Gyepek égetésének természetvédelmi megítélése Magyarországon: problémák és pozitív tapasztalatok
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3790Kulcsszavak:
biodiverzitás, kontrollált égetés, nemzeti park, természetvédelmi kezelés, tűzAbsztrakt
Tanulmányunkban a tüzek magyarországi gyepekre gyakorolt hatásait mutatjuk be természetvédelmi szempontból. A témakörrel kapcsolatos publikációk illetve a hazai nemzeti park igazgatóságokon dolgozó szakembereknek kiküldött kérdőívek eredményeit dolgoztuk fel. A kérdőívekre adott válaszok és a szakirodalom áttekintése alapján látható, hogy az tüzek hatásai jelentősen eltérőek lehetnek az égetés körülményeitől illetve a gyeptípustól és élőlénycsoportoktól függően; így természetvédelmi szempontból negatív és pozitív hatások egyaránt jelentkezhetnek. A kérdőíves felmérés alapján a kontrollálatlan égetés gyakran súlyos természetvédelmi problémákat okoz, mivel többek között segítheti a kompetítor fajok térnyerését, károkat okozhat az ízeltlábúak és a földön fészkelő madarak populációiban. A kontrollálatlan, nagy kiterjedésű gyeptüzek az emberi egészséget és személyes biztonságot is komolyan veszélyeztethetik és súlyos gazdasági károkat is okoz- hatnak. A hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján azonban a gyeptüzeknek bizonyos körülmények között lehetnek természetvédelmi szempontból pozitív hatásai is, mint például tájidegen fásszárú fajok visszaszorítása, a felhalmozódott avar eltávolítása illetve veszélyeztetett fajok számára kedvező mikroélőhelyek létrehozása. A fenitek figyelembe vételével a kontrollált égetés alkalmazása számos magyarországi gyepekben jellemző és jelenleg nem megoldott természetvédelmi problémára kínálhat megoldást. Tekintettel arra, hogy jelen tudásunk csupán spontán tűzesetek tanulságain, kisszámú tervezett kísérleten, valamint a nagyszámú, ám magyarországi viszonylatokra csak részben alkalmazható külföldi tanulmányon alapul első lépésként a kontrollált égetés kísérleti jellegű, kis területen történő tesztelése lenne szükséges.
Hivatkozások
Altbäcker V. 2005: Növényzet és növényevők közötti interakciók mechanizmusainak vizsgálata. Akadémiai doktori értekezés, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest.
Altbäcker V. 1998: Növény-növényevő kapcsolatok vizsgálata homoki társulásokban. In: Fekete, G. (szerk.) A közösségi ökológia frontvonalai: Scientia, Budapest, pp. 123−145.
Anonymous 2010: White paper on use of prescribed fire in land management, nature conservation and forestry in temperate-boreal Eurasia. Symposium on Fire Management in Cultural and Natural Landscapes, Nature Conservation and Forestry in Temperate-Boreal Eurasia and members of the Eurasian Fire in Nature Conservation Network (EFNCN), Global Fire Monitoring Center, Fire Ecology Research Group Freiburg, Germany.
Antonsen H., Olsson P. A. 2005: Relative importance of burning, mowing and species translocation in the restoration of a former boreal hayfield: responses of plant diversity and the microbial community. Journal of Applied Ecology 42: 337−347. https://doi.org/10.1111/j.1365-2664.2005.01023.x
Bakker J. P., Berendse F. 1999: Constraints in the restoration of ecological diversity in grassland and heathland communities. Trends in Ecology and Evolution 14: 63−68. https://doi.org/10.1016/S0169-5347(98)01544-4
Baeza M. J., Luís D., Raventós J., Escarre A. 2002: Factors influencing fire behaviour in shrublands of different stand ages and the implications for using prescribed burning to reduce wildfire risk. Journal of Environmental Management 65: 199−208. https://doi.org/10.1006/jema.2002.0545
Blumenthal D. M., Jordan N. R., Svenson E. L. 2005: Effects of prairie restoration on weed invasions. Agriculture, Ecosystems and Environment 107: 221−230. https://doi.org/10.1016/j.agee.2004.11.008
Bölöni J., Molnár Zs., Kun A. (szerk.) 2011: Magyarország élőhelyei. - Vegetációtípusok leírása és határozója. - ÁNÉR 2011. - MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót.
Brockway D. G., Gatewood R. G., Paris R. B. 2006: Restoring fire as an ecological process in shortgrass prairie ecosystems: initial effects of prescribed burning during the dormant and growing seasons. Journal of Environmental Management 65: 135−162. https://doi.org/10.1006/jema.2002.0540
Bruce M. A., Goldammer J. G. 2004: The use of prescribed fire in the land management of Western and Baltic Europe: An overview. International Forest Fire News 30: 2−13.
