Feketefenyvesek tűzveszélyességi viszonyainak elemzése McArthur modelljével

Autores

  • Imre Cseresnyés Eötvös Loránd Tudományegyetem, Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék, 1117 Budapest, Pázmány P. stny. 1/C.
  • Péter Csontos MTA-ELTE Ökológiai és Elméleti Biológiai Kutatócsoport, 1117 Budapest, Pázmány P. stny. 1/C.

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.4597

Palavras-chave:

erdőtűz, feketefenyő, időjárási tényezők, lángmagasság, szárazsági faktor, terjedési sebesség, tűzveszélyességi index, üszökvetési távolság

Resumo

Magyarország területén a tájidegen feketefenyő állományok fokozottan tűzveszélyes vegetációtípusnak tekinthetők, amit a Dunazug-hegység erdőtüzei is bizonyítanak. Az állományok tűzveszélyességét a bennük felhalmozódott éghető anyag mennyisége, a fennálló meteorológiai tényezők, valamint topográfiai viszonyok határozzák meg. A Dunazug-hegység telepített feketefenyveseinek tűzveszélyességi viszonyait a McArthur-féle empirikus modell segítségével vizsgáltuk. A modell az éghető anyag mennyisége, a hőmérséklet, a relatív légnedvesség, a szélsebesség, a lejtőszög és a szárazsági faktor ismeretében megadja a gyulladási valószínűségként értelmezhető tűzveszélyességi indexet (TVI), a lángmagasságot, a terjedési sebességet, valamint az üszökvetési távolságot. A szárazsági faktor aktuális értéke az utolsó csapadék mennyiségéből, a lehullása óta eltelt időből, valamint a Byram-Keetch szárazsági indexből (BKDI) számítható ki. Korábbi vizsgálatainkból tudjuk, hogy az éghető anyag mennyisége a 60–80 éves állományokban a legnagyobb, így ezek vannak leginkább kitéve az erdőtüzek pusztító hatásának. Emellett már meghatározásra kerültek a BKDI napi értékei az 1993–2002. közötti időszakra vonatkozóan. A BKDI adatok és a Budapest-Lőrinc meteorológiai állomáson 1993. és 2002. között rögzített napi csapadékmennyiségek alapján számoltuk ki a szárazsági faktor napi értékeit és éves változását. Megállapítottuk, hogy az átlagos szárazsági faktor januártól májusig 5-ös értéket mutat, június elején emelkedni kezd, maximumát (8-at) az augusztus-szeptemberi időszakban mutatja, majd folyamatos csökkenés után november végén 5-re áll vissza. A vizsgált időszak legaszályosabb éve (2000) során azonban a szárazsági faktor átlaga hat dekádban is elérte a maximális 10-et. Ezután vizsgáltuk, hogyan hatnak a különböző meteorológiai tényezők változásai a tűzveszélyességi viszonyokra. A hat tényezőből (éghető anyag mennyisége, hőmérséklet, relatív légnedvesség, szélsebesség, lejtőszög és szárazsági faktor) egyet-egyet bizonyos intervallumban változtattunk, és a többi öt tényezőt állandó értéken tartva vizsgáltuk ennek hatását a négyféle eredményre (tűzveszélyességi index, lángmagasság, terjedési sebesség és üszökvetési távolság). A kiválasztott állandó értékek a következők voltak: hőmérséklet 30 °C, relatív légnedvesség 30%, szélsebesség 30 km/h, lejtőszög 30°, szárazsági faktor 10. Éghető anyagként a korábbi vizsgálatokból ismert 6 mm-nél kisebb avarfrakciók szerepeltek.
Eredményeink szerint a hőmérséklet, a szélsebesség és a szárazsági faktor emelkedése növeli, míg a relatív légnedvesség növekedése csökkenti a tűzveszélyességi indexet, a lángmagasságot, a terjedési sebességet és az üszökvetési távolságot. Az éghető anyag mennyisége nem befolyásolja a tűzveszélyességi indexet, de növekedése elősegíti a tűz terjedését, és növeli a lángmagasságot. A tűz lejtőn felfelé mindig sokkal nagyobb sebességgel terjed, mint sík terepen vagy lefelé. A tűzveszélyesség a fent megállapított konstans paraméterek mellett (tehát egy átlagosnak számító nyári napon) is eléri a nagyon magas fokozatot (TVI=24), a lángmagasság a 60–80 éves állományokban 9,19 m, a terjedési sebesség lejtőn felfelé 4,19 km/h, az üszökvetési távolság 1,53 km. Szélsőséges időjárási helyzetek (37 °C, 16% relatív légnedvesség és 55 km/h szél) kialakulása esetén a tűzveszélyesség extrém mértékűre emelkedik (TVI=90), hasonlóan a közismerten tűzveszélyes mediterrán területekhez. A McArthur-modell megbízhatóságát szakirodalomból vett laboratóriumi kísérletek eredményeinek elemzésével vizsgáltuk, és megállapítottuk, hogy a modell segítségével kiszámított tűzveszélyességi jellemzők viszonylag jól megfelelnek a kísérleti adatoknak.

