A gyümölcsfaiskolák tájformáló szerepe a régi Magyarországon

Szerzők

  • Surányi Dezső Ceglédi Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Kht. 2700 Cegléd, Pf. 33.

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.4504

Kulcsszavak:

alkalmazott ökológia, faiskolák, géntartalékok, gyümölcsfajták, tájváltozások, történeti gyümölcstermesztés

Absztrakt

Már a 16. században a korabeli források gyakran említik a híres fajtákat és általában a gyümölcsfákat. I. Ferdinánd (1526–1564), I. Miksa (1564–1576) és I. Rudolf (1576–1608) királyok Magyarországról kértek s kaptak is gyümölcsfákat. Batthyány Ferenc (1497–1566) pl. I. Ferdinánd király új kertjébe 1558-ban (Német) Újvárról küldött oltványokat. Sokáig csak sporadikus adatok találhatók oltványokról, oltóágakról, főleg a magánlevelezésekben, vagy másfajta dokumentumokban.
A faiskolák létét az is jelzi, hogy a régi hagyatéki leltárak, inventáriumok hangsúlyosan említik azokat, mint értékes ingatlan formát. A két legérdekesebb adat a következő. Este-i Hippolit, esztergomi érsek a szobi faiskolából 400 db csemetét vásárolt a visegrádi kertjének gazdagítására 1489-ben; a másik pedig Szigeti István jobbágyai az óbudai Kandé nevezetű határban a klarisszák faiskoláját feldúlták és elvitték az össze oltványt, még ugyanebben az évben.

Információk a szerzőről

  • Surányi Dezső, Ceglédi Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Kht. 2700 Cegléd, Pf. 33.

    suranyi.dezso@cefrucht.hu

Hivatkozások

Angyal D. 1925: Összegyűjtött munkái I–II. Pátria Nyomda, Budapest.

Balassai I. (főszerk.) 1997: Magyar néprajz 3. Anyagi kultúra. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Bazalicza M. 1840: Catalog der Nitra-Pereszlényer Obstbauschul. J. Neugebauer, Neutra.

Bellon T. 2003: A Tisza néprajza. Ártéri gazdálkodás az Alföldön. Timp Kiadó, Budapest.

Bereczki M. 1977–1887: Gyümölcsészeti vázlatok I.–IV. Réthy-Gyulai, Arad.

Bodor P. 1812: Eladó válogatott gyümöltsfa-oltoványok laistroma. Kolozsvár.

Csőre P. 1980: A magyar erdőgazdálkodás története (Középkor). Akadémiai Kiadó, Budapest.

Erdei F. 1937: Futóhomok. Athenaeum Kiadó, Budapest.

Erdei F. 1938: Parasztok. Athenaeum Kiadó, Budapest.

Erdei F. 1940: Magyar falu. Athenaeum Kiadó, Budapest.

Erdei F. 1942: Magyar tanyák. Athenaeum Kiadó, Budapest.

Fehér Gy. 1987: Galgóczy (i) Károly. In: FÜR L., Pintér J. (szerk.): Magyar Agrártörténeti Életrajzok I. köt. MMgM, Budapest. pp. 609–613.

Fent I. 1930: A magyar selyemtenyésztés 250 éves múltjából. M. Kir. FM Selyemteny. Felügy., Budapest.

Frisnyák S. 1995: Magyarország történeti földrajza. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Frisnyák S. (szerk.) 1996: A Kárpát-medence történeti földrajza. MTA Sz-Sz-B TT-Bessenyei TF Földr. Tszk, Nyíregyháza.

Für L. 1973: Kertes tanyák a futóhomokon. Akadémia Kiadó, Budapest.

Galgóczy K. 1912: A kertészet kézikönyve. Franklin Társulat, Budapest.

Glocker K. 1866: Jegyzéke töbféle alma, körte, csontárok és bogyósgyümölcsűnek, melyeket Enyingen tenyésztenek. Enying.

Harsányi J., Mády R.-né 2005: Szőlő- és gyümölcsfajták nemzeti és leíró fajtajegyzéke. OMMI, Budapest.

Hollander A.N. J. 1947: Nederzettingsvormen en problem in de Groete Hongaarsche laagvlakte een Europeesch „Frontier” gebied. J.M. Meulenhoff, Amsterdam.

Jeszenszky Á. 1972. Az eperfa, Morus alba L. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Jeszenszky Á. 1995: A magyar kertészet története – ahogy megéltem. Magánkiadás, Budapest.

KSH 1961: Az 1959. évi gyümölcsfaösszeírás községi adatai. KSH, Budapest.

Lippay J. 1667: Gyümölcsös kert. Cosmerovius Máté, Bécs.

Mohácsy M. 1954: A magyar kertészet története I–II. (kézirat). Corvinus Egyet. Kert. Levértára és Múzeuma, Budapest.

Penyigey D. 1980: Tessedik Sámuel. Akadémia Kiadó, Budapest.

Plinius ifj. C. S. 1973: A természet históriája. vál. és ford. Váczy K. Kriterion Kiadó, Bukarest.

Probocskai E.1952: Faiskola. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

Rapaics R. 1940a: Magyar gyümölcs. KMTT, Budapest.

Rapaics R. 1940b: Magyar kertek. Kir. Magy. Egyet. Nyomda, Budapest.

Rudnai Molnár I. 1908: Fa-tenyésztés. Pallas Kft., Budapest.

Schram F. 1963: Calendarium oeconomicum perpetuum. Néprajzi Közlem. 8: 432–465. (lelőhely: OSZK Oct. Hung. 748. sz. alatt).

Surányi D. 1982: A szenvedelmes kertész rácsudálkozásai. Magvető Kiadó, Budapest.

Surányi D. 1985: Kerti növények regénye. Mezőgazd. Kiadó, Budapest.

Surányi D. 1998: A gyümölcsfajok és -fajták származása és keletkezése. In: Gyümölcsfajta-ismeret és – használat. Mezőgazda Kiadó, Budapst. pp. 17–41.

Surányi D. 2001: The Carpatian Basin: Cradle of fruit cultivars – Endemic fruit cultivars in Hungary. Hung. Agric. Res. 10: 4–12.

Surányi D. 2002: Gyümölcsöző sokféleség. Akcident Kft., Cegléd.

Surányi D. 2003: Trianon és a két világháború közötti kertészeti termelés összefüggései. II. Erdei Ferenc Tud. Konf. pp. 134–137.

Surányi D. 2004: Régi faiskolák tájformáló szerepe. IV. Alföldi Tud. Tájgazd. Napok (Mezőtúr). Összefoglaló. p. 20.

Surányi D. 2005: A pomológiai értékek (hungaricumok) jövője a kárpótlások utáni helyzetben. MTA Néprajz.tud. Kut.int. – MTA Stratég. Kut. Int. pp. 395–407

Surányi D., Khidir K. M. 2002: A szőlő- és borkultúra az ókori Mezopotámiában s annak történeti-ökológiai tényezői. Agrártört. Szemle 44: 382–426.

Takács L. 1987: Határjelek, határjárás a feudális kor végén Magyarországon. Akadémia Kiadó, Budapest.

Tessedik S. 1804: Über die Kultur und Benutzung der sogenanten Székes-Felder in der gegend der Theiss.

Tessedik S. 1942: Önéletírása. ford. Zsilinszky M. II. kiad. Szarvas.

Villási P. 1879: A gyümölcstermesztés tana. Rautmann Nyomda, Budapest.

Zolnay L. 1977: Kincses Magyarország. Magvető Kiadó, Budapest.

Letöltések

Megjelent

2005-07-16

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

A gyümölcsfaiskolák tájformáló szerepe a régi Magyarországon. (2005). TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK | JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY , 3(1), 1-17. https://doi.org/10.56617/tl.4504

Hasonló cikkek

1-10 a 107-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.