Szántóföldi kultúrák helyén végzett gyepvetés korai szakaszában megjelenő gyomközösségek vizsgálata a Hortobágyi Nemzeti Parkban

Szerzők

  • Kelemen András Debreceni Egyetem TTK Ökológiai Tanszék, 4010 Debrecen, Egyetem tér 1., Pf. 71.,

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.3997

Kulcsszavak:

életmenet, Cirsium arvense, magkeverék, szekunder szukcesszió, gyepesítés

Absztrakt

Gyepterületek létesítése esetén fontos szempont, hogy a vetést követő gyepesedés kezdeti szakaszában milyen közösség jelenik meg a területen. Ez erősen befolyásolhatja a gyepesedés további folyamatát és a megfelelő természetvédelmi kezelés megválasztását. Emiatt fontos a korai kolonizáló közösségek vizsgálata és restaurációs ökológiai szempontú értékelése. A Hortobágyi Nemzeti Park területén zajló tájléptékű gyeprekonstrukció során gyepesített 23 szántó első éves gyomközösségeit mértük fel (szántónként egy 25 m2- es random mintaterület, pontonként négy 1m2-es kvadrát). A vizsgálat során az alábbi kérdésekre kerestük a választ: (1) Milyen a gyepesítést követően kialakult gyomközösségek fajösszetétele és dominanciaviszonyai? (2) Milyen életforma-spektrumú gyomközösségek jelennek meg a területeken? (3) Milyen mértékben befolyásolja az eltérő előtörténet a kialakuló gyomközösségek fajösszetételét és tömegességi viszonyait?
A vizsgálati területeken található közösségek pásztortáska-sebforrasztófű társulásként (Capsello- Descurainia sophiae Mucina 1993) voltak azonosíthatók. A korai gyomközösségek összetételére a területek előtörténete csekély hatással volt. A vizsgált területek első évi vegetációjára az alkalmazott magkeveréknek sem volt jelentős hatása, a vetett füvek csupán két volt lucernás területen voltak jelen számottevő borításban. A mintavételi területeken az egyévesek fordultak elő legnagyobb tömegben, amely a további gyepesedés sikerességére nézve kedvező körülmény. A gabona és a napraforgó előtörténetű területek egy részén azonban a mezei aszat (Cirsium arvense) volt a domináns. E faj a tömeges jelenléte a gyepesedés és a további természet-védelmi kezelések szempontjából gátló tényező lehet, mert klonálisan terjedve akadályozza a gyepesedés folyamatát.

Információk a szerzőről

  • Kelemen András, Debreceni Egyetem TTK Ökológiai Tanszék, 4010 Debrecen, Egyetem tér 1., Pf. 71.,

    kelemen.andras12@gmail.com

Hivatkozások

Albrecht H. 2005: Development of arable weed seedbanks during the 6 years after the change from conventional to organic farming. Weed Research 45: 339-350. https://doi.org/10.1111/j.1365-3180.2005.00472.x

Barczi A., Penksza K., Grónás V., Pottyondy Á. 2006: A nyugat-magyarországi régió felhagyott szántóinak felmérése és újbóli használatuk megalapozása. (Általános irányelvek, zalai-dombsági példák) I. Tájökológiai Lapok 4: 79-94.

Blumenthal D. M., Jordan N. R., Svenson E. L. 2005: Effects of prairie restoration on weed invasions. Agriculture, Ecosystems and Environment 107: 221-230. https://doi.org/10.1016/j.agee.2004.11.008

Botta-Dukát Z., Balogh L., Szigetvári Cs., Bagi I., Dancza I., Udvardy L. 2004: A növényi invázióhoz kapcsolódó fogalmak áttekintése, egyben javaslat a jövőben használandó fogalmakra és definíciókra. In: Mihály B., Botta-Dukát Z. (eds.): Özönnövények. Biológiai inváziók Magyarországon. Természet- búvár Alapítvány kiadó, Budapest, pp. 35-60.

Critchley C.N.R., Fowbert J.A., Sherwood A.J., Pywellr.F. 2006: Vegetation development of sown grass margins in arable fields under a countrywide agri-environment scheme. Biological Conservation 132: 1-11. https://doi.org/10.1016/j.biocon.2006.03.007

Csecserits A., Rédei T. 2001: Secondary succession on sandy old-fields in Hungary. Applied Vegetation Science 4: 63-74. https://doi.org/10.1111/j.1654-109X.2001.tb00235.x

Deák B., Török P., Kapocsi I., Lontay L., Vida E., Valkó O., Lengyel Sz., Tóthmérész B. 2008: Szik- és löszgyep-rekonstrukció vázfajokból álló magkeverék vetésével a Hortobágyi Nemzeti park területén (Egyek-Pusztakócs). Tájökológiai Lapok 6: 323-332.

Déri E., Lengyel Sz., Lontay L., Deák B., Török P., Magura T., Horváth R., Kisfali M., Ruff G., Tóthmérész B. 2009: Természetvédelmi stratégiák alkalmazása a Hortobágyon: az egyek-pusztakócsi LIFENature program eredményei. Természetvédelmi Közlemények 15: 89-102.

Egler F. E. 1954: Vegetation science concepts 1. Initial floristic composition, a factor in old-field vegetation development. Vegetatio 4: 412-417. https://doi.org/10.1007/BF00275587

Ellenberg H. 1950: Unkrautgemeinschaften als Zeiger für Klima und Boden. Verlag Ulmer, Ludwigsburg.

Eriksson O. 1995: Seedling recruitment in deciduous forest herbs: the effects of litter, soil chemistry and seed bank. Flora 190: 65-70. https://doi.org/10.1016/S0367-2530(17)30626-6

Feng D., Hong-Bo S., Lun S., Zong-Suo L., Ming-Ana S. 2007: Secondary succession and its effects on soil moisture and nutrition in abandoned old-fields of hilly region of Loess Plateau, China. Colloids and Surfaces B: Biointerfaces 58: 278-285. https://doi.org/10.1016/j.colsurfb.2007.04.002

Grime, J. P. 1977: Evidence for the existence of three primary strategies in plants and its relevance to ecological and evolutionary theory. American Naturalist 111: 1169-1194. https://doi.org/10.1086/283244

Harper J. 1977: Population biology of plants. Academic Press, London.

Hunyadi K. 1988: Szántóföldi gyomnövények és biológiájuk. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

Hüppe J., Hofmeister H. 1990: Syntaxonomische Fassung und Übersicht über die Ackerunkrautgesellschaften der Bundesrepublik Deutschland. Berichte der Reinhold-Tüxen-Gesellschaft 2: 61-81.

Kelemen A., Török P., Deák B., Valkó O., Lukács B. A., Lengyel Sz., Tóthmérész B. 2010: Spontán gyepregeneráció extenzíven kezelt lucernásokban. Tájökológiai Lapok 8 (1): 57-68.

Kemenesy E., Manninger G. A. 1966: A lucerna termesztése és védelme. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

Kiss J., Penksza K., Tóth F., Kádár F. 1997: Evaluation of fields and field margins in nature production capacity with special regard to plant protection, Agriculture, Ecosystems and Environment 63: 227-232. https://doi.org/10.1016/S0167-8809(97)00018-2

Kornas, J. 1990: Plant invasions in Central Europe: historical and ecological aspects. In: Di Castri, F., Hansen, A. J., Debussche , M. (eds.): Biological Invasions in Europe and the Mediterranean Basin. Kluwer Academic Publishers, Dordrecht, pp. 19-36. https://doi.org/10.1007/978-94-009-1876-4_2

Kovács-Hostyánszki A., Batáry P., Báldi A., Harnos A. 2010: Interaction of local and landscape features in the conservation of Hungarian arable weed diversity. Applied Vegetation Science, in press. https://doi.org/10.1111/j.1654-109X.2010.01098.x

Lawson C. S., Ford M. A., Mitchley J. 2004: The influence of seed addition and cutting regime on the success of grassland restoration on former arable land. Applied Vegetation Science 7: 259-266. https://doi.org/10.1111/j.1654-109X.2004.tb00618.x

Lengyel Sz., Gőri Sz., Lontay L., Kiss B., Sándor I., Aradi Cs. 2007. Konzervációbiológia a gyakorlatban: természetvédelmi kezelés és tájrehabilitáció az Egyek-Pusztakócsi LIFE-Nature programban. Természetvédelmi Közlemények 13: 127-140.