Biografia do Autor

  • Imre Cseresnyés, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék, 1117 Budapest, Pázmány P. stny. 1/C.

    cseresnyes.imre@freemail.hu

  • Péter Csontos, MTA-ELTE Ökológiai és Elméleti Biológiai Kutatócsoport, 1117 Budapest, Pázmány P. stny. 1/C.

    cspeter@ludens.elte.hu

Referências

Agócs J. 1995: Az erdő égetése. Erdészeti Lapok 130: 153.

Bacsó N. 1958: Budapest és környékének éghajlata. In: Pécsi M. (szerk.): Budapest természeti képe. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 355-418.

Bacsó N., Kakas J., Takács L. 1953: Magyarország éghajlata. Országos Meteorológiai Intézet, Budapest.

Bartholy J., Radics K. 2000: A szélenergia hasznosítás lehetőségei a Kárpát-medencében. Egyetemi Meteorológiai Füzetek 14, ELTE, Budapest.

Bódis J. 1993: A feketefenyő hatása nyílt dolomitsziklagyepre. Texturális változások. Bot. Közlem. 80: 129-139.

Borhidi A. 1956: Feketefenyveseink társulási viszonyai. Bot. Közlem. 46: 275-285.

Bussay A. 1995: Az erdőtűz és a meteorológiai tényezők közötti kapcsolatok. Erdészeti Lapok 130: 149.

Cseresnyés I. 2004: Dolomitra telepített feketefenyvesek avarproduktumának és tűzveszélyességének vizsgálata. Egyetemi szakdolgozat, ELTE, Budapest.

Cseresnyés I., Bózsing E., Csontos P. 2003: Erdei avar mennyiségének változása dolomitra telepített feketefenyvesekben. Természetvédelmi Közlemények 10: 37-49.

Csontos P., Horánszky A., Kalapos T., Lőkös L. 1996: Seed bank of Pinus nigra plantations in dolomite rock grassland habitats, and its implications for restoring grassland vegetation. Annls hist.-nat. Mus. natn. hung. 88: 69-77.

Csontos P., Tamás J., Kalapos T. 1998: A magbank szerepe a dolomitnövényzet regenerálódásában korábban feketefenyvessel borított területeken. In: Csontos P. (szerk.): Sziklagyepek szünbotanikai kutatása. Scientia Kiadó, Budapest, pp. 183-196.

Draskovits R., Kovács-Láng E. 1968: Mikroklimamessungen in Kalkstein- und Dolomitfelsenrasen. Ann. Univ. Sci. Budapest Sect. Biol. 9-10: 115-129.

Dunkel Z., Stollár A., Szabó T., Tiringer Cs. 1990: A területi párolgás meghatározása Magyarországon. Időjárás 94: 149-155.

Eberhardt R. W., Latham R. E. 2000: Relationships among vegetation, surficial geology and soil water content at the Pocono mesic till barrens. Journal of the Torrey Botanical Society 127: 115-124. https://doi.org/10.2307/3088689

Geleta F. 1995: Erdőtüzek okainak hatásvizsgálata. Erdészeti Lapok 130: 150.

Ghimessy L. 1995: Erdőtüzek és azok hatása erdeinkre. Erdészeti Lapok 130: 150-151.

