1–15. https://doi.org/10.1080/10106049.2012.685895

Rehacek, D., Khel, T., Kucera, J., Vopravil, J., Petera, M. 2017: Effect of windbreaks on wind speed reduction and soil protection against wind erosion. Soil and Water Resources 12: 128–135. https://doi.org/10.17221/45/2016-SWR

Rivest, D., Vezina, A. 2015: Maize yield patterns on the leeward side of tree windbreaks are site-specific and depend on rainfall conditions in eastern Canada. Agroforestry Systems 89: 237 –246. https://doi.org/10.1007/s10457-014-9758-6

Skidmore, E.L. 1969: Modifying the microclimate with wind barriers. Proceedings of seminar ”Modifying the Soil and Water Environment for Approaching the Agricultural Potential of the Great Plains” Agricultural Council Publishers 34(1): 107–120.

Stefanovits P. 1996: Talajtan. Mezőgazda kiadó, p. 470.

Szatmári, J. 1997: Wind erosion risk on the Southern part of the Great Hungarian Plain. Acta Geographica Szegediensis 36: 121–135.

Takle, E.S., Wang, H., Schmidt, R.A., Brandle, J.R. Jairell, R.L. 1997: Pressure perturbation around shelterbelts: Measurements and model results. 12th Symposium on Boundary Layers and Turbulence: 563–564. American Meteorological Society, Vancouver, British Columbia

Torita, H., Satou, H. 2007: Relationship between shelterbelt structure and mean wind reduction. Agricultural For Meteorology 145: 186–194. https://doi.org/10.1016/j.agrformet.2007.04.018

Wang, H., Takle, E.S. 1996: On three-dimensionality of shelterbelt structure and its influences on shelter effects. Boundary-Layer Meteorology 79: 83–105. https://doi.org/10.1007/BF00120076

Wu, T., Zhanga, P., Zhanga, L., Wanga, J., Yua, M., Zhouc, X., Wang, G., G. 2018: Relationships between shelter effects and optical porosity: A meta-analysis for tree windbreaks. Agricultural and Forest Meteorology 259: 75–81. https://doi.org/10.1016/j.agrformet.2018.04.013

Zagyvai G., Bartha D., 2015: Nyírségi erdőtömbök és környezetük tájtörténeti szempontú vizsgálata.

Tájökológia Lapok 13(1): 59-72.

Zheng, X. 2009: Mechanics of wind-blown sand movements. Springer p. 309. https://doi.org/10.1007/978-3-540-88254-1

Zheng, X., Zhu, J., Xing, Z. 2017: Assessment of the effects of shelterbelts on crop yields at the regional scale in Northeast China. Agricultural Systems 143: 49–60. https://doi.org/10.1016/j.agsy.2015.12.008

Zhou, X., Brandle, J.R., Mize, C.W., Takle, E.S., 2004: Three-dimensional aerodynamic structure of a tree shelterbelt: definition, characterization and working models. Agroforestry Systems 63: 133–147. https://doi.org/10.1007/s10457-004-3147-5

Letöltések

Megjelent

2018-12-19

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

Mezővédő fásítások tér- és időbeli változásának vizsgálata a Nyírségben – a szélerózió szemszögéből. (2018). TÁJÖKÖLÓGIAI LAPOK | JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY , 16(2), 113-128. https://doi.org/10.56617/tl.3583

Hasonló cikkek

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.