Li J.-H., Xu D.-H., Wang G. 2007: Weed inhibition by sowing legume species in early succession of abandoned fields on Loess Plateau. China, Acta Oecologica 30: 1-5. https://doi.org/10.1016/j.actao.2007.07.001

Mclachlan S. M., Knispel A. L. 2005: Assessment of long-term tallgrass prairie restoration in Manitoba Canada. Biological Conservation 124: 75-88. https://doi.org/10.1016/j.biocon.2005.01.014

Mucina L., Grabherr G., Ellmauer T. 1993: Die Pflanzengesellschaften Österreichs. Fischer Verlag, Jena-Stuttgart-New York.

Nagy G. G., Lengyel Sz. 2008. Egyek-Pusztakócs (Hortobágy) madárvilága 2004 és 2006 között: a tájrehabilitáció második ütemének kezdeti hatásai. Aquila 114-115: 9-25. ODUM E. P. 1969: The strategy of ecosystem development. Science 164: 262-270. Pécsi M. (szerk.) 1989: Magyarország nemzeti atlasza. Kartográfiai Vállalat, Budapest.

Penksza K., Tasi J., Szentes Sz., Centeri Cs. 2008: Természetvédelmi célú botanikai, takarmányozástani és talajtani vizsgálatok a Tapolcai és Káli-medence szürkemarha és bivaly legelőin. Gyepgazdálkodási Közlemények 6: 47-53.

Pinke Gy., Pál R. 2005: Gyomnövényeink eredete, termőhelye és védelme. Alexandra Kiadó, Pécs.

Pinke Gy. 2000: A vetett növény és a differenciális fajok jelentősége a gyomtársulások leírásában. Kitaibelia 5: 319-330.

Pinke Gy., Pál R,. Botta-Dukát Z. 2010: Effects of environmental factors on weed species composition of cereal and stubble fields in western Hungary. Central European Journal of Biology 5: 283-292. https://doi.org/10.2478/s11535-009-0079-0

Prach K., Pyšek P. 2001: Using spontaneous succession for restoration of human-disturbed habitats: Experience from Central Europe. Ecological Engineering 17: 55-62. https://doi.org/10.1016/S0925-8574(00)00132-4

Rademacher B. 1948: Gedanken über Bergiff und Wesen des "Unkrauts". Z. Pflanzenkrankheiten u. Pflanzenschutz 55: 1-10.

Randall J. M. 1997: Defining weeds in natural areas. In: Luken, J. O., Thieret, J. W. (eds.): Assessment and Management of Plant Invasions, Springer-Verlag, New York, pp. 18-25. https://doi.org/10.1007/978-1-4612-1926-2_3

Raunkiaer C. 1934 The Life Forms of Plants and Statistical Plant Geography. Oxford University Press, Oxford.

Rees M., Long M. J. 1992: Germination biology and the ecology of annual plants. American Naturalist 139: 484-508. https://doi.org/10.1086/285340

Schneider C., Sukopp U., Sukopp H. 1994: Biologish-ökologische Grundlagen des Schutzes gefahrdeter Segetalpflanzen. Bundesamt für Naturschutz, Bonn-Bad Godesberg.

Štolcová J. 2002: Secondary succession on an early abandoned field: Vegetation composition and production of biomass. Plant Protection Science 38: 149-154. https://doi.org/10.17221/4871-PPS

Szentes Sz., Wichmann B., Házi J., Tasi J., Penksza K. 2009a: Vegetáció és gyep produkció havi változása badacsonytördemici szürkemarha legelőkön és kaszálón. Tájökológiai Lapok 7: 11-20.

ter Braak C. J. F. , Šmilauer, P. 2002: CANOCO Reference Manual and CanoDraw for Windows User's Guide: Software for Canonical Community Ordination (version 4.5). Microcomputer Power, Ithaca, USA.