Carlisle A., Brown A. H. F. 1968: Biological Flora of the British Isles: Pinus silvestris L. Journal of Ecology 56: 269−307. https://doi.org/10.2307/2258078
Csontos P., Cseresnyés I. 2007: Feketefenyvesek tűzveszélyességi viszonyainak elemzése. In: Csontos P. (szerk.): Sziklagyepek szünbotanikai kutatása, Scientia Kiadó, Budapest. pp. 57−79.
Cummings D. C., Fuhlendorf S. D., Engle D. M. 2007: Is altering grazing selectivity of invasive forage species with patch burning more effective than herbicide treatments? Rangeland Ecological Management 60: 253−260. https://doi.org/10.2111/1551-5028(2007)60[253:IAGSOI]2.0.CO;2
Engstrom R. T. 2010: First-order fire effects on animals: review and recommendations. Fire Ecology 6: 115−130. https://doi.org/10.4996/fireecology.0601115
Garadnai J. 2007: Az égetés hatásai az árvalányhajas gyepekre - esettanulmány. In: Illyés E., Bölöni J. (szerk.): Lejtősztyepek, löszgyepek és erdőssztyeprétek Magyarországon. Budapest, magánkiadás, pp. 112−113.
Geleta F. 1995: Erdőtüzek okainak hatásvizsgálata. Erdészeti Lapok 130: 150.
Ghimessy L. 1995: Erdőtüzek és azok hatásai erdeinkre. Erdészeti Lapok 130: 150−151.
Ghimessy L. 2003: Az erdőtűz-kárról. Erdészeti Lapok 138: 81−82.
Hansson M., Fogelfors H. 2000: Management of a semi-natural grassland; results from a 15-year-old experiment in southern Sweden Journal of Vegetation Science 11: 31−38. https://doi.org/10.2307/3236772
Házi J., Nagy A., Szentes Sz., Tamás J., Penksza K. 2009: Adatok a siska nádtippan (Calamagrostis epigeios) (L.) Roth. Cönológiai viszonyaihoz Dél-tiszántúli gyepekben. Tájökológiai Lapok 7 p. 1−13.
Házi J., Bartha S., Szentes Sz., Penksza K. (2011): Seminatural grassland management by mowing of Calamagrostis epigejos in Hungary. Plant Biosystem 145(3): 699−707. https://doi.org/10.1080/11263504.2011.601339
Hille G. M., Goldammer G. J. 2007: Dispatching and modeling of fires in Central European pine stands: New research and development approaches in Germany. 4th International Wildland Fire Conference, 13-17 May 2007, Seville. p. 49.
Illyés, E., Jakab, G., Csathó, A. 2007: Jelenlegi és a jövőben kívánatos természetvédelmi akciók, stratégiák a lejtősztyepek, löszgyepek és erdőssztyeprétek megőrzésére. In: Illyés, E, Bölöni, J. (szerk.): Lejtősztyepek, löszgyepek és erdőssztyeprétek Magyarországon. Budapest, magánkiadás, pp. 114−119.
Johnson S. R., Knapp A. K. 1995: The influence of fire on Spartina pectinata wetland communities in a northeastern Kansas tallgrass prairie. Canadian Journal of Botany 73: 84−90. https://doi.org/10.1139/b95-011
Kahmen S., Poschlod P., Schreiber K.-F. 2002: Conservation management of calcareous grasslands. Changes in plant species composition and response of functional traits during 25 years. Biological Conservation 104: 319−324. https://doi.org/10.1016/S0006-3207(01)00197-5
Kenéz Á., Szemán L., Szabó M., Saláta D., Malatinszky Á., Penksza K., Breuer L. 2007: Természetvédelmi célú gyephasznosítási terv a pénzesgyőr-hárskúti hagyásfás legelő élőhely védelmére. Tájökológiai Lapok 5: 35−41.
Kettner-Oostra R., Van Der Peijl M. J., Sýkora K. V. 2006: Restoration of lichen diversity in grass-dominated vegetation of coastal dunes after wildfire. Journal of Vegetation Science 17: 147−156. https://doi.org/10.1111/j.1654-1103.2006.tb02434.x
Lyon L. J., Telfer E. S., Schreiner D. S. 2000: Direct effects of fire and animal responses. In J.K. Smith (szerk.) Wildland fire in ecosystems: effects of fire on fauna. U.S. Department of Agriculture, Forest Service, Rocky Mountain Research Station. pp. 17−24.
Maringer J., Wohlgemut T., Neff C., Pezzatti G. B., Conedera M. 2007: Post-fire spread of alien plant species in a mixed broad-leaved forest of the Insubric region. Flora 207: 19−29. https://doi.org/10.1016/j.flora.2011.07.016
Marozas V, Racinskas J, Bartkevicius E. 2007: Dynamics of ground vegetation after surface fires in hemiboreal Pinus sylvestris L. forests. 4th International Wildland Fire Conference, 13-17 May 2007, Seville. p. 22.
Miller M. 2000: Fire Autecology. In: Brown J.K., Smith J.K. (szerk.) Wildland Fire in Ecosystems - Effects of Fire on Flora Gen. Tech. Rep. RMRS-GTR-42-vol. 2. Ogden, UT: U.S. Department of Agriculture, Forest Service, Rocky Mountain Research Station. pp. 9−34.
Ónodi G., Kertész M., Botta-Dukát Z., Altbäcker V. 2008: Grazing effects on vegetation composition and on the spread of fire on open sand grasslands. Arid Land Research and Management 22: 273−285. https://doi.org/10.1080/15324980802388223
Ónodi G., Csatádi K., Németh I., Váczi O., Botta-Dukát Z., Kertész M., Altbäcker V. 2007: Birka (Ovis aries, L.)- és nyúllegelés (Oryctolagus cuniculus, L.) hatásainak vizsgálata az égésre homokpusztagyepen. Természetvédelmi Közlemények 14: 117−129.
Ónodi G. 2011: Legelés és tűz, mint gyepdinamikai tényezők: Kísérletes vizsgálatok nyílt évelő homokpusztagyepekben. Ph.D. értekezés, MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet, Vácrátót.
Papanastasis V., Kyriakakis S., Ispikoudis J. 1990: Forestry and grazing practice in Crete. In: Grove A. T., Rackham O., Moody J. (szerk.): Stability and Change in the Cretan Landscape. Petromaroula 1, Corpus Christi College, England. pp. 42−46.
Papp M. 2010: Megnövekedett hazánkban az erdőtüzek gyakorisága. Az Európai Unió Agrárgazdasága 15: 4−5.
Pautasso M., Dehnen-Schmutz K., Holdenrieder O., Pietravalle S., Salama N., Jeger M. J., Lange E., Hehl-Lange S. 2010: Plant health and global change - some implications for landscape management. Biological Reviews 85: 729−755. https://doi.org/10.1111/j.1469-185X.2010.00123.x
Penksza K., Szentes Sz., Dannhauser C., Loksa G., Házi J. 2010: A legeltetés hatása a gyepekre és természetvédelmi vonatkozásai a Tapolcai- és a Káli- medencében. Természetvédelmi Közlemények 16: 25−49.
Pyke D. A., Brooks M. L., D'antonio C. 2010: Fire as a restoration tool: A decision framework for predicting the control or enhancement of plants using fire. Restoration Ecology 18: 274−284. https://doi.org/10.1111/j.1526-100X.2010.00658.x
Rietze J. 2009: Ecological monitoring of the management of slope-vegetation by prescribed burning in the Kaiserstuhl-Region, Germany. International Forest Fire News 38: 63−67.
Robichaud P. R., Beyers J. L., Neary D. G. 2000: Evaluating the effectiveness of postfire rehabilitation treatments. General technical report RMRS-GTR-63. U.S. Department of Agriculture, Rocky Mountain Research Station, Fort Collins, Colorado. https://doi.org/10.2737/RMRS-GTR-63
Ryser P., Langenauer R., Gigon A. 1995: Species richness and vegetation structure in a limestone grassland after 15 years management with six biomass removal regimes. Folia Geobotanica & Phytotaxonomica 30: 157−167. https://doi.org/10.1007/BF02812095
Saláta D., Wichmann B., Házi J., Falusi E., Penksza K. 2011: Botanikai összehasonlító vizsgálat a cserépfalui és az erdőbényei fás legelőn. AWETH 7(3): 234−262.
Samu F., Kádár F., Ónodi G., Kertész M., Szirányi A., Szita É., Fetykó K., Neidert D., Botos E., Altbäcker V. 2010: Differential ecological responses of two generalist arthropod groups, spiders and carabid beetles (Araneae, Carabidae), to the effects of wildfire. Community Ecology 11: 129−139. https://doi.org/10.1556/ComEc.11.2010.2.1
Simmons M. T., Windhager S., Power P., Lott J., Lyons R. K., Schwope C. 2007: Selective and non-selective control of invasive plants: the short-term effects of growing-season prescribed fire, herbicide, and mowing in two Texas prairies. - Restoration Ecology 15: 662−669. https://doi.org/10.1111/j.1526-100X.2007.00278.x
Sousa w. P. 1984: The role of disturbance in natural communities. Annual Review of Ecology and Systematics 15: 353−391. https://doi.org/10.1146/annurev.es.15.110184.002033
Szabó M., Kenéz Á., Saláta D., Malatinszky Á., Penksza K., Breuer L. 2007: Természetvédelmi-gyepgazdálkodási célú botanikai vizsgálatok a pénzesgyőri-hárskúti hagyásfás legelőn. Tájökológiai Lapok 5: 27−34.
Szentes Sz., Kenéz Á., Saláta D., Szabó M., Penksza K. 2007: Comparative researches and evaluations on grassland manegament and nature conservation in natural grasslands of the Transdanubian mountain range. Cereal Research Communications 35: 1161−1164. https://doi.org/10.1556/CRC.35.2007.2.249
Szentes Sz., Sutyinszki Zs., Szabó G., Zimmermann Z., Házi J., Wichmann B., Hufnágel L., Penksza K., Bartha S. 2012: Grazed Pannonian grassland beta-diversity changes due to C4 yellow bluestem. Central European Journal of Biology 7: 1055−1065. https://doi.org/10.2478/s11535-012-0101-9
Tamás J., Csontos P. 2006: Dolomitterületek vizsgálata a Budai-hegységben - milyen a növényzet erdőtűz után 10 évvel? In: Kalapos T. (szerk.): Jelez a flóra és a vegetáció. A 80 éves Simon Tibort köszöntjük, pp. 105-115. Scientia Kiadó, Budapest.
Thomas P. A., El-Barghathi M., Polwart A., 2007: Biological Flora of the British Isles: Juniperus communis L. Journal of Ecology 95: 1404−1440. https://doi.org/10.1111/j.1365-2745.2007.01308.x
Tracy B. F., Mcnaughton S. J. 1997: Elk grazing and vegetation responses following a late season fire in Yellowstone National Park. Plant Ecology 130: 111−119. https://doi.org/10.1023/A:1009794226291
Valbuena L., Tárrega R., Luis-Calabuig E. 2000: Seed banks of Erica australis and Calluna vulgaris in a heathland subjected to experimental fire. Journal of Vegetation Science 11: 161−166. https://doi.org/10.2307/3236795
Vale T.R. 2002: Fire, native peoples, and the natural landscape. - Island Press, Washington DC.
Valkó O., Török P., Matus G., Tóthmérész B. 2012a: Is regular mowing the most appropriate and cost-effective management maintaining diversity and biomass of target forbs in mountain hay meadows? Flora 207: 303−309. https://doi.org/10.1016/j.flora.2012.02.003
Valkó O., Deák B., Kapocsi I., Tóthmérész B., Török P. 2012b: Gyepek kontrollált égetése, mint természetvédelmi kezelés - Alkalmazási lehetőségek és korlátok. Természetvédelmi Közlemények 18: (in press). Vázquez A., Moreno J. M. 1998: Patterns of lightning-, and people-caused fires in peninsular Spain. International Journal of Wildland Fire 8: 103−115. https://doi.org/10.1071/WF9980103
Vázquez A., Pérez B., Fernández-González F., Moreno J. M. 2002: Recent fire regime characteristics and potential natural vegetation relationships in Spain. Journal of Vegetation Science 13: 663−676. https://doi.org/10.1111/j.1654-1103.2002.tb02094.x
Végvári Zs., Ilonczai Z., Boldogh S. 2011: A tüzek hatása. In: Viszló L. (szerk.): A természetkímélő gyepgaz- dálkodás: Hagyományőrző szemlélet, modern eszközök. Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány, Csákvár, pp. 189−209.
Vona M., Falusi E., Penksza K. 2006a: A galgahévízi láprét összehasonlító botanikai vizsgálata (2000-2005). XXVI. Vándorgyűlés, Budapest, 2006. 11. 9-10. pp. 273-280.
Vona M., Falusi E., Penksza K. 2006b: Examination of the soil-plant relations on the Galgahévíz peaty meadow (Hungary), effects of nature conservation measures on the vegetation. Thaiszia 16: 109−119. Wahlman H., MILBERG P. 2002: Management of semi-natural grassland vegetation: evaluation of a long-term experiment in Southern Sweden. Annales Botanici Fennici 39: 159−166.
Zimmermann Z., Szabó G., Szentes Sz., Tóth A., Penksza K. 2010: A Dinnyési-Fertő Természetvédelmi Terület legelőinek természetvédelmi-gyepgazdálkodási vizsgálata. XXVIII. Vándorgyűlés, Budapest, 2010. szept. 30. pp. 21−24.
Young J., Halada L., Kull T., Kuzniar A., Tartes U., Uzunov Y., Watt A. (szerk.) 2004: Conflicts between human activities and the conservation of biodiversity in agricultural landscapes, grasslands, forests, wetlands and uplands in the Acceding and Candidate Countries (ACC). A Report of the BIOFORUM project, March 2004.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2012 Deák Balázs, Valkó Orsolya, Schmotzer András, Kapocsi István, Tóthmérész Béla, Török Péter
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
