Water chemistry examinations on floating fen of Lake Velence
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3959Keywords:
Lake Velence, floating fen, conductivity, pH, sodic waterAbstract
Lake Velence has an interesting natural quality as a valuable fen vegetation hid in the western part of the lake in a basically sodic water. a lot of protected plants found their land here, such as Liparis loeselii. This Liparis loeselii population is the biggest in Hungary now, about 2000 individulas. Many natural adversities and technical interventions used to change the ecologycal conditions of the lake in the last 50 years.
During the research we analyzed the state of vegetation and water chemistry parameters (pH and conductivity) and made a comparison between our data of 2008, 2009 and data of 30 years ago. We measured within the floating reed substance to recognize how the peat can improve water quality.
The conductivity and pH level was higher on every sample point of the channel-water than 30 years ago. The fen can keep a more acid local area for the botanical rarities for all year long than the water surrounding it. Some species of plants (Liparis loeselii, Carex appropinquata, Nymphaea alba) react sensitivly to changes in water quality. If we would pay attention to the substances of these plants continuously, we could gather information about the state of lake quality without any technical apparatus. The species of plants- which usually occured the sodic areas 30 years ago- are pressing forward nowadays to northern areas too. Some valuable plants (L. loeselii, Sphagnum species) could survive the droughty 1990s inside the fen area. However some species of plants (e.g. Pyrola sp.) had disappeared from Lake Velence.
References
Balogh M. 1983: A Velencei-tó nyugati medencéjének úszólápjai, és hatásuk a tó vízminőségére. Kandidátusi értekezés, MTA Bp. 110 pp.
Bakalár S-né., Balogh M. 1979: Sphagnum girgensohnii, a Velencei-tó és hazánk újabb boreális flóraeleme. Botanikai Közlemények 66: 11–14.
Baranyi S. 1974: A Velencei-tó hidrológiai jellemzői. Vízügyi Közlemények 4: 621–632.
Boros Á. 1954: A Vértes, a Velencei-hegység, a Velencei-tó és környékük növényföldrajza. Földrajzi Értekezés 3: 280–309.
Felföldy L. 1979: Velencei-tavi természetvédelmi terület vízminőségi és környezettani vizsgálata. VITUKI.
Illyés Z. 2006: A Liparis loeselii hazai elterjedése és érzékeny környezetváltozást jelző velencei-tavi élőhelyének vegetáció-térképe. Tájökológiai Lapok 4: 149–168.
Járainé Komlódi M. 1979: Pollenstatisztikai vizsgálatok a velencei-tó üledékrétegeiből. VITUKI
Kiss E. Cs., Borhidi A., Vajda L. 1973: Sphagnum-fajok előfordulása a Velencei-tavon. Botanikai Közlemények 60: 25–26.
Radetzky J. 1968:A Búvár bemutatja: Hazánk egyik ritka orchidea faját, a Pseudorchis loeselii-t (hagymaburok). Búvár 6: 382
Vackova, D., Balogh M., Bratek Z., Takács A. A., Vléko J., Zöld-Balogh Á. 2002: A Liparis loeselii (L.) Rich. újrafelfedezése a Velencei-tavon. Kitaibelia 7: 279–282.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2010 Besnyői Vera, Illyés Zoltán
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).