Az erózió és a domborzat kapcsolata szántóföldön, a tolerálható talajveszteség tükrében
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3954Palavras-chave:
Földes kopár, talajszelvény vastagsága, tolerálható talajveszteség, talajművelés, vonalas erózióResumo
A talajerózió a recens lejtőformálódás meghatározó folyamata.Afolyamat meredek szántóföldeken különösen gyorsan változtathatja meg a mikrodomborzatot. A lejtő pusztuló részén a lefolyó víz egyaránt magával ragadja a felszínen található részecskéket, származzanak azok egy talajszelvény humuszos rétegéből, vagy akár nyers löszből. A szállított hordalék egy része azután még ugyanazon lejtő épülő részén lerakódik, míg más része távolabbra kerülve akár az élővizeket is elérheti. Vizsgálataink során arra kerestük a választ, hogy egy Külső-Somogyi szántón miként változott meg az eredetileg homogénnek tekintett talajvastagság, illetve a változások hogy kapcsolódnak a mikrodomborzathoz. A vizsgált táblán belül jelentős eltérések vannak a talajvastagság értékek és ebből fakadóan a talajtípusok között is. Egyes földes kopár foltokról minimum 100 cm talaj pusztult le mintegy 170 év alatt, néhány méterrel odébb 150 cm-es a humuszos réteg található. Az ennyire mozaikos területen a tolerálható talajveszteség fogalma átlagosan nem, csak a homogén egységekre vetítve értelmezhető. Feltételezésünk szerint a terület felszínfejlődésében a periodicitás játszhat meghatározó szerepet. Átlagos körülmények között a dellék két oldaláról felületi rétegerózió útján pusztul le a feltalaj de a hordalék nagy része csak a delle aljáig jut ahol lecsökken a lejtés. Extrém intenzitású és mennyiségű csapadékesemények alkalmával az összegyülekező nagymennyiségű felszíni lefolyás mélyen bevág a csekélyebb lejtésű szakaszokon is és kitisztítja az addig ott lerakódott feltalajt. Vizsgálataink szerint nagyságrendileg a megmozdított talaj harmada hagyja el a területet. E folyamatok a nagyobb időléptékű glaciális (areális erózió) és interglaciális (lineáris erózió) szakaszokban jellemző talajpusztulás analógiájára játszódhatnak le.
Referências
Bádonyi K., Hegyi G., Benke Sz., Madarász B., Kertész Á. 2008a: Talajművelési módok agroökológiai összehasonlító vizsgálata. Tájökológiai Lapok 6: 145–163.
Bádonyi K., Madarász B., Kertész Á., Csepinszky B. 2008b: Talajművelési módok és a talajerózió kapcsolatának vizsgálata zalai mintaterületen. Földrajzi értesítő 57: 147–167.
Barta K. 2005: A beszivárgás mérésének és modellezésének lehetőségei. Tájökológiai Lapok 3. 1–2.
Bronger, A., Wichmann, P., Ensling, J. 2000: Over-estimation of efficiency of weathering in tropical “Red Soils”: its importance for geoecological problems. Catena, 41: 181–197. https://doi.org/10.1016/S0341-8162(00)00099-0
Centeri Cs., Császár A. 2003: A talajpusztulás hatása a tájalakulásra a Tihanyi-félszigeten Tájökológiai Lapok, 1: 81–85.
Centeri Cs., Pataki R. 2003: A talajerodálhatósági értékek meghatározásának fontossága a talajveszteség tolerancia értékek tükrében. Tájökológiai Lapok, 1: 181–192.
Csüllög G. 2001: Magyarország történeti térszerkezete és hatása a mai téralakításra. A földrajz eredményei az új évezred küszöbén. Magyar Földrajzi Konferencia, Szeged CD kiadvány ISBN 963 482 544 3
Dorren L., Bazzoffi P., Sánchez Díaz J., Arnoldussen A., Barberis R., Berényi Üveges J., Böken H., Castillo Sánchez V., Düwel O., Imeson A., Mollenhauer K., De La Rosa D., Prasuhn V., Theocharopoulos S. P. 2004: Impacts of soil erosion. In: Van-Camp. L., Bujarrabal, B., Gentile, A. R., Jones, R. J. A., Montanarella, L., Olazabal, C. Selvaradjou, S. K. 2004: Reports of the Technical Working Groups Established under the Thematic Strategy for Soil Protection. EUR 21319 EN/2, 872 pp. Office for Official Publications of the European Communities, Luxembourg.
Finnern, H. (ed.) 1994: Bodenkundliche Kartieranleitung. 4. verbesserte und erweiterte Auflage — Hannover, 392 pp.
Hegedűs K., Horváth G., Karancsi Z., Prakfalvi P. 2008: Eróziós vizsgálatok a Medves-vidék egy homokkőszurdokában. Földrajzi Közlemények 132: 157–173.
Jakab G. 2007: A vonalas erózió vizsgálata a Tetves-patak vízgyűjtőjén. Tájökológiai Lapok 5: 208.
Jakab G. 2009: Természeti tényezők hatása a talajpusztulás vonalas formáinak kialakulására. Doktori értekezés ELTE TTK, MTA FKI
Jakab G., Kertész Á., Dezső Z., Madarász B., Szalai Z. 2006: The role of gully erosion in total soil loss at catchment scale. 14th International Poster Day. Transport of Water, Chemicals and Energy in the SoilCrop Canopy-Atmosphere System Bratislava, 9.11.2006 Proceedings CD, ISBN 80-85754-15-0
Jakab G., Kertész Á., Papp S. 2005: Az árkos erózió vizsgálata a Tetves-patak vízgyűjtőjén. Földrajzi értesítő 54: 149–165.
Kerényi A. 1991: Talajerózió Térképezés, laboratóriumi és szabadföldi kísérletek. Akadémiai Kiadó, Budapest
Kertész Á. 2001: A globális klímaváltozás természetföldrajza. Holnap Kiadó, Budapest p. 118.
KVVM 2000: Kármentesítési kézikönyv2 A talaj és védelme p. 181.
Madarász, B., Kertész, Á., Jakab, G., Tóth, A. 2003: Movement of solutes and their relationship with erosion in a small watershed. In: Nestroy, O., Jambor, P. (eds.) Aspects of the Erosion by Water in Austria, Hungary and Slovakia. Soil Science and Conservation Research Institute, Bratislava. 99–110 pp.
Marosi S., Somogyi S. (szerk.) 1990: Magyarország kistájainak katasztere Budapest MTA FKI
Marosi S., Szilárd J. 1969: A lejtőfejlődés néhány kérdése a talajképződés és talajpusztulás tükrében. Földrajzi értesítő 18: 53–65.
Podmanicky, L., Balázs, K., Belényesi, M., Centeri, Cs., Kristóf, D., Kohlheb, N. 2010: Modelling Soil Quality Changes in Europe. An Impact Assessment of Land Use Change on Soil Quality in Europe. Ecological Indicators (in press, available on-line) https://doi.org/10.1016/j.ecolind.2009.08.002
Puskás I., Farsang A. 2007: A városi talajok osztályozása, az antropogén hatás indikátorainak elkülönítése Szeged talajtípusainak példáján. Tájökológiai Lapok. 5: 371–379.
Puskás I., Farsang A. 2008: Városaink talajai : szegedi talajok besorolása a WRB (2006) rendszerébe Földrajzi Közlemények, 132: 71–82.
Puskás I., Prazsák I., Farsang A., Maróy P. 2008: Antropogén hatásra módosult fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságok értékelése Szeged és környéke talajaiban. Agrokémia és Talajtan. 57: 261–280. https://doi.org/10.1556/agrokem.57.2008.2.3
Stefanovits P. 1971: Brown forest soils of Hungary. Akadémiai kiadó, Budapest pp. 139–141.
Stefanovits P., Filep GY., Füleky GY. 1999: Talajtan. Mezőgazda Kiadó, Budapest
Szalai Z., Németh T. 2008: Elemi táji mintázatok hatása talajkémiai paraméterekre. Földrajzi értesítő 57: 135–146.
Tóth A., Szalai Z. 2007: Tájökológiai és tájtipológiai vizsgálatok a Tetves-patak vízgyűjtőjén. Tájökológiai Lapok 5: 131–142
Várallyay Gy. 2002: A mezőgazdasági vízgazdálkodás talajtani alapjai Egyetemi jegyzet. FVM Vízgazd. Osztály. Budapest–Gödöllő.
Wischmeier, W.H., Smith, D.D. 1978: Predicting rainfall erosion losses: A guide to conservation planning. USDA Agricultural Handbook 537, US Government Printing Office, Washington, D.C. p. 58
http1: forrás
http2: Using Topo to Raster in 3D Analyst – ESRI Webhelp - forrás
Downloads
Publicado
Edição
Seção
Licença
Copyright (c) 2010 Jakab Gergely, Kertész Ádám, Madarász Balázs, Ronczyk Levente, Szalai Zoltán
Este trabalho está licenciado sob uma licença Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
