Soil Scientific Evaluation of Hajdúnánás–Zagoly ETA-01 Kurgan
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3149Keywords:
burial mound, buried soil, Great Hungarian Plain, Chernozem soil, paleoecologyAbstract
Burial mounds, known as kurgans, are characteristic landscape monuments of the Central and Eastern European plains, including the Great Hungarian Plain. These formations are not only highly important from the archaeological and cultural heritage protection perspective. Their nature conservation value is also outstanding, as in many cases they are home to valuable flora and fauna elements. They are time capsules that hide invaluable information about the burial practice and the human remains placed in the grave. They are also unique in respect of environmental history. In the case of the kurgan, excavated at Zagolya-dűlő near Hajdúnánás, the phenomenon of cultural recycling could be identified. The original Yamnaya burial mound was re-used many times by later cultures. Imprints of the Baden inhabitation, and footprints of much later cultures of the Migration Period and the Árpád Ages were also detected. In this paper we summarize the results of the systematic stratigraphic and the related archaeological features’ soil analyses. In addition to the observations of the on-site soil examination (soil morphology), we also present the soil physical and chemical data obtained by high-resolution sampling and laboratory analyses. Data of the field survey and laboratory tests are supplemented by macro-archaeobotanical and phytolith analyses as well. By this interdisciplinary approach, we not only provide a detailed soil and sediment description of the kurgan, but also highlight the advantages of conjoint methodologies
References
Anderson, P.C., Chabot J., van Gijn, A. 2004: The Functional Riddle of 'Glossy' Canaanean Blades and the Near Eastern Treshing Sledge. Journal of Mediterranean Archaeology 17(1): 87–130. DOI: https://doi.org/10.1558/jmea.v17i1.87
Barczi, A., Joó, K. 2011: Detailed palaeopedological analysis of kurgans of the Great Hungarian Plain. In: Pető, Á., Barczi, A. (Eds.): Kurgan Studies: An environmental and archaeological multiproxy study of burial mounds in the Eurasian steppe zone. British Archaeological Reports International Series 2238, Oxford, UK: Archaeopress. pp. 213–238.
Bede Á. 2017: Halomkataszterezési munkálatok a Tiszántúl középső részén. (Cadastral field surveys on mounds in the central part of the Tiszántúl region, Hungary). In: Benkő E., Bondár M., Kolláth Á. (szerk.) Magyarország Régészeti Topográfiája. Múlt, jelen, jövő. Archaeological Topography of Hungary ‒ Past, Present and Future. MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet – Archaeolingua, Budapest. pp. 45‒66.
Bede Á., Csathó A.I., Czukor P., Sümegi P. 2015: A hortobágyi Ecse-halom tájtörténete. Tájökológiai La-pok 13(1): 169–184.
Brecher Gy. 1960: A magismeret atlasza. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. p. 223.
Bouby, L., Boissinot, P., Marinval, P. 2011: Never Mind the Bottle. Archaeobotanical Evidence of Beer-brewing in Mediterranean France and the Consumption of Alcoholic Beverages During the 5th Century BC. Human Ecology 39: 351–360. DOI: https://doi.org/10.1007/s10745-011-9395-x
Cappers, R.T.J., Bekker, R.M., Jans, J.E.A. 2006: Digital Seed Atlas of the Netherlands / Digitale Zadenatlas van Nederland, Barkhuis. p. 502.
Dani, J., Horváth, T. 2012: Őskori kurgánok a magyar Alföldön. Archaeolingua, Budapest. p. 216.
Dani J., Márkus G., Kulcsár G., Heyd V., Włodarczak P., Zitnan A., Peška J. 2017. A „Yamnaya Impact Project” régészeti topográfiai tanulságai (Archaeological topographic results of the “Yamnaya Impact Project”). In: Benkő E., Bondár M., Kolláth Á. (szerk.): Magyarország régészeti topográfiája: Múlt, jelen, jövő. Archaeological Topography of Hungary: Past, Present and Future. MTA Bölcsé-szettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet – Archaeolingua, Budapest. pp. 137–150.
Dövényi Z. (szerk.) 2010: Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest. p. 875.
Ecsedy, I. 1979: The People of the Pit-Grave Kurgans in Eastern Hungary. Fontes Archaeologici Hunga-riae. MTA BTK Régészeti Intézet, Budapest. p. 147.
Gyalog L. (szerk.) 2005: Magyarázó Magyarország fedett földtani térképéhez. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. p. 189.
Gyulai F. 2001: Archaeobotanika (Archaeobotany). Jószöveg Műhely, Budapest. p. 240.
Gyulai, F. 2010: Archaeobotany in Hungary. Seed, fruit, food and beverage remains in the Carpathian Basin from the Neolithic to the Late Middle Ages. (Archaeolingua 21) Archaeolingua Alapítvány, Budapest. p. 479.
ICPT – International Commitee for Phytolith Taxonomy 2019. International Code for Phytolith Nomen-clature (ICPN) 2.0. Annals of Botany 124(2): 189–199. DOI: https://doi.org/10.1093/aob/mcz064
Kalicz, N. 1968: Die Frühbronzezeit in Nordost-Ungarn. Abriss der Geschichte des 19–16. Jahrhunderts v. u. Z. Archaeologia Hungarica 45. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Kenéz Á, Pető Á 2015: Szőlőmaradványok egy avar fegyveres férfi sírjából Dunaszentgyörgy–Kaszás-tanya lelőhelyről. In: Türk A., Balogh Cs., Major B. (szerk) Hadak Útján XXIV.: A népvándorláskor fiatal kutatóinak XXIV. konferenciája. 1. kötet. Archaeolingua Alapítvány, Budapest–Esztergom. 872 p., pp. 691–706.
