Characteristic herbaceous vegetation types from wet habitats of the Váli-víz valley, Hungary

Authors

  • Ákos Mjazovszky Budai Nagy Antal Gymnasium, H-1221 Budapest, Anna u. 13–15.
  • Júlia Tamás Hungarian Natural History Museum, Department of Botany, H-1476 Budapest, P.O. Box 222.
  • Péter Csontos MTA-ELTE, Res. Group in Theoretical Biology and Ecology, H-1117 Budapest, Pázmány P. stny. 1/c.

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.4624

Keywords:

nature conservation, plant traits, reeds, sedge meadows, seed dispersal, swamp-meadows

Abstract

The present paper discusses the geobotanical characterization of lowland swamp-meadows , reeds in „terrestrial“ situation and sedge (Magnocaricion) meadows that occur in the „Váli-víz“ valley. The codes in parentheses correspond to the Hungarian habitat classification system. Phytosociological samples were taken in the three vegetation types, then their characterization were made by using the species’ ecological indicator values. Similarities between the species pools of phytosociological releves were measured by the Sørensen -index.
Since the studied region suffers a medium to high level antropogenous effect all the three vegetation types proved to be more or less disturbed. In case of the lowland swamp-meadows the species number per quadrate varied between 22 and 36, and the majority of the species were members of the disturbance tolerant group with wide ecological amplitude. Some of them, like Festuca pratensis, Trifolium repens, T. pratense owe their abundance to over-sowing, an often applied grassland management practice in the region. Species with botanical value, like Lychnis flos-cucculi, Ranunculus spp., Sanguisorba officinalis, etc, were rather infrequent in these meadows with low abundance. In the Phragmites australis stands of „terresrial situation“ (without contact to the river side of the Váli-víz) altogether 52 species occourred in the releves. This number is cosiderably higher than that of the river side stands in which 33 species were listed. The inceased species number in the terrestrial reeds was resulted by immigration of opportunistic members of the dryer habitats (e.g. Agropyron repens, Calamagrostis epigeios, Galium mollugo, Urtica dioica, Vicia cracca, etc). However, these species did not become constant members of the terrestrial reeds, but instead they appeared occasionally and their constancy value always remained low. This vegetation pattern is reflected numerically by the low (0.19) value of average Sørensen -similarity between releve-pairs of the studied reeds. In the Magnocaricion stands altogether 30 species were registered and the species number per quadrate varied between 5 and 13. Considering these figures the tall sedge stands are the most species poor from the studied three vegetation types of the „Váli-víz“ valley. Their degraded status could probably be related to occasional trials of using these meadows for crop production. The only exception is the stand at village Kajászó, where the highest species number was detected and where the protected Eriophorum angustifolium was found.

Author Biographies

  • Ákos Mjazovszky, Budai Nagy Antal Gymnasium, H-1221 Budapest, Anna u. 13–15.

    biologia@aramszu.net

  • Júlia Tamás, Hungarian Natural History Museum, Department of Botany, H-1476 Budapest, P.O. Box 222.

    tjuli@bot.nhmus.hu

  • Péter Csontos, MTA-ELTE, Res. Group in Theoretical Biology and Ecology, H-1117 Budapest, Pázmány P. stny. 1/c.

    cspeter@ludens.elte.hu

References

Balogh L., Tóthmérész B., Szabó T. A. 1994: Patakkísérő invázív gyomok (Helianthus, Humulus, Impatiens, Reynoutria, Rubus, Sambucus, Solidago és Urtica) állományainak számítógépes elemzése Szombat- hely térségében. BDTF Tudományos Közleményei 9, Természettudományok, 4: 73–99.

Balogh L. 2001: Invasive alien plants threatening the natural vegetation of Őrség Landscape Protection Area (Hungary) – In: Brundu G., Brock J., Camarda I., Child L., Wade M. (eds.) Plant invasions: Species Ecology and Ecosystem Management, pp. 185–198. (szerk.:), Backhuys Publishers, Leyden.

Bodrogközy Gy. 1965: Die Vegetation des Theiss-Wellenraumes II. Vegetationsanalyse und Standort- ökologie der Wasser- und Sumpfpflanzenzönosen im Raum von Tiszafüred. Tiscia, 1: 5–31.

Bodrogközy Gy. 1966: Die Vegetation des Theiss-Wellenraumes III. Auf der Schutzdammstrecke zu Szeged durchgeführten fitozönologischen Analysen und ihre praktische Bewertung. Tiscia, 2: 47–66.

Borhidi A., Csete S., Csiky J., Kevey B., Morschhauser T., Salamon-Albert É. 2000: Talaj és természetes növényzet. Bioindikáció és természetesség a növénytársulásokban – in: Virágh K., Kun A. (szerk.) Vegetáció és dinamizmus. MTA-ÖBKI, Vácrátót, pp. 159–194.

Csontos P. 2001: A természetes magbank kutatásának módszerei. Scientia Kiadó, Budapest.

Csontos P., Tamás J., Tobisch T. 2002: A magyar flóra magterjesztési mód adatbázisának bemutatása, elemzési példákkal: a szociális magatartás típusok értékelése. In: Salamon-Albert É. (szerk.) Magyar botanikai kutatások az ezredfordulón. Tanulmányok Borhidi Attila 70. születésnapja tiszteletére. PTE Növénytani Tanszék, Pécs, pp. 557–569.

Fekete G., Molnár Zs., Horváth F. 1997: Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó rendszer II. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozó Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest.

Gallé L., Margóczy K., Kovács É., Györffy Gy., Körmöczy L., Németh L. 1995: River valleys: Are they ecological corridors? Tiscia. 29: 53–58.

Gergely A. 1994: A Háros-sziget botanikai értékei – in: Simon, T. (szerk.) Természeti kincsek Dél-Budán. A Tétényi-fennsík és a Háros-sziget növény- és állatvilága, természetvédelme, 1990–1994. Zöld Jövő – Cserépfalvi Kiadó, Budapest, pp. 52–68.

Gergely A., Szalai Z. 1997: Az aljnövényzet és a mikrodomborzat összefüggése egy ártéri ligeterdőben. IV. Magyar Ökológus Kongresszus, Pécs, 1997. június 26–29. Előadások és poszterek összefoglalói, p. 70.

Jakucs P. 1991: Társulások felvételezése, a társulástabella készítése. in: Hortobágyi T. és Simon T. (szerk.) Növényföldrajz, társulástan és ökológia, Tankönyvkiadó, Budapest, p: 216.

Kárpáti I., Kárpáti V. 1958a: A hazai Duna-ártér erdőtípusai. Erdő, 8: 307–318.

Kárpáti I., Kárpáti V. 1958b: Elm-ash-oak grove forests (Querceto-Ulmetum hungaricum) turning into poplar dominated stands. Acta Agronomica Acad. Sci. Hung. 8 (3–4): 267–283.

Kárpáti I., Kárpáti V. 1968: Die zönologischen Verhältnisse der Donauwälder in Ungarn. Verhandlungen der Zoologisch Botanischen Gesellschaft in Wien. Bécs, 108: 165–179.

Kárpáti I-né 1962: Az Urtica kioviensis előfordulása és termőhelyi viszonyai a Soroksári Duna-ágban. Bot. Közlem. 49(3–4): 329–330.

Kevey B. 1993: A Szigetköz erdeinek összehasonlító cönológiai vizsgálata. Kandidátusi értekezés, kézirat, MTA kézirattára, Budapest.

Kevey B., Tóth I. 1992: A béda-karapancsai Duna-ártér gyertyános-tölgyesei (Querco robori-Carpinetum). Dunántúli Dolg. Term. tud. Sorozat 6. Pécs, p. 27–40.

Kovács J. A., Csanaki Sz., Miholics L., Molnár Zs. 1998: Az Ablánc-völgy botanikai állapotfelmérése. Kanitzia. 6: 25–56.

Kovács J. A., Takács B. 1998: Az Alsószölnöki Rába-völgy botanikai értékei. Kanitzia, 6: 89–110.

Kovács M. 1957: A nógrádi flórajárás Magnocaricion-társulásai. Bot. Közlem. 47(1–2): 135–155.

Kovács M. 1962: Übersicht der Bachröhrichte (Glycerio-Sparganion) Ungarns. Acta Bot. Hung., 8: 109–144. Kovács M. 1963: A Filipendulo-Geranietum palustris hazai állományainak áttekintése. Bot. Közlem., 50:

–165.

Kovács M., Felföldy L. 1958: Vegetáció-tanulmányok az Aszófői-Séd mentén. Annal. Biol. Tihany, 25: 137–163.

Kovács M., Felföldy L. 1960: Vegetáció-tanulmányok a Pécsely-patak mentén. Annal. Biol. Tihany, 27: 75–83.

