Egyedi tájértékeink, a gémeskutak hazai helyzete az európai uniós szabályozások tükrében. Örökség vagy átok?
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3778Kulcsszavak:
agrártörténet, nemzeti érték, egyedi tájérték, tájelem, vidékfejlesztés, agrár-környezetvédelem, kölcsönös megfeleltetésAbsztrakt
Kutatásunk célja egyik nemzeti értékünk, agrár-kultúrtörténeti emlékünk, a gémeskutak múltjának, jelenének áttekintése, valamint rávilágítani jövőbeni sorsának alakulására az Európai Unió új agrárszabályozási rendszerével, a kölcsönös megfeleltetéssel kapcsolatban. Munkánk során végigtekintjük a gémeskutak kialakulásának történeti hátterét, bemutatjuk, hogy az évszázadok során milyen kapcsolatuk alakult ki az emberi társadalommal. Alapvető funkciójukon kívül, kialakult a hírközlési, művészeti, és tájképi szerepük is. A XX. század végére a technikai fejlődés következtében azonban jelentőségük csökkent, és ezzel párhuzamosan a darabszámuk is visszaesett. Lassan eltűntek a magyar tájról, a magyar pusztáról. Ekkor azonban jelentős változás következett be az Európai Uniós, és így a magyar agrárszabályozásban, mivel 2010-től jogszabály által védendő tájképi elemmé nyilvánították a gémeskutakat, és így a kölcsönös megfeleltetés részévé váltak. Ehhez kapcsolódva a szabályozás betartásának ellenőrzéséhez ki kellett alakítani egy alapadatbázist. Ennek a lényege megállapítani, hogy az egykor nyilvántartott gémeskutak mekkora darabszámban, és milyen állapotban maradtak meg az új évezredre, a szabályozás időpontjára. Ezen folyamat során végigjártuk az egykor nyilvántartott gémeskutakat, és a látottak alapján négy kategóriába soroltuk őket. A kutatás azt az eredményt hozta, hogy Békés megyében az 1950-es években nyilvántartott 762 db gémeskútból, 2010-ben 520 db már nem található meg, 222 db gémeskút megrongálódott, illetve romos állapotban lelhető fel a nyilvántartott helyén. Mindösszesen 20 db olyan gémeskút van a megyében, melyet mind a mai napig használnak, és tökéletes, működőképes állapotban található meg. A vizsgálat összértékelése alapján a gazdálkodók nincsenek felkészülve az új szabályozásra.
Hivatkozások
A. Barczi, T. M. Tóth, A. Csanádi, P. Sümegi, I. Czinkota 2006: Reconstruction of the paleo-environment and soil evolution of the Csípő-halom kurgan, Hungary. Quaternary International, Vol. 156–157, p. 49–59. https://doi.org/10.1016/j.quaint.2006.05.024
Cs. Sebestyén K. 1934: A magyar gémeskút. Szegedi Füzetek 1934: 11–25. p.
Csőszi M. 2010: Tájvédelmi kézikönyv. Tájvédelmi szempontok vizsgálata a hatósági eljárásokban. Vidékfejlesztési Minisztérium Környezet- és Természet megőrzési Helyettes Államtitkárság, Budapest. p. 8.
Dwyer, J., Baldock, D., Einschutz, S. 2000: Cross-compliance under the Common Agricultural Policy. Institute for European Environmental Policy London. p. 90.
Enyedi Gy. 1964: A Délkelet-Alföld mezőgazdasági földrajza. Akadémiai Kiadó, Budapest. p. 12–18., p. 99–145.
Fehér Gy. 1938: Kutak a Körös Kis-Sárrétjén. Ethnographia 49: 175–185. p.
Madarász I. 2008: Közvetlen és közvetett célok. Magyar Mezőgazdaság. 7(2): 42–43. p.
Magyar Agrárkamara 2009: Mindannyiunk érdeke. Magyar Mezőgazdaság 8(1): 13. p.
Rakonczai J. 2006: A vízből született táj. Az Arad-Békés-térség természeti értékei. Békés Megyei Önkormányzat, Békéscsaba. p. 129–142.
Szabadfalvi J. 1970: Az extenzív állattenyésztés Magyarországon. Műveltség és Hagyomány 12.
Szelekovszky L. 2005: Közös kultúrtörténeti emlékeink a kunhalmok. Dombegyház Nagyközség Önkormányzata, Békéscsaba. p. 7–8.
Tóth A. 1988: Szolnok megye Tiszántúli területének kunhalmai. Zounuk 3. Szolnok Megyei Levéltár Évkönyvei, Szolnok. p. 349–410.
Vidékfejlesztési Minisztérium 2011: Gazdálkodói kézikönyv. VM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet, Budapest. p. 3–9.
Wilson, R. 2008: Law of the Common Agricultural Policy: The Single Paymant, Cross Compliance and Enforcement. Jordans Ltd, London. p. 10–18.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2012 Rákóczi Attila
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).