Granström A. 1993: Spatial and temporal variation in lightning ignitions in Sweden. Journal of Vegetation Science 4: 737-744. https://doi.org/10.2307/3235609

Hartley M. J. 2002: Rationale and methods for conserving biodiversity in plantation forest. Forest Ecology and Management 155: 81-95. https://doi.org/10.1016/S0378-1127(01)00549-7

Horánszky A. 1996: Növénytársulástani, erdőgazdálkodási és természetvédelmi kérdések a Kis- és Nagy-Szénáson. Természetvédelmi Közlemények 3-4: 5-19.

Járó Z. 1996: Ökológiai vizsgálatok a Kis- és Nagy-Szénáson. Természetvédelmi Közlemények 3-4: 21-53.

Johnson E. A., Fryer G. I., Heathcott M. J. (1990): The influence of man and climate on frequency of fire in the interior wet belt forest, British Columbia. Journal of Ecology 78: 403-412. https://doi.org/10.2307/2261120

Johnson E. A., Larsen C. P. S. (1991): Climatically induced change in fire frequency in the southern Rockies. Ecology 72: 194-201. https://doi.org/10.2307/1938914

Kakas J. (szerk.): 1960 Magyarország éghajlati atlasza. Országos Meteorológiai Intézet. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Kavvadias V. A., Alifragis D., Tsiontsis A., Brofas G., Stamatelos G. 2001: Litterfall, litter accumulation and litter decomposition rates in four forest ecosystems in northern Greece. Forest Ecology and Management 144: 113-127. https://doi.org/10.1016/S0378-1127(00)00365-0

Keetch J. J., Byram G. M. 1968: A Drought Index for Forest Fire Control. U.S.D.A. Forest Service Research Paper SE-38. Southeastern Forest Experiment Station, Asheville, NC.

Lopes A. M. G., Cruz M. G., Viegas D. X. 2002: FireStation - an integrated software system for the numerical simulation of fire spread on complex topography. Environmental Modelling & Software 17: 269-285. https://doi.org/10.1016/S1364-8152(01)00072-X

Lovász Gy., Majoros Gy. 1997: Magyarország természeti földrajza I. University Press, Pécs.

Millán M. M., Estrela M. J., Badenas C. 1998: Synoptic analysis of meteorological processes relevant to forest fire dynamics on the Spanish mediterranean coast. In: Moreno J. M. (ed.): Large forest fires. Backhuys Publishers, Leiden, pp. 1-30. https://doi.org/10.1175/1520-0450(1998)037<0083:MPRTFF>2.0.CO;2

Morandini F., Santoni P. A., Balbi J. H. 2001: The contribution of radiant heat transfer to laboratory-scale fire spread under the influences of wind and slope. Fire Safety Journal 36: 519-543. https://doi.org/10.1016/S0379-7112(00)00064-3

Morvan D., Dupuy J. L. 2001: Modelling of fire spread through a forest fuel bed using a multiphase formulation. Combustion and Flame 127: 1981-1994. https://doi.org/10.1016/S0010-2180(01)00302-9

Niklasson M., Granström A. 2000: Numbers and sizes of fires: long-term spatially explicit fire history in a Swedish boreal landscape. Ecology 81: 1484-1499. https://doi.org/10.1890/0012-9658(2000)081[1484:NASOFL]2.0.CO;2

Noble I. R., Bary G. A. V., Gill A. M. 1980: McArthur's fire-danger meters expressed as equations. Australian Journal of Ecology 5: 201-203. https://doi.org/10.1111/j.1442-9993.1980.tb01243.x

Országos Meteorológiai Szolgálat 1993-2002: Napi Időjárásjelentések.

Palik B. J., Mitchell R. J., Hiers J. K. 2002: Modelling silviculture after natural disturbance to sustain biodiversity in the Longleaf pine (Pinus palustris) ecosystem: balancing complexity and implementation. Forest Ecology and Management 155: 347-356. https://doi.org/10.1016/S0378-1127(01)00571-0

Pastor E., Zárate L., Planas, E., Arnaldos J. 2003: Mathematical models and calculation system for the study of wildland fire behaviour. Progress in Energy and Combustion Science 29: 139-153. https://doi.org/10.1016/S0360-1285(03)00017-0

Santoni P. A., Balbi J. H. 1998: Modelling of two-dimensional flame spread across a sloping fuel bed. Fire Safety Journal 31: 201-225. https://doi.org/10.1016/S0379-7112(98)00011-3

Simeoni A., Santoni P. A., Larini M., Balbi J. H. 2001: On the wind advection influence on the fire spread across a fuel bed: modelling by a semi-physical approach and testing with experiments. Fire Safety Journal 36: 491-513. https://doi.org/10.1016/S0379-7112(00)00063-1

Swetnam T. W. 1993: Fire history and climate change in giant sequoia groves. Science 262: 885-889. https://doi.org/10.1126/science.262.5135.885

Tamás J. 1997: A növényzet regenerálódása leégett feketefenyvesek helyén, dolomiton. Egyetemi szakdolgozat, ELTE, Budapest.

Tamás J. 2001a: A feketefenyvesek telepítése Magyarországon, különös tekintettel a dolomitkopárokra. Természetvédelmi Közlemények 9: 75-85.

Tamás J. 2001b: Tűz utáni szukcesszió vizsgálata feketefenyvesekben. Egyetemi doktori értekezés kézirata, ELTE, Budapest.

Tamás J. 2003: The history of Austrian pine plantations in Hungary. Acta Botanica Croatica 62: 147-158.

Tamás J., Csontos P. 1995: Comparative coenological studies folowing forest fires. Abstracts of the 7th European Ecological Congress, EURECO 95, August 20-25, Budapest, p. 244.

Tamás J., Csontos P. 1998: A növényzet tűz utáni regenerálódása dolomitra telepített feketefenyvesek helyén. In: Csontos P. (szerk.): Sziklagyepek szünbotanikai kutatása. Scientia Kiadó, Budapest, pp. 231-264.

Viegas D. X. 1998: Weather, fuel status and fire occurrence: predicting large fires. In: Moreno J. M. (ed.): Large forest fires. Backhuys Publishers, Leiden, pp. 31-48.

Viegas D. X., Bovio G., Ferreira A. D., Nosenzo A., Sol B. 1999: Comparative study of various methods of fire danger evaluation in Southern Europe. International Journal of Wildland Fire 9: 235-246. https://doi.org/10.1071/WF00015

Viegas D. X., Neto L. P. C. 1991: Wall shear-stress as a parameter to correlate the rate of spread of a wind induced forest fire. International Journal of Wildland Fire 1: 177-188. https://doi.org/10.1071/WF9910177

Viegas D. X., Varela V. G. M., Borges C. P. 1994: On the evolution of a linear fire front in a slope. Proc. 2nd Int. Conf. on Forest Fire Research, Coimbra, Portugal, pp. 301-318.

Viegas D. X., Viegas M. T., Ferreira A. D. 1990: Characteristics of some forest fuels and their relation to the occurence of fires. Proc. 1st Int. Conf. on Forest Fire Research, Paper B.03, Coimbra, Portugal, 13.

Viegas D. X., Viegas M. T., Ferreira A. D. 1992: Moisture content of fine forest fuels and fire occurence in Central Portugal. International Journal of Wildland Fire 2: 69-86. https://doi.org/10.1071/WF9920069

Zackrisson O. 1977: Influence of forest fires on the North Swedish boreal forest. Oikos 29: 22-32. https://doi.org/10.2307/3543289

Zambó P. 1995: A Pilisi Parkerdő Rt. területén 1993-1994-ben bekövetkezett erdőtüzekről, a kár mértékéről és annak felszámolására tett erőfeszítésekről. Erdészeti Lapok 130: 152.

Publicado

2004-12-27

Edição

Seção

Cikkek

Como Citar

Feketefenyvesek tűzveszélyességi viszonyainak elemzése McArthur modelljével. (2004). TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK | JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY , 2(2), 231-252. https://doi.org/10.56617/tl.4597

Artigos Semelhantes

21-30 de 69

Você também pode iniciar uma pesquisa avançada por similaridade para este artigo.

Artigos mais lidos pelo mesmo(s) autor(es)

1 2 > >>