Kenward, H. K, Hall, A. R., Jones, A. K. G. 1980: A tested set of techniques for the extraction of plant and animal macrofossils from waterlogged archaeological deposits. Science and Archaeology 22: 3–15.
Király G. 2009: Új Magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő. p. 616.
Marosi S., Somogyi S. (szerk.) 1990: Magyarország kistájainak Katasztere. Magyar Tudományos Aka-démia Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest. p. 1024.
MSZ-08-02107 1977: A talaj szerves szén tartalmának meghatározása. Magyar Szabványügyi Hivatal, MSZH–Nyomda, Budapest. p. 6.
MSZ-08-0206-2 1978: A talaj egyes kémiai tulajdonságainak vizsgálata. Laboratóriumi vizsgálatok (pH érték, szódában kifejezett fenolftalein lúgosság, vízben oldható összes só, hidrolitos (y1 érték) és kicserélődési aciditás (y2 érték)). Magyar Szabványügyi Hivatal, MSZH-Nyomda, Budapest. p. 12.
MSZ-08-0452 1980: Nagyteljesítményű műszersorok alkalmazása talajvizsgálatokban. A talaj szerves szén tartalmának meghatározása Contiflo műszersoron. Magyar Szabványügyi Hivatal, MSZH-Nyomda, Budapest. p.7.
MSZ-21470-51 1983: Környezetvédelmi talajvizsgálatok. A talaj kötöttségének meghatározása. Vol. 3. Magyar Szabványügyi Hivatal, MSZH-Nyomda, Budapest. p. 12.
Pearsall, D. M. 2000: Paleoethnobotany. A handbook of procedures. Academic Press, London. p. 700.
Pető, Á. 2013: Studying modern soil profiles of different landscape zones in Hungary: An attempt to establish a soil-phytolith identification key. Quaternary International 287: 149–161. DOI: https://doi.org/10.1016/j.quaint.2012.02.049
Pető, Á., Horváth, T., Scott Cummings, L., Logan, M., Barczi, A. 2011. Integrating soil chemical, physical and micro-archaeobotanical data to reconstruct the base burial of an Early Bronze Age (EBA) kurgan. A methodological approach and case study from NE Hungary. Presentation held at the 8th International Meeting on Phytolith Research, Estes Park, Colorado, USA, September 12–18.
Pető Á., Kenéz Á., Herendi O., Gyulai F. 2012: A késő avar kor növényhasznosítási és tájgazdálkodási potenciáljának értékelése egy dél-alföldi telepen végzett mikro- és makro-archaeobotanikai vizsgálat tükrében. In: Kreiter A, Pető Á, Tugya B (szerk.): Környezet–Ember–Kultúra: Az alkal-mazott természettudományok és a régészet párbeszéde. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest. pp. 181–194.
Pető Á., Kenéz Á. (szerk.) 2018: Régészeti növénytan: leletek, módszerek és értelmezés: archaeobotanikai kézikönyv. Archaeolingua Alapítvány, Budapest. p. 201.
Pető, Á., Niebieszczański, J., Serlegi, G., Jaeger, M., Kulcsár, G. 2019: The site mapping of Kakucs-Turján by the means of horizontal and vertical proxies: Combining field and basic laboratory methods of geoarchaeology and archaeological prospection. Journal of Archaeological Science: Reports. 27: 101999. DOI: https://doi.org/10.1016/j.jasrep.2019.101999
Sümegi, P, Szilágyi, G 2011. A quarter-malacological inventory of Hungarian kurgans. In: Pető Á, Barczi A (Eds) Kurgan Studies: An environmental and archaeological multiproxy study of burial mounds in the Eurasian steppe zone. British Archaeological Reports International Series 2238, Oxford, UK: Archaeopress. pp. 279–291.
Tóth, Cs., Pethe, M., Hatházi, Á. 2014. The application of earth science-based analyses on a twin-kurgan in Northern Hungary. Carpathian Journal of Earth and Environmental Sciences 9(1):11–20.
Tóth, Cs., Prónay, Zs., Braun, M., Nagy, P., Pethe, M., Tildy, P., Buró, B., Kertész, T., McIntosh, R., Molnár, M. 2018: Geoarchaeological study of Szálka and Vajda kurgans (Great Hungarian Plain) based on Radiocarbon and Geophysical Analyses. Radiocarbon 60(5): 1425–1437. DOI: https://doi.org/10.1017/RDC.2018.102
Schermann Sz. 1966: Magismeret I-II. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Simon T. 2000: A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok - virágos növények. Nemzeti Tan-könyv Kiadó, Budapest. p. 976.
Stefanovits P. (szerk.), Filep Gy, Füleky Gy. 1999. Talajtan. Mezőgazda Kiadó, Budapest. p. 469.
Stika, H-P., Heiss, A. 2012. Archäobotanische Untersuchungen am bronzezeitlichen Tell von Százha-lombatta-Földvár an der Donau in Ungarn. Offa 69/70: 411–427.
TIM Módszertan, 1995. Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer 1. kötet: Módszertan. Földművelésügyi Minisztérