Az aranysakál (Canis aureus L. 1758) állomány nagyságának vizsgálata közvetlen megfigyelések alapján

Szerzők

  • Heltai Miklós Szent István Egyetem, Vadvilág Megőrzési Intézet, 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1.
  • Torbó László Tibor Sastya Vadásztársaság, 7960 Sellye, Ifjúság u. 1/a
  • Lanszki József Kaposvári Egyetem, Természetvédelmi Tanszék, 7400 Kaposvár, Guba S. u. 40.
  • Szabó László Szent István Egyetem, Vadvilág Megőrzési Intézet, 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1.

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.3808

Kulcsszavak:

aranysakál, állománybecslés, territórium, sakálüvöltés

Absztrakt

A 2007−2008-ban végzett vizsgálat során célunk volt, hogy egyszerű, a faj jelenlétét bizonyító közvetlen és közvetett jelek megfigyelésén alapuló módszerek segítségével mérjük fel a vizsgálati terület aranysakál állományát. A vizsgálati időszak alatt összesen 28 spontán sakálüvöltést figyeltünk meg, ebből 27 esetben napnyugta után. Átlagosan 1:54 perc telt el a csillagászati napnyugta és az üvöltés között (n=27; s=40). A megfigyelt üvöltések, a rögzített nyomok és az ürülékek elhelyezkedése alapján három család állandó jelenlétét határoztuk meg a területen. A csoporton belüli egyedszám a becslések alapján 4-9 között változott. A számolt családsűrűség a területen 1,2 család/1000ha, ami – összevetve más vizsgálatokkal – nem kimagasló érték. Az egyes mozgáskörzetek (territóriumok) becsült területe 1−1,5 km2 ami, elmarad az európai adatoktól.

Információk a szerzőről

  • Heltai Miklós, Szent István Egyetem, Vadvilág Megőrzési Intézet, 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1.

    levelező szerző
    heltai.miklos@gmail.com

Hivatkozások

Demeter A. 1984: Recent records of rare or non-resident large carnivores in Hungary. Vertebrata Hungarica 22: 69−71.

Demeter A., Spassov N. 1993: Canis aureus Linnaeus, 1758. In (eds.): J. Niethammer, F. Krapp. Handbuch der Säugetiere Europas. Aula-Verlag Wiesbaden.

Éhik Gy. (szerk.) 1929: A közönséges vagy aranysakál, in: Brehm A.: Az állatok világa. V. Kötet P. 100−104.

Giannatos G., Marinos Y., Maragou P., Catsadorakis G. 2005: The status of the Golden Jackal (Canis aureus L.) in Greece. Belgian Journal of Zoology 135 (2): 145−149.

Heltai M., Szűcs E., Lanszki J., Szabó L. 2004: Az aranysakál (Canis aureus Linnaeus, 1758) új előfordulásai Magyarországon. Állattani Közlemények 89: 43-52.

Horváth Gy., Pintér V. 2000: Small mammal fauna of two abandoned field habitats and a spatio-temporal analysis of four rodent populations. Miscellanea Zoologica Hungarica 13: 105−121.

Jaeger M., Haque E., Sultana P., Bruggers R.L. 2007: Daytime cover, diet and space-use of golden jackals (Canis auerus) in agro-ecosystems of Banglades. Mammalia, pp. 1−10. https://doi.org/10.1515/MAMM.2007.016

Kormos T. 1912: A magyarországi preglaciális fauna származástani problémája. In.: Gaál I. (szerk): Kochemlékkönyv: Koch Antalnak, a budapesti egyetemen a földtan és őslénytan tanárának, negyvenéves egyetemi tanári jubileumára (1872−1912). Budapest, Fritz Kiadó, pp. 45−58.

Lanszki J. 2002: Magyarországon élő ragadozó emlősök táplálkozás-ökológiája. Natura Somogyiensis 4. Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, Kaposvár. https://doi.org/10.24394/NatSom.2002.4.2

Lanszki J., Heltai M. 2010: Eurázsiai borz (Meles meles Linnaeus, 1758). In: Heltai, M. 2010: Emlős ragadozók Magyarországon. Mezőgazda Kiadó, Budapest pp. 67−72 pp.

Lanszki J., Heltai M. Szabó L. 2006: Feeding habits and trophic niche overlap between sympatric golden jackal (Canis aureus) and red fox (Vulpes vulpes) in the Pannonian ecoregion (Hungary). Canadian Journal of Zoology 84(11): 1647−1656. https://doi.org/10.1139/z06-147

Lanszki J., Heltai M., 2002: Feeding habits of golden jackal and red fox in south-western Hungary during winter and spring. Mammalian Biology 67: 128−136. https://doi.org/10.1078/1616-5047-00020

Lanszki J., Heltai M., Szabó L., Frankhauzer N. 2007: Az aranysakál állománysűrűségének vizsgálata a Dél-Dunántúlon. Natura Somogyiensis 10, Kaposvár. https://doi.org/10.24394/NatSom.2007.10.373

Lawick H.Van Goodall J. 1987: Ártatlan gyilkosok. Gondolat, Budapest.

Macdonald D. W. 1983: The ecology of carnivore social behaviour. Nature 301(5899): 379−384. https://doi.org/10.1038/301379a0

Rakonczay Z. (szerk.) 1989: Vörös Könyv. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Szabó L., Heltai M., Lanszki J. 2009: Az aranysakál állománysűrűségének változása a hajós-szentgyörgyi erdőben 2004 és 2009 között. Állattani közlemények 94(2): 187−197.

Szabó L., M. Heltai, E. Szűcs, J. Lanszki, R. Lehoczki 2009: Expansion range of golden jackal in Hungary between 1997 and 2006. Mammalia 73: 307-311. https://doi.org/10.1515/MAMM.2009.048

Tóth T., Krecsák L., Szűcs E, Heltai M., Huszár Gy 2009: Records of the golden jackal (Canis aureus Linnaeus, 1758) in Hungary from 1800th until 2007, based on a literature survey. North-Western Journal of Zoology 5(2): 357−363.

Letöltések

Megjelent

2012-12-10

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

Az aranysakál (Canis aureus L. 1758) állomány nagyságának vizsgálata közvetlen megfigyelések alapján. (2012). TÁJÖKÖLÓGIAI LAPOK | JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY , 10(2), 405-411. https://doi.org/10.56617/tl.3808

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei