Gyeprekonstrukció napraforgó- és gabonatáblák helyén alacsony diverzitású magkeverék vetésével
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3958Palavras-chave:
Egyek-Pusztakócs, gyepesítés, gyomok visszaszorítása, löszgyepek, szikes gyepek, gyeprekonstrukció, Cirsium arvenseResumo
Vizsgálatunkban napraforgó- és gabonatáblák helyén végzett magvetéses gyeprekonstrukció sikerességét vizsgáltuk a Hortobágyi Nemzeti Park területén. Az alkalmazott magkeverékeket 2, illetve 3 évelő fűfaj magjai alkották (szik magkeverék: Festuca pseudovina, Poa angustifolia, lösz magkeverék: Festuca rupicola, Poa angustifolia, Bromus inermis). A gyepesítési program során az egykori szikes- (Achilleo setaceae - Festucetum pseudovinae) és löszgyepek (Salvio nemorosae - Festucetum rupicolae) helyreállítását tűztük ki célul. A gyepesített szántókat évente egyszer kaszálták. Tíz gyepesített szántón, szántónként négy darab 1 m2-es állandó kvadrátban, kaszálás előtt rögzítettük a növényfajok százalékos borítását. A kvadrátok közelében szántónként tíz földfelszín feletti fitomassza mintát vettünk 2006 és 2009 között minden év júniusában. Az alábbi kérdésekre kerestük a választ: (i) Milyen hatással van az alacsony diverzitású magkeverék vetése a rövid életű gyomok tömegességére? (ii) Milyen gyors a vetett fűfajokból álló évelő gyep kialakulása az alacsony diverzitású magkeverék vetését követően? (iii) Milyen hatással van a magvetés a korai stádiumokra jellemző növényközösségek fitomasszájára?
A gyepesítést követő évben rövid életű gyomokból álló vegetáció jellemezte a gyepesített szántókat. Már a második évben létrejött egy zárt, vetett évelő fűfajok által dominált gyep és megindult a referencia gyepekre jellemző fajok betelepülése. A második és harmadik évben a gyomfajok borítása és fajszáma jelentősen csökkent. Számos gyepesített szántón azonban jelentős borítással volt jelen az évelő Cirsium arvense még a harmadik évben is. A vetett füvek fitomasszája és az avar mennyisége a gyepesítést követő harmadik évben szignifikánsan nagyobb volt, mint a gyepesítést követő évben. A kétszikűek fitomasszája az első évhez képest a harmadik évben szignifikánsan alacsonyabb volt, ami főként a rövidéletű kétszikű gyomok visszaszorulásának köszönhető. Eredményeink azt mutatják, hogy az alacsony diverzitású magkeverékek vetése hatékony a rövid életű gyomok visszaszorításában. Azokban az esetekben, ahol a Cirsium arvense jelentős borítással fordul elő további, kiegészítő kezelések szükségesek az évelő gyom visszaszorításához (évi többszöri kaszálás, korai kaszálás).
Referências
Bobbink R., Den Dubbelden K. , Willems J. H. 1989: Seasonal dynamics of phytomass and nutrients in chalk grassland. Oikos 55: 216-224. https://doi.org/10.2307/3565425
Bock C., Bock J. 1993: Cover of perennial grasses in Southeastern Arizona in relation to livestock grazing. Conservation Biology 7: 371-377. https://doi.org/10.1046/j.1523-1739.1993.07020371.x
Bonn S., Poschlod P. 1998: Ausbreitungsbiologie der Pflanzen Mitteleuropas. Quelle és Meyer Verlag, Wiesbaden.
Bosshard A. 1999: Renaturierung artenreicher Wiesen auf nährstoffreichen Böden. J. Cramer, Berlin.
De Bruijn S. L., Bork E. W. 2006: Biological control of Canada thistle in temperate pastures using high density rotational grazing. Biological Control 36: 305-315. https://doi.org/10.1016/j.biocontrol.2005.10.007
Coulson S. J., Bullock J. M., Stevenson M. J., Pywell R. F. 2001: Colonization of grassland by sown species: dispersal versus microsite limitation in responses to management. Journal of Applied Ecology 38: 204-216. https://doi.org/10.1046/j.1365-2664.2001.00585.x
Critchley C.N.R., Fowbert J.A., Sherwood A.J., Pywell R.F. 2006: Vegetation development of sown grass margins in arable fields under a countrywide agri-environment scheme. Biological Conservation 132: 1-11. https://doi.org/10.1016/j.biocon.2006.03.007
Deák B., Tóthmérész B. 2007: A kaszálás hatása a Hortobágy Nyírőlapos csetkákás társulásában. Természetvédelmi Közlemények 13: 179-186.
Deák B., Török P., Kapocsi I., Lontay L., Vida E., Valkó O., Lengyel Sz., Tóthmérész B. 2008: Szik- és löszgyep-rekonstrukció vázfajokból álló magkeverék vetésével a Hortobágyi Nemzeti park területén (Egyek-Pusztakócs). Tájökológiai Lapok 6: 323-332.
Donald W. W. 1990. Management and control of Canada thistle (Cirsium arvense). Reviews of Weed Science 5: 193-250.
Eriksson O. 1995: Seedling recruitment in deciduous forest herbs: the effects of litter, soil chemistry and seed bank. Flora 190: 65-70. https://doi.org/10.1016/S0367-2530(17)30626-6
Foster B. L., Murphy C. A., Keller K. R., Aschenbach T. A., Questad E. J., Kindscher K. 2007: Restoration of prairie community structure and ecosystem function in an abandoned hayfield: a sowing experiment. Restoration Ecology 15: 652-661. https://doi.org/10.1111/j.1526-100X.2007.00277.x
Harper J. 1977: Population biology of plants. Academic Press, London.
Hölzel N., Otte A. 2003: Restoration of a species-rich flood meadow by topsoil removal and diaspore transfer with plant material. Applied Vegetation Science 6: 131-140. https://doi.org/10.1111/j.1654-109X.2003.tb00573.x
Hutchings M. J., Booth K. D. 1996: Studies on the feasibility of re-creating chalk grassland vegetation on ex- arable land. I. The potential roles of the seed bank and the seed rain. Journal of Applied Ecology 33: 1171-1181. https://doi.org/10.2307/2404696
Jensen K., Meyer C. 2001: Effects of light competition and litter on the performance of Viola palustris and on species composition and diversity of an abandoned fen meadow. Plant Ecology 155: 169-181. https://doi.org/10.1023/A:1013270628964
Jongepierová I., Mitchley J., Tzanopoulos J. 2007: A field experiment to recreate species rich hay meadows using regional seed mixtures. Biological Conservation 139: 297-305. https://doi.org/10.1016/j.biocon.2007.07.026
Lawson C. S., Ford M. A., Mitchley J. 2004: The influence of seed addition and cutting regime on the success of grassland restoration on former arable land. Applied Vegetation Science 7: 259-266. https://doi.org/10.1111/j.1654-109X.2004.tb00618.x
Legendre P., Legendre L. 1998: Numerical Ecology. Elsevier, Amsterdam.
Lepš J., Doležal J., Bezemer T. M., Brown V. K., Hedlund K., Igual A. M., Jörgensen H. B., Lawson C. S., Mortimer S. R., Peix G. A., Rodríguez B. C., Santa R. I. Šmilauer P., van der Putten W. 2007: Long-term effectiveness of sowing high and low diversity seed mixtures to enhance plant community development on ex-arable fields. Applied Vegetation Science 10: 97-110. https://doi.org/10.1111/j.1654-109X.2007.tb00508.x
Luken J. O. 1990: Directing ecological succession. Chapman and Hall, New York.
Macmahon J. A. 1998: Empirical and theoretical ecology as a basis for restoration: an ecological success story. In: Pace M. L., Groffmann P. M. (szerk.): Success, Limitations and Frontiers in Ecosystem Science. Springer-Verlag, New York. pp. 220-246. https://doi.org/10.1007/978-1-4612-1724-4_9
Manchester S. J., Mcnally S., Treweek J. R., Sparks T. H., Mountford J. O. 1999: The cost and practicality of techniques for the reversion of arable land to lowland wet grassland - an experimental study and review. Journal of Environmental Management 55: 91-109. https://doi.org/10.1006/jema.1998.0236
Mclachlan S.M., Knispel A. L. 2005: Assessment of long-term tallgrass prairie restoration in Manitoba, Canada. Biological Conservation 124: 75-88. https://doi.org/10.1016/j.biocon.2005.01.014
Molnár A. 2004: A Hortobágy éghajlati jellemzői. In: Ecsedi Z. (szerk.): A Hortobágy madárvilága. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület, Winter Fair, Balmazújváros, Debrecen. pp. 39-43.
Odum E. P. 1969: The strategy of ecosystem development. Science 164: 262-270. https://doi.org/10.1126/science.164.3877.262
Pakeman R. J., Pywell R. F., Wells T. C. E. 2002: Species spread and persistence: implications for experimental design and habitat re-creation. Applied Vegetation Science 5: 76-86. https://doi.org/10.1111/j.1654-109X.2002.tb00537.x
Piper J. K., Schmidt E. S., Janzen A. J. 2007: Effects of species richness on resident and target species components in a prairie restoration. Restoration Ecology 15: 189-198. https://doi.org/10.1111/j.1526-100X.2007.00203.x
van der Putten W. H., Mortimer S. R., Hedlund K., Van Dijk C., Brown V. K., Lepš J., Rodriguez-Barrueco C., Roy J., Diaz Len T. A., Gormsen D., Korthals G. W., Lavorel S., Santa Regina I., Smilauer P. 2000: Plant species diversity as a driver of early succession in abandoned fields: a multi-site approach. Oecologia 124: 91-99. https://doi.org/10.1007/s004420050028
Pywell R. F., Bullock J. M., Hopkins A., Walker K. J., Sparks T. H., Burke M. J. W., Peel S. 2002: Restoration of species-rich grassland on arable land: assessing the limiting processes using a multi-site experiment. Journal of Applied Ecology 39: 294-309. https://doi.org/10.1046/j.1365-2664.2002.00718.x
Rees M., Long M. J. 1992: Germination biology and the ecology of annual plants. American Naturalist 139: 484-508. https://doi.org/10.1086/285340
Ruprecht E. 2006: Successfully recovered grassland: a promising example from Romanian old-fields. Restoration Ecology 14: 473-480. https://doi.org/10.1111/j.1526-100X.2006.00155.x
Simmering D., Waldhardt R., Otte A. 2006: Quantifying determinants contributing to plant species richness in mosaic landscapes: a single- and multi-patch perspective. Landscape Ecology 21: 1233-1251. https://doi.org/10.1007/s10980-006-0027-6
Štolcová J. 2002: Secondary succession on an early abandoned field: Vegetation composition and production of biomass. Plant Protection Science 38: 149-154. https://doi.org/10.17221/4871-PPS
Strykstra R. J., Verweij G. L., Bakker J. P. 1997: Seed dispersal by mowing machinery in a Dutch brook valley system. Acta Botanica Neerlandica 46: 387-401. https://doi.org/10.1111/plb.1997.46.4.387
Tilman D. 1993: Species richness of experimental productivity gradients: how important is colonization limitation? Ecology 74: 2179-2191. https://doi.org/10.2307/1939572
Török P., Deák B., Vida E., Lontay L., Lengyel Sz., Tóthmérész B. 2008a: Tájléptékű gyeprekonstrukció löszös és szikes fűmag-keverékekkel a Hortobágyi Nemzeti Park (Egyek-Pusztakócs) területén. Botanikai Közlemények 95: 115-125.
Török P., Kelemen A., Valkó O., Miglécz T., Vida E., Deák B., Lengyel Sz, Tóthmérész B. 2008b: Avarfelhalmozódás szerepe a vegetáció gyepesítést követő dinamikájában. Természetvédelmi Közlemények (in press).
Török P, Deák B., Vida E., Valkó O., Lengyel Sz., Tóthmérész B. 2010: Restoring grassland biodiversity: sowing low-diversity seed mixtures can lead to rapid favourable changes. Biological Conservation 143: 806-812. https://doi.org/10.1016/j.biocon.2009.12.024
van der Valk A. G.,Pederson R. L. 1989: Seed banks and the management and restoration of natural vegetation. In: Leck M. A., Parker V. T., Simpson R. L. (szerk.): Ecology of soil seed banks. Academic Press, San Diego, pp. 329-346. https://doi.org/10.1016/B978-0-12-440405-2.50020-8
Vida E., Török P., Deák B., Tóthmérész B. 2008: Gyepek létesítése mezőgazdasági művelés alól kivont területeken: a gyepesítés módszereinek áttekintése. Botanikai Közlemények 95: 101-113.
Wagner K. I., Gallagher S. K., Hayes M., Lawrence B. A., Zedler J. B. 2008: Wetland Restoration in the New Millennium: Do Research Efforts Match Opportunities? Restoration Ecology 16: 367-372. https://doi.org/10.1111/j.1526-100X.2008.00433.x
Warren J., Christal A., Wilson F. 2002: Effects of sowing and management on vegetation succession during grassland habitat restoration. Agriculture, Ecosystems and Environment 93: 393-402. https://doi.org/10.1016/S0167-8809(01)00341-3
Wheeler B. D., Shaw S. C. 1991: Above-ground crop mass and species richness of the principal types of herbaceous rich-fen vegetation of lowland England and Wales. Journal of Ecology 79: 285-301. https://doi.org/10.2307/2260713
Zar J. H. 1999: Biostatistical analysis. Prentice Hall, Upper Saddle River, NJ.
Zeiter M., Stampfli A., Newbery D. M. 2006: Recruitment limitation constrains local species richness and productivity in dry grassland. Ecology 87: 942-951. https://doi.org/10.1890/0012-9658(2006)87[942:RLCLSR]2.0.CO;2
Downloads
Publicado
Edição
Seção
Licença
Copyright (c) 2010 Valkó Orsolya, Vida Enikő, Kelemen András, Török Péter, Deák Balázs, Miglécz Tamás, Lengyel Szabolcs, Tóthmérész Béla
Este trabalho está licenciado sob uma licença Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
