A Friedberger Ach vízrendszerének és a Sós-ér vízi vegetációjának kvantitatív felmérése

Szerzők

  • Falusi Eszter Szent István Egyetem, Környezetgazdálkodási Intézet, Tájökológiai Tanszék, 2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1.
  • Sipos Virág K. Szent István Egyetem, Környezetgazdálkodási Intézet, Tájökológiai Tanszék, 2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1.
  • Penksza Károly Szent István Egyetem, Környezetgazdálkodási Intézet, Tájökológiai Tanszék, 2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1.
  • Alexander Kohler Universität Hohenheim, Institut für Landschafts- und Pflanzenökologie, (320) Deutschland-70593 Stuttgart

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.4588

Kulcsszavak:

vízinövény, makrophyta, Kohler-módszer, Duna-Tisza köze, csatorna

Absztrakt

2001-ben hetedik alkalommal került sor a Friedberger Ach, a Forellenbach, a Höhgraben és a Hörgelaugraben folyóvizek makrophyta vegetációjának térképezésére. A németországi Friedberger Ach vízfolyásait 32 éve 4–5 évenként ismétlődő felmérésekkel kísérik figyelemmel. A vízi vegetáció leírását 1972-ben kezdték meg Kohler et al. (1978) alapján. A térképezéshez kapcsolódó kvantitatív kiértékelést Kohler-Janauer (1995) alapján végeztük el. Szintén a Kohler-módszert alkalmaztuk a Kiskunságban húzódó Sós-ér (V. csatorna) vegetációjának feltárásához. Kérdésünk az volt, hogy alkalmas-e a módszer mesterséges vízfolyások jellemzésére is. Az azonos módszer és adatfeldolgozás garantálja, hogy a különböző, illetve ugyanazon folyóvizek vegetációjának időbeli változása összehasonlítható legyen. Jelen munkánk alapján kijelenthetjük, hogy a módszer nem csak a természetes vízi vegetáció elemzésére, hanem a mesterséges csatornák növényvilágának jellemzésére is sokoldalúan alkalmazható. Az Európai Unió Vízügyi Keretirányelveibe jól beilleszthető, mert egyszerû, gyors és megbízható adatokkal szolgálhat a referenciavizek meghatározásához.

Szerző életrajzok

  • Falusi Eszter, Szent István Egyetem, Környezetgazdálkodási Intézet, Tájökológiai Tanszék, 2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1.

    falueci@freemail.hu

  • Alexander Kohler, Universität Hohenheim, Institut für Landschafts- und Pflanzenökologie, (320) Deutschland-70593 Stuttgart

    kohleral@uni-hohenheim.de

Hivatkozások

EU-WRRL 2001: Richtlinie 2000/60/EG des Europäischen Parlaments und des Rates vom 23. Oktober 2000 zur Schaffung eines Ordnungsrahmens für Maßnahmen der Gemeinschaft im Bereich der Wasser- politik. Amtsblatt der Europäischen Gemeinschaften L 327, 72 S.

Falusi E., Penksza K., Sipos V.K., Veit, U., Kohler, A. 2003a: Vízi vegetáció hosszú távú vizsgálati lehetőségei, Magyar Ökológus Kongresszus, Gödöllő, abstract, p. 85.

Falusi E., Penksza K., Veit, U., Kohler, A. 2003b: A makrophyta vegetáció hosszú távú felmérése Kohler-módszerrel a Friedberger Au vízfolyásaiban. Pro Scientia Aranyérmesek Konferenciája, Miskolc, (megjelenés alatt)

Kohler A., Vollrath H. & Beisl E. 1971: Zur Verbreitung; Vergesellschaftung und Ökologie der Gefässmakrophyten im Fliessgewässersystem Moosach (Münchener Ebene). Arch. Hydrobiol. 69: 333–365.

Kohler A., Brinkmeier R., Vollrath H. 1974: Verbreitung und Indikatorwert der submersen Makrophyten in den Fließgewässern der Friedberger Au. Ber. Bayer. Bot. Ges. 45: 5–36.

Kohler A. 1978: Methoden der Kartierung von Flora und Vegetation von Süßwasserbiotopen. Landschaft+Stadt 10: 73–85.

Kohler A., Warnek. L., Zeltner G. H. 1989: Veränderungen von Flora und Vegetation in kalkreichen Fließgewässern der Friedberger Au von 1972 bis 1987. Arch. Hydrobiol. Suppl. 83: 407–451.

Kohler A., Janauer G. A. 1995: Zur Methodik der Untersuchungen von aquatischen Makrophyten in Fließgewässern. In: Steinberg Ch., Bernhardt H., Lapper H. (HRSG.): Handbuch angewandte Limnologie. Ecomed-Verlag.

Köder M., Sipos V. K., Zeltner G. H., Kohler A. 1999: Cabomba caroliniana Gray – ein Neophyt in ungarischen Gewässern. Deutsche Gesellschaft für Limnologie (DGL)-Tagungsbericht 1998 (Klagenfurt): 650–654.

Krause W. 1997: Süßwasserflora von Mitteleuropa (18)– Charales–G. Fischer Verlag, Jena, Stuttgart.

Pall K., Janauer G. A. 1995: Die Makrophytenvegetation von Flußstauen am Beispiel der Donau zwischen Fluß-km 2552,0 und 2511,8 in der Bundesrepublik Deutschalnd. Arch. Hydrobiol. Suppl. 101: 91–109. https://doi.org/10.1127/lr/9/1995/91

Ráth B. 1992: A new aquatic plant in Hungary: Elodea nuttallii. Bot. Közlem. 79: 35–40.

Ráth B. 1994: Botanische Aufnahme der Wassermakrophytenbestände mit Kohler-Methode im ungarischen Donauabschnitt bei Vác (Stromkm 1670–1697) 30. Arbeitstagung der IAD, Schweiz 1994.

Sipos V. K. 2001: Makrophyten-Vegetation und Standorte in eutrophen und humosen Fließgewässern - Beispiele aus Südschweden und Ungarn. Ber. Inst. Landschafts- Pflanzenökologie Univ. Hohenheim, Beih. 13: 1–180.

Sipos V. K., Falusi E., Veit, U., Kohler, A 2002: Ungarische Donaukanäle als Artenreiche Pflanzenbiotope. Deutsche Gesellschaft für Limnologie, Tutzing

Sipos V. K., Kohler, A., Köder, M., Janauer, G.A. 2003: Macrophyte vegetation of Danube canals in Kiskunság (Hungary) Arch. Hydrobiol. Suppl. 147, 143–166.p. https://doi.org/10.1127/lr/14/2003/143

Veit U., Zeltner G. H., Kohler A. 1997: Die Makrophyten – Vegetation des Fließgewässersystems der Friedberger Au (bei Augsburg) – Ihre Entwicklung von 1972 bis 1996. Ber. Inst. Landschafts – Pflanzenökologie Univ. Hohenheim, Stuttgart. 1–193.

Letöltések

Megjelent

2004-07-27

Folyóirat szám

Rovat

Eredeti cikkek

Hogyan kell idézni

A Friedberger Ach vízrendszerének és a Sós-ér vízi vegetációjának kvantitatív felmérése. (2004). TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK | JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY , 2(1), 159-172. https://doi.org/10.56617/tl.4588

Hasonló cikkek

1-10 a 107-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei

1 2 3 4 > >>