A madárfészek-analízis alkalmazásának tesztelése városi élőhelyeken
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3707Palavras-chave:
nem-invazív módszer, madárfészek-analízis, urbanizáció, szőr morfológia, Gödöllő, Merzse-mocsárResumo
Számos faj alkalmazkodott jól az emberi településekhez és a városi környezethez. A városi élőhelyek biodiverzitásának vizsgálata többek között a ritka vagy rejtőzködő fajok miatt alapvetően nehéz feladat. A nehezen vizsgálható fajok esetében különösen fontossá válnak az úgynevezett nem-invazív (noninvasive) vizsgálati módszerek, amelyek az állat megfogása, jelölése nélkül juttatnak minket a jelenlétükhöz kapcsolódó információkhoz. Ilyen módszerekkel fontos adatok szerezhetőek az emlősállatok szőreiből is, mivel azok a határozási módszertől függően nemzetségre, fajra, vagy akár egyedre vonatkozó információkat is adhatnak. Vizsgálatunkban a gyűjtött szőrszálak makroszkopikus és mikroszkopikus határozását választottuk. A makroszkopikus tulajdonságokon kívül egy szőrnek négy fontos mikroszkopikus tulajdonságát vettük figyelembe a határozásnál; a kutikula mintázatát az alnyélen (1) és a legvastagabb ponton (2), a medulla mintázatát a legvastagabb szakaszon olajos festéssel (3) és anélkül (4). Vizsgálatunkat két helyszínen végeztük, egy városi maradvány élőhelyfoltban, a Merzse-mocsárban, valamint a mára már teljesen városi parkká vált gödöllői Alsóparkban, és a Szent István Egyetem környékén. A Merzse-mocsárban 11 kategóriát különítettünk el, ezek a következők voltak: vándorpatkány (Rattus norvegicus), mezei nyúl (Lepus europeus), menyét-hermelin (Mustela nivalis-M. erminea), vidra (Lutra lutra), nagy pele (Glis glis), ember (Homo sapiens), mogyorós pele-erdei pele (Muscardinus avellanarius-Dryomis nitedula), kutyafélék (Canidae), denevérek (Chiroptera), rágcsálók (Rodentia) és azonosíthatatlan (Unident.). A Gödöllőn gyűjtött madárfészkekből összesen hétkategóriát alkottunk. Ezek a következők voltak: mezei nyúl (Lepus europeus), ló (Equus caballus), közönséges vakond (Talpa europea), kutya (Canis familiaris), mogyorós pele (Muscardinus avellanarius), ember (Homo sapiens) és azonosíthatatlan (Unident.). Véleményünk szerint a madárfészek-analízis egy jól használható nem-invazív módszer városi területek esetében is. A gyakorlat elsajátításához viszont sok idő és referenciaanyag szükséges.
Referências
Adams C. E., Lindsey K. J., Ash S. 2005: Urban Wildlife Management. CRC Press, Boca Raton, pp. 311
Amendola-Pimenta M., Garcia-Feria L., Serio-Silva J. C., Rico-Gray V. 2010: Noninvasive Collection of Fresh Hairs From Free-Ranging Howler Monkeys for DNA Extraction. American Journal of Primatology 71(4): 359–363. https://doi.org/10.1002/ajp.20658
Bakó B. 2007a: Erdei pele. In: Bihari Z., Csorba G., Heltai M.: Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Kiadó, Budapest pp. 144–145.
Bakó B. 2007b: Mogyorós pele. In: Bihari Z., Csorba G., Heltai M.: Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Kiadó, Budapest pp. 146–147.
Balestrieri A., Remonti L., Frantz A. C. Capelli, E., Zenato M., Dettorti E. E., Guidali, F., Prigioni C. 2010: Efficacy of passive hair-traps for genetic sampling of a low-density badger population. Hystrix-Italian Journal of Mammalogy 21(2): 137–141.
Bang P., Dahlström P. 2005: Állatnyomok és -jelek. Mérték Kiadó, Budapest, pp. 264
De-Marinis A. M., Asprea A. 2006: Hair identification key of wild and domestic ungulates from southern Europe. Wildlife Biol. 12: 305–320. https://doi.org/10.2981/0909-6396(2006)12[305:HIKOWA]2.0.CO;2
Domingo-Roura X., Marmi J., Ferrando A., López-Giráldez F., Macdonald D. W., Jansman H. A. H. 2006: Badger hair in shaving brushes comes from the protected Eurasian badger. Biological Conservation 128: 425-430. https://doi.org/10.1016/j.biocon.2005.08.013
Foster-Smith J., Evans S. M. 2003: The value of marine ecological data collected by volunteers. http://www.reefbase.org/resource_center/publication/pub_20108.aspx https://doi.org/10.1016/S0006-3207(02)00373-7
Horváth Gy. 2007: Házi patkány. In: BIHARI Z., CSORBA G., HELTAI M.: Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Kiadó, Budapest pp. 199–200.
Hunter M. L. 1995: Fundamentals of Conservation Biology. Blackwell Science, USA, pp. 482
Katona K., Altbäcker V. 2007: Üregi nyúl, In: BIHARI Z., CSORBA G., HELTAI M.: Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Kiadó, Budapest pp. 132–134.
Kendall K., C., Mckelvey K., S. 2008: Hair Collection. In: LONG, A. R., MACKAY P., ZIELINSKY J. W., RAY C. J. (szerk): Noninvasive Survey Methods for Carnivores, Island Press, Washington DC, pp. 141–182.
Lanszki J. 2008: A vidra elterjedése és az előfordulását befolyásoló tényezők vizsgálata a Kapos-folyó vízgyűjtőjén. Természetvédelmi Közlemények 14: 61–75. https://doi.org/10.24394/NatSom.2008.12.191
Lanszki J., Heltai M. 2007: Hermelin. In: BIHARI Z., CSORBA G., HELTAI M.: Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Kiadó, Budapest pp. 228–229.
Lanszki J., Gera P., Nagy D. 2007: Közönséges vidra. In: Bihari Z., Csorba G., Heltai M.: Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Kiadó, Budapest pp. 245–248.
Lobert B., Lumsden L., Brunner H., Triggs B. 2001: An assesment of accuracy reliability of hair identification of South-East Australian mammals. Wildlife Research 28(6): 637–641. https://doi.org/10.1071/WR00124
Long R. A., Mackay P., Zielinski J. W., Ray J. C. (szerk.) 2008: Noninvasive Survey Methods for Carnivores. Island Press, Washington DC, pp. 400
Patterson M. E., Montag J. E., Williams D. E. 2003: The urbanization of wildlife management: socialscience, conflict and decisionmaking. Urban Forestry & Urban Greening 1: 171–183. https://doi.org/10.1078/1618-8667-00017
Rebele F. 1994: Urban ecology and special features of urbanecosystem. Global Ecology and Biogeograpgy Letters 4: 173–187. https://doi.org/10.2307/2997649
Spaulding R., Krausman P. R., Ballard W. B. 2000: Observerbias and analisys of gray wolf diets from scats. Wildlife Society Bulletin, 28(4): 947–950.
Szőcs E., Heltai M. 2010: Nyestek a városban. In: CSÁNYI S., HELTAI M. (szerk.): Vadbiológiai olvasókönyv. Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 163–170.
Taberlet P., Waits L. P., Luikart, G. 1999: Noninvasive genetic sampling: look before you leap. TREE 14(8): 323–327. https://doi.org/10.1016/S0169-5347(99)01637-7
Teerink B. J. 1991: Hair of West-European Mammals. Cambridge University Press, Cambridge, pp. 224
Tóth M. 2002: Identifiaction of Hungarian Mustelidae and other Small Carnivores Using Guard Hair Analisys. Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hungaricae 48(3): 237–250.
Tóth M. 2003: Az emlősök szőrmintáinak információtartalma, a szőrhatározás módszertana és a módszer gyakorlati alkalmazása. Doktori értekezés, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék, Budapest. pp. 142
Tóth M. 2008: A new noninvasive method for detecting mammals from birds nests. Journal of Wildlife Management 72(5): 1234–1240. https://doi.org/10.2193/2006-501
Tóth M., Bárány A., Szenczi P. 2011: A nyest Budapesten. Állattani Közlemények 96(1–2): 39–59.
Tóth M., Lanszki J., Heltai M. 2010: Mit csinál a nyest az emberek között? In: HELTAI M. (szerk): Emlős ragadozók Magyarországon. Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 163–178.
Van Horn Job C. L., Cypher B. L. 2011: Novel Mortality Sources in an Urban population of Endangered San Joaquin Kit Foxes in Bakersfield, California. Urban Wildlife Management and Planning Conference, Austin, Texas
http1: http://www.greenfo.hu/hirek/2010/02/05/vandorsolyom-telel-budapesten_1265389641
http2: http://www.rakosmente.hu/Rakosmente/Latnivalok/Merzse-mocsar.aspx
Downloads
Publicado
Edição
Seção
Licença
Copyright (c) 2014 Patkó László, Ujhegyi Nikolett, Heltai Miklós
Este trabalho está licenciado sob uma licença Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
