The ’magyar kajszi’ apricot as patriotic and love labor II. (a historic pomological study)
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4169Keywords:
production of ’Magyar kajszi’, diversity of apricots, historical pomology of cultivated apricotsAbstract
The author studied one of the oldest historical introduced varieties, ’Magyar kajszi’ apricot and its historical, ecological and diversity characteristics. Historical situation, allocation and some of the typical traits of this apricot are presented. One part of the trials evaluated production biology characteristics of the C. 235 and the C. 1618 Hungarian apricots on 44 sorts of rootstock cultivars (of peach, amygdalopersica, wild apricot and different plum species) in growing plantations. Significant differences were found between singular combinations in case of the wild apricots as control as well as in the „spectrum” of the peach and the insititia. These rootstocks induced environment potencies (viz. territorial and edificial diversity), but the genetic diversity respected the clone cultivars amidst differences. In the second range of investigations maximum 20% deviation has been detected between the ’Magyar kajszi’ clones considering sizes of parts of the flower, but the differences in pollen germination and the apistilly odds and annual fluctuation certify type versatility. This is the main argument for the fact that the gene resources of this breed may not be narrowed, since then it may disappear such as cv. ’Ananas’, ’Ambrosia’ or ’Breda’.
References
Angyal D. 1920: Gyümölcsismeret. Pátria Nyomda, Budapest.
Asma B. M. 1990: Kayisi yetiçtiricilig˘i. Baski Evin Ofset, Malatya.
Asma B. M. 1994. Miçmiç. Baski Evin Ofset, Malatya.
Bárczi G. (főszerk.) 1980-1984: Magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (MNyTESz) I. (p. 414-415.) - II. (p. 704.) köt. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Bárczi G., Országh L. (főszerk.) 1978-1979: Magyar nyelv értelmező szótára (MNyÉSz) I. (p. 244.) és III. (p. 309.) köt. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Beke L. 1938: Kiviteli gyümölcsfáink. Külker Hiv., Budapest.
Bordeianu et al. (edit.) 1967: Pomologia Rep. Soc. Rom. V. Caisul- Piersicul. Edit. Acad. Rep. Soc. Rom., Bucuresti.
Borhidi A. 1995: A zárvatermők fejlődéstörténeti rendszertana. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Brózik S. 1960: Termesztett gyümölcsfajtáink - Csonthéjas termésűek. Kajszi - szilva. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Cociu V. (edit.) 1993: Caisul. Editura Ceres, Bucuresti.
Csapody V., Priszter Sz. 1966: Magyar növénynevek szótára. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Cselebi, E. 1985: Török világutazó magyarországi utazásai 1660-1664. ford. Karácson I. Gondolat, Budapest.
Entz F. 1859: Kertészeti füzetek XII. Herz János Nyomdája, Pest.
Faust M., Surányi, D., Nyujtó F. 1998: Origin and dissemination of apricot. Hort. Rev. New York 22: 225-266. https://doi.org/10.1002/9780470650738.ch6
Galgóczy K. 1912: A kertészet kézikönyve VIII. kiad. Franklin Társulat, Budapest.
Gyulai F. 2001: Archeobotanika (A kultúrnövények története a Kárpát-medencében a régészeti-növénytani vizsgálatok alapján). Jószöveg Kézikönyvek, Budapest.
Harsányi J. 1978: Kajszifajták klónjainak értékelése fajtakísérletekben. Fajtakísérletezés 1976: 159-178.
Harsányi J. 1979: Kajszibarack. in: Tomcsányi P. (szerk.): Gyümölcsfajtáink (Gyakorlati pomológia). Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. pp. 224-265.
Jeszenszky Á. 1995: A magyar kertészet története - ahogy megéltem. Magánkiadás, Budapest.
Kárpáti Z., Terpó A. 1968. Alkalmazott növényföldrajz. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Kerek M. M. 1998: Kajszibarack. in: Soltész M. (szerk.): Gyümölcsfajta-ismeret és-használat. Mezőgazda, Budapest. pp. 234-253.
Kosztina K. F. 1936: Abrikosz. Izd. Vszeszojuz. Akad. Sz. Nauka, Leningrad.
Kovács F. 1948: Jövedelmező kajszitermesztés. Petőfi Könyvnyomda, Kecskemét.
KSH 1961: Az 1959. évi gyümölcsfaösszeírás községi adatai. KSH, Budapest.
KSH 2002: Gyümölcsös ültetvények Magyarországon 2001. Összefoglaló adatok. KSH, Budapest.
Lipppay J. 1667: Gyümölcsös kert. Cosmerovius Máté Könyvnyomtatója, Bécs.
Lucas E. 1879: A gyümölcstenyésztés tana ford. Medicus F. Rauitmann Nyomda, Budapest.
Löschnig J., Passecker F. 1954: Die Marille und ihre Kultur. Öster. Agrarverlag, Wien.
Mehlenbacher A. A., Cociu V., Hough L. F. 1992: Apricots (Prunus). in: Moore J. N., Ballngton J. R. jr. (edit.): Genetic resources of temperate fruit and nut crops I-II. pp. 65-107. https://doi.org/10.17660/ActaHortic.1991.290.3
Mikes K. 1973: Törökországi levelek. Áll. Irod. és Műv. Kiadó, Bukarest.
Muraközy T., Okályi I., Timár Zs. (szerk.) 1963: Kertészeti lexikon. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Nyujtó F., Surányi D. 1981: Kajszibarack. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Nyujtó F., Tomcsányi P. 1959: A kajszibarack és termesztése. Mezőgazdasági, Kiadó, Budapest.
Orosz T. 1958: A kajszi termesztése. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Pénzes B., Szalkay L. 2003: Kajszi. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
Priszter Sz. 1986: Növényneveink (Magyar-latin szógyűjtemény). Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Priszter Sz. 1998: Növényneveink (A magyar és a tudományos növénynevek szótára). Mezőgazda Kiadó, Budapest.
Probocskai E. 1969: Faiskola. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Paunovi S. A. et al. 1983: The influence of parent cultivars on fertilization, fruit setting, seed germinations, vitality and the juvenile phase in apricot hybrids in the F1-generation. Genetika (Beograd) 15: 57-63.
Penksza K. (szerk.) 2001: A hajtásos növények ismerete. - Nemzeti tankönyvkiadó Budapest.
Rapaics R. 1940: A magyar gyümölcs. KMTT, Budapest.
Rudinai Molnár I. 1900-1909: Magyar pomológia I-V. füz. FM, Budapest.
Soltész M. (szerk.) 1998: Gyümölcsfajta-ismeret és -használat. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
Stoll R. 1884: Oesterreichisch-Ungarische Pomologie. Kosterneuburg-Wien.
Surányi D. 1977: A kajszibarack virágszerveződésének sajátságai. Bot. Közlem. 64: 125-133.
Surányi D. 1978a: Morfogenetikai tulajdonságok és összefüggéseik a Prunoideae alcsalád néhány nemzetségének porzó- és termőtájában. Egyetemi doktori értekezés (kézirat), Kertészeti Egyetem. Budapest.
Surányi D. 1978b: Characteristics of the flower-organization of apricot. Acta Hort. Hague 85: 217-221.
Surányi D. 1988: A virág mint fajtabélyeg a kajszibarack- és szilvafajtáknál. Kertgazdaság 20: 15-27.
Surányi D. 1989a: Az alany mint virágszerveződést befolyásoló tényező kajszibarackfákon. Kertgazdaság 21: 37-45.
Surányi D. 1989b: Kajszibarack- és szilvafajták virágrügyeinek pikkelylevélszáma. Kertgazdaság 20: 72-82.
Surányi D. 1991: Megfigyelések három kajszifajta termőképességéről. Kertgazdaság 23: 81-89. https://doi.org/10.1007/BF02260399
Surányi D. 1992a: Újabb eredmények a kajszibarack fajták virágmorfológiai kutatásaiban. Kertgazdaság 24: 36-46.
Surányi D. 1992b: Floral morphological characteristics of Hungarian apricot varieties. Acta Hort. Hague 293: 303-309. https://doi.org/10.17660/ActaHortic.1991.293.35
Surányi D. 1995: New results in morphogenetic studies of flower on apricot varieties. Acta Hort. Hague 384: 379-384. https://doi.org/10.17660/ActaHortic.1995.384.60
Surányi D. 1996: Clone selection and characterisation of three apricot cultivars on the basis of flower morphological traits. Acta Agron. Hung. 44: 331-338.
Surányi D. 1998a: Kajszibarack (sárgabarack). in: SOLTÉSZ M. (szerk.): Gyümölcsfajta-ismeret és -használat. Mezőgazda, Budapest. p. 254-256.
Surányi D. 1998b: Paradigmaváltás vagy a történeti módszer meghonosodása az agrobotanikában. Dr. Faust Miklós-emlékülés, KÉE. Budapest. (1998. okt. 27.) p. 30.
Surányi D. 2002. Gyümölcsöző sokféleség (Biodiverzitás a gyümölcstermesztésben). Akcident Kft, Cegléd.
Surányi D. 2003: A kajszi jelentősége, termesztésének története és helyzete. in: Pénzes B., Szalay L. (szerk.): Kajszi. pp. 11-29.
Surányi D. 2005a: A kajszi elterjedése és a Selyemút. Eleink 4: 40-48.
Surányi D. 2005b: Tengeribarack és myrobalán alanyfajták morfogenetikai változásai évjáratok függvényében. VIII. Növényanat. Szimp., (Pécs) pp. 114-115.
Surányi D. 2005c: A pomológiai értékek (hungarikumok) jövője a kárpótlások utáni helyzetben. Utóparaszti hagyományok és modernizációs törekvések a magyar vidéken. MTA Néprajztud. Int. - MTA Társad. kut. Központ. pp. 395-407.
Sváb J. 1981: Biometriai módszerek a kutatásban. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Szinyei J. 1893-1901: Magyar tájszótár I-II. köt. MTA, Budapest.
Szmükov V. K. 1983: Kul'tura abrikosza, v neoroszaemüch uszlovijah Moldavii tom. 1-2. Izd. Stiinca, Kisinyev.
Szőts S. 1941: Kajszibarack termesztés. Magyar Gyümölcs Kiadó, Budapest.
Terpó A. 1974: Gyümölcstermő növényeink rendszertana és földrajza. in: Gyúró F. (szerk.): A gyümölcstermesztés alapjai. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. pp. 139-219.
Terpó A. 2003: A mérsékelt égövi gyümölcsfajok rendszertani és növényföldrajzi áttekintése. in: Papp J. (szerk.): 1. Gyümölcstermesztési alapismeretek. Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 35-64.
Turcsányi G. (szerk.) 1995: Mezőgazdasági növénytan Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2008 Surányi Dezső
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
