Nemzeti- és szívügyünk II. a magyar kajszi
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4169Palavras-chave:
Magyar kajszi fajta termesztése, sárgabarack diverzitás, történeti-pomológiaResumo
A szerző vizsgálta az egyik legrégebbi, meghonosodott gyümölcsfajtánk, a ’Magyar kajszi’ történeti, ökológiai és diverzitásbeli sajátosságait. Bemutatta tanulmányában a sárgabarack történeti helyzetét, allokációját és néhány jellemzőjét. A vizsgálatok egyik részében, termő ültetvényben értékelte a C. 235 és a C. 1618 Magyar kajszi produkciósbiológiai sajátosságait 44-féle (őszibarack, barackmandula, tengeribarack, myrobalán és szilva) alanyfajtán.
A tengeribarackhoz, valamint az őszibarack és a kökényszilva közti „spektrumban” szignifikáns különbséget talált egyes kombinációk között. Ezek az alanyok indukálta környezet hatások (területi, edafikus diverzitás), de a genetikai diverzitásra vonatkozott a klónfajták közti különbségek. A második vizsgálatsorozatban a Magyar kajszi klónok max. 20%-nyi eltérést adtak a virágrészek méretében, de a pollenkihajtás és a termőnélküliség különbségei és évjárati ingadozása e régi fajtánk változékonyságát igazolja. Ez a fő érv arra, hogy nem szabad e fajta géntartalékait beszűkíteni, mert akkor kiveszhet, mint az Ananász, Ambrózia vagy Breda.
Referências
Angyal D. 1920: Gyümölcsismeret. Pátria Nyomda, Budapest.
Asma B. M. 1990: Kayisi yetiçtiricilig˘i. Baski Evin Ofset, Malatya.
Asma B. M. 1994. Miçmiç. Baski Evin Ofset, Malatya.
Bárczi G. (főszerk.) 1980-1984: Magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (MNyTESz) I. (p. 414-415.) - II. (p. 704.) köt. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Bárczi G., Országh L. (főszerk.) 1978-1979: Magyar nyelv értelmező szótára (MNyÉSz) I. (p. 244.) és III. (p. 309.) köt. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Beke L. 1938: Kiviteli gyümölcsfáink. Külker Hiv., Budapest.
Bordeianu et al. (edit.) 1967: Pomologia Rep. Soc. Rom. V. Caisul- Piersicul. Edit. Acad. Rep. Soc. Rom., Bucuresti.
Borhidi A. 1995: A zárvatermők fejlődéstörténeti rendszertana. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Brózik S. 1960: Termesztett gyümölcsfajtáink - Csonthéjas termésűek. Kajszi - szilva. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Cociu V. (edit.) 1993: Caisul. Editura Ceres, Bucuresti.
Csapody V., Priszter Sz. 1966: Magyar növénynevek szótára. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Cselebi, E. 1985: Török világutazó magyarországi utazásai 1660-1664. ford. Karácson I. Gondolat, Budapest.
Entz F. 1859: Kertészeti füzetek XII. Herz János Nyomdája, Pest.
Faust M., Surányi, D., Nyujtó F. 1998: Origin and dissemination of apricot. Hort. Rev. New York 22: 225-266. https://doi.org/10.1002/9780470650738.ch6
Galgóczy K. 1912: A kertészet kézikönyve VIII. kiad. Franklin Társulat, Budapest.
Gyulai F. 2001: Archeobotanika (A kultúrnövények története a Kárpát-medencében a régészeti-növénytani vizsgálatok alapján). Jószöveg Kézikönyvek, Budapest.
Harsányi J. 1978: Kajszifajták klónjainak értékelése fajtakísérletekben. Fajtakísérletezés 1976: 159-178.
Harsányi J. 1979: Kajszibarack. in: Tomcsányi P. (szerk.): Gyümölcsfajtáink (Gyakorlati pomológia). Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. pp. 224-265.
Jeszenszky Á. 1995: A magyar kertészet története - ahogy megéltem. Magánkiadás, Budapest.
Kárpáti Z., Terpó A. 1968. Alkalmazott növényföldrajz. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Kerek M. M. 1998: Kajszibarack. in: Soltész M. (szerk.): Gyümölcsfajta-ismeret és-használat. Mezőgazda, Budapest. pp. 234-253.
Kosztina K. F. 1936: Abrikosz. Izd. Vszeszojuz. Akad. Sz. Nauka, Leningrad.
Kovács F. 1948: Jövedelmező kajszitermesztés. Petőfi Könyvnyomda, Kecskemét.
KSH 1961: Az 1959. évi gyümölcsfaösszeírás községi adatai. KSH, Budapest.
KSH 2002: Gyümölcsös ültetvények Magyarországon 2001. Összefoglaló adatok. KSH, Budapest.
Lipppay J. 1667: Gyümölcsös kert. Cosmerovius Máté Könyvnyomtatója, Bécs.
Lucas E. 1879: A gyümölcstenyésztés tana ford. Medicus F. Rauitmann Nyomda, Budapest.
Löschnig J., Passecker F. 1954: Die Marille und ihre Kultur. Öster. Agrarverlag, Wien.
Mehlenbacher A. A., Cociu V., Hough L. F. 1992: Apricots (Prunus). in: Moore J. N., Ballngton J. R. jr. (edit.): Genetic resources of temperate fruit and nut crops I-II. pp. 65-107. https://doi.org/10.17660/ActaHortic.1991.290.3
Mikes K. 1973: Törökországi levelek. Áll. Irod. és Műv. Kiadó, Bukarest.
Muraközy T., Okályi I., Timár Zs. (szerk.) 1963: Kertészeti lexikon. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Nyujtó F., Surányi D. 1981: Kajszibarack. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Nyujtó F., Tomcsányi P. 1959: A kajszibarack és termesztése. Mezőgazdasági, Kiadó, Budapest.
Orosz T. 1958: A kajszi termesztése. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Pénzes B., Szalkay L. 2003: Kajszi. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
Priszter Sz. 1986: Növényneveink (Magyar-latin szógyűjtemény). Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Priszter Sz. 1998: Növényneveink (A magyar és a tudományos növénynevek szótára). Mezőgazda Kiadó, Budapest.
Probocskai E. 1969: Faiskola. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Paunovi S. A. et al. 1983: The influence of parent cultivars on fertilization, fruit setting, seed germinations, vitality and the juvenile phase in apricot hybrids in the F1-generation. Genetika (Beograd) 15: 57-63.
Penksza K. (szerk.) 2001: A hajtásos növények ismerete. - Nemzeti tankönyvkiadó Budapest.
Rapaics R. 1940: A magyar gyümölcs. KMTT, Budapest.
Rudinai Molnár I. 1900-1909: Magyar pomológia I-V. füz. FM, Budapest.
Soltész M. (szerk.) 1998: Gyümölcsfajta-ismeret és -használat. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
Stoll R. 1884: Oesterreichisch-Ungarische Pomologie. Kosterneuburg-Wien.
Surányi D. 1977: A kajszibarack virágszerveződésének sajátságai. Bot. Közlem. 64: 125-133.
Surányi D. 1978a: Morfogenetikai tulajdonságok és összefüggéseik a Prunoideae alcsalád néhány nemzetségének porzó- és termőtájában. Egyetemi doktori értekezés (kézirat), Kertészeti Egyetem. Budapest.
Surányi D. 1978b: Characteristics of the flower-organization of apricot. Acta Hort. Hague 85: 217-221.
Surányi D. 1988: A virág mint fajtabélyeg a kajszibarack- és szilvafajtáknál. Kertgazdaság 20: 15-27.
Surányi D. 1989a: Az alany mint virágszerveződést befolyásoló tényező kajszibarackfákon. Kertgazdaság 21: 37-45.
Surányi D. 1989b: Kajszibarack- és szilvafajták virágrügyeinek pikkelylevélszáma. Kertgazdaság 20: 72-82.
Surányi D. 1991: Megfigyelések három kajszifajta termőképességéről. Kertgazdaság 23: 81-89. https://doi.org/10.1007/BF02260399
Surányi D. 1992a: Újabb eredmények a kajszibarack fajták virágmorfológiai kutatásaiban. Kertgazdaság 24: 36-46.
Surányi D. 1992b: Floral morphological characteristics of Hungarian apricot varieties. Acta Hort. Hague 293: 303-309. https://doi.org/10.17660/ActaHortic.1991.293.35
Surányi D. 1995: New results in morphogenetic studies of flower on apricot varieties. Acta Hort. Hague 384: 379-384. https://doi.org/10.17660/ActaHortic.1995.384.60
Surányi D. 1996: Clone selection and characterisation of three apricot cultivars on the basis of flower morphological traits. Acta Agron. Hung. 44: 331-338.
Surányi D. 1998a: Kajszibarack (sárgabarack). in: SOLTÉSZ M. (szerk.): Gyümölcsfajta-ismeret és -használat. Mezőgazda, Budapest. p. 254-256.
Surányi D. 1998b: Paradigmaváltás vagy a történeti módszer meghonosodása az agrobotanikában. Dr. Faust Miklós-emlékülés, KÉE. Budapest. (1998. okt. 27.) p. 30.
Surányi D. 2002. Gyümölcsöző sokféleség (Biodiverzitás a gyümölcstermesztésben). Akcident Kft, Cegléd.
Surányi D. 2003: A kajszi jelentősége, termesztésének története és helyzete. in: Pénzes B., Szalay L. (szerk.): Kajszi. pp. 11-29.
Surányi D. 2005a: A kajszi elterjedése és a Selyemút. Eleink 4: 40-48.
Surányi D. 2005b: Tengeribarack és myrobalán alanyfajták morfogenetikai változásai évjáratok függvényében. VIII. Növényanat. Szimp., (Pécs) pp. 114-115.
Surányi D. 2005c: A pomológiai értékek (hungarikumok) jövője a kárpótlások utáni helyzetben. Utóparaszti hagyományok és modernizációs törekvések a magyar vidéken. MTA Néprajztud. Int. - MTA Társad. kut. Központ. pp. 395-407.
Sváb J. 1981: Biometriai módszerek a kutatásban. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Szinyei J. 1893-1901: Magyar tájszótár I-II. köt. MTA, Budapest.
Szmükov V. K. 1983: Kul'tura abrikosza, v neoroszaemüch uszlovijah Moldavii tom. 1-2. Izd. Stiinca, Kisinyev.
Szőts S. 1941: Kajszibarack termesztés. Magyar Gyümölcs Kiadó, Budapest.
Terpó A. 1974: Gyümölcstermő növényeink rendszertana és földrajza. in: Gyúró F. (szerk.): A gyümölcstermesztés alapjai. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. pp. 139-219.
Terpó A. 2003: A mérsékelt égövi gyümölcsfajok rendszertani és növényföldrajzi áttekintése. in: Papp J. (szerk.): 1. Gyümölcstermesztési alapismeretek. Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 35-64.
Turcsányi G. (szerk.) 1995: Mezőgazdasági növénytan Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest.
Downloads
Publicado
Edição
Seção
Licença
Copyright (c) 2008 Surányi Dezső
Este trabalho está licenciado sob uma licença Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