Kovács M., Máthé I. 1967: Die Vegetation des Inundationsgebietes der Ipoly. Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 13 (1–2): 133–168.

Marosi S., Somogyi S. (szerk.) 1990: Magyarország kistájainak katasztere I–II. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest. 103–107; 715–718.

Mjazovszky Á. 1995: A mikrodomborzat és aljnövényzet összefüggése a Háros-szigeten. Szakdolgozat. Kézirat. ELTE Növényrendszertani és Ökológiai Tsz., Budapest.

Mjazovszky Á. 2001: A Háros-sziget kvantitatív florisztikai értékelése. Természetvédelmi Közlemények, 9: 59–74.

Mjazovszky Á., Tamás J. 2002: A Váli-víz leggyakoribb higrofil növényzeti típusainak jellemzése. Folio Historico-naturalia Musei Matrensis. 26: 85–103.

Niklfeld H. 1971: Bericht über die Kartierung der Flora Mitteleuropas. Taxon 20 (4): 545–571. https://doi.org/10.2307/1218258

Penksza K. 1991: A checklist of vascular plants for two localities at Esztergom, Hungary. Abstracta Botanica 15: 63–65.

Penksza K. 2000: A Festuca javorkae Majovsky és a Festuca wagneri Degen, Thaisz et Flatt jellemzése, és a tőlevelek morfológiája alapján készült szálaslevelű Festuca fajok (Festuca ovina csoport) határozókulcsa. Kitaibelia.5: 275–278.

Précsényi I. 1991: A növénytársulások struktúrája. in: Hortobágyi, T. és Simon, T. (szerk.) Növényföldrajz, társulástan és ökológia (szerk.:), Tankönyvkiadó, Budapest, p: 216.

Schwabe A. 1989: Vegetation complexes of flowing-water habitats and their importance for the differentiation of landscape units. Landscape Ecology, 2: 237–253. https://doi.org/10.1007/BF00125094

Schwabe A. 1991: Perspectives of vegetation complex research and bibliographic review of vegetation complexes in vegetation science and landscape ecology. Excerpta Botanika 28 (sect. B): 223–243.

Simon T. 1984: A Bugaci Bioszféra Rezervátum edényes flórájának természetvédelmi értékelése. Abstracta Botanica 8: 95–100.

Simon T. 1988: A hazai edényes flóra természetvédelmi-érték besorolása. Abstracta Botanica, 12: 1–23.

Simon T. 1992: A magyarországi edényes flóra határozója. Tankönyvkiadó, Budapest.

Szalai Z. 1996: Soil and vegetation pattern in relationship with microrelief (the case of Háros Island, Buda- pest) – in: Thissen, F. (ed.) Land, Sea and Human Effort. Abstract Book, IGC, Utrecht, p. 458.

Szalai Z. 2000: Szennyezőanyagok hatása ártéri környezetre. PhD disszertáció, kézirat, MTA FKI-ELTE, Budapest.

Szalai Z., Gergely A. 1997: Szennyező anyagok hatása természeteshez közeli ártéri ökoszisztémákra a mikrodomborzat függvényében. Földrajz - hagyomány és jövő c. konferencia előadásának kivonatai, Budapest, 1997. május 20–23. p. 63.

Timár L. 1950: A Tiszameder növényzete Szolnok és Szeged között. Ann. Biol. Univ. Debrecen. 1: 72–145.

Timár L. 1954: A Tisza hullámterének növényzete Szolnok és Szeged között. Bot. Közlem. 45(1–2): 85–98.

Zólyomi B. 1934: A Hanság növényszövetkezetei. (Die Pflanzengesellschaften des Hanság.) Vasi Szemle. 1: 146–174.

Zólyomi B. 1937: A Szigetköz növénytani kutatásainak eredményei. Bot. Közlem. 34: 169–193.

Zólyomi B. 1958: Budapest és környékének természetes növénytakarója. – in: Pécsi, M (szerk.): Budapest természeti képe Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 511–642.

Zsolt J. 1943: A Szent-Endrei sziget növénytakarója – Index Horti Botanici Universitatis Budapestinensis, 6:3–18.

Published

2003-12-30

Issue

Section

Tanulmányok, eredeti közlemények

How to Cite

Characteristic herbaceous vegetation types from wet habitats of the Váli-víz valley, Hungary. (2003). JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY, 1(2), 163-180. https://doi.org/10.56617/tl.4624

Similar Articles

1-10 of 653

You may also start an advanced similarity search for this article.

Most read articles by the same author(s)

1 2 3 > >>