Timár L. 1954: Szeged és környéke vetési gyomvegetációja. Kandidátusi értekezés. Akadémiai nyomda.

Török P., Deák B., Vida E., Lontay L., Lengyel Sz., Tóthmérész B. 2008a: Tájléptékű gyeprekonstrukció lösz és szik fűmag-keverékekkel a Hortobágyi Nemzeti Park (Egyek-Pusztakócs) területén. Botanikai Közlemények 95: 101-113.

Török P., Matus G., Papp M., Tóthmérész B. 2008b: Secondary succession in overgrazed Pannonian sandy grasslands. Preslia 80: 73-85.

Török P., Matus G., Papp M., Tóthmérész B. 2009a: Seed bank and vegetation development of sandy grasslands after goose breeding. Folia Geobotanica 44: 31-46. https://doi.org/10.1007/s12224-009-9027-z

Török P., Kelemen A., Valkó O., Miglécz T., Vida E., Deák B., Lengyel Sz., Tóthmérész B. 2009b: Avarfelhalmozódás szerepe a gyepesítést követő vegetáció-dinamikában. Természetvédelmi Közlemények 15: 160-170.

Török P., Matus G., Papp M., Tóthmérész B. 2009c: Nyírségi homoki gyepek lúdlegelést követő regenerálódása és magkészlete. Természetvédelmi Közlemények 15: 134-146.

Török P., Deák B., Vida E., Valkó O., Lengyel Sz., Tóthmérész B. 2010: Restoring grassland biodiversity: Sowing low-diversity seed mixtures can lead to rapid favourable changes. Biological Conservation 143: 806-812. https://doi.org/10.1016/j.biocon.2009.12.024

Ubrizsy G. 1954: Vizsgálatok őszi búzavetés agrofitocönózisában. Növénytermelés 3 (4): 281-299.

Újvárosi M. 1952: Szántóföldjeink gyomnövényfajai és életforma-analízisük. Növénytermelés 1: 27-50.

Újvárosi M. 1954: Szántóföldi asszociációk új értelmezése. Botanikai Közlemények 45: 183-192.

Újvárosi M. 1973a: Gyomirtás. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

Újvárosi M. 1973b: Gyomnövények. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

Valkó O., Török P., Tóthmérész B., Matus G. 2010: Restoration potential in seed banks of acidic fen and drymesophilous meadows: Can restoration be based on local seed banks? Restoration Ecology (in press). https://doi.org/10.1111/j.1526-100X.2010.00679.x

Varga Z., Varga Sípos J. 1984: A Hortobágyi Nemzeti Park sziki gyepeinek fitocönológiai viszonyai és szukcessziós kapcsolatai. Botanikai Közlemények 71: 63-77.

Vida, E., Török, P., Deák, B., Tóthmérész, B. 2008: Gyepek létesítése mezőgazdasági művelés alól kivont területeken: a gyepesítés módszereinek áttekintése. Botanikai Közlemények 95: 115-125.

Walker K. J., Stevens P. A., Stevens D. P., Mountford, J. O., Manchester S. J., Pywell R. F. 2004: The restoration and re-creation of species-rich lowland grassland on land formerly managed for intensive agriculture in the UK. Biological Conservation 119: 1-18. https://doi.org/10.1016/j.biocon.2003.10.020

Wilson J. B., Gitay H., Roxburgh S. H., King W. M., Tangney R. S. 1992: Egler's concept of initial floristic composition' in succession - ecologists citing it don't agree what it means. Oikos 64: 591-593. https://doi.org/10.2307/3545179

Zar, J. H. 1999: Biostatistical Analysis. Fourth Edition. Prentice Hall, Upper Saddle River, New Jersey, USA.

Letöltések

Megjelent

2010-12-15

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

Szántóföldi kultúrák helyén végzett gyepvetés korai szakaszában megjelenő gyomközösségek vizsgálata a Hortobágyi Nemzeti Parkban. (2010). TÁJÖKÖLÓGIAI LAPOK | JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY , 8(3), 497-506. https://doi.org/10.56617/tl.3997

Hasonló cikkek

1-10 a 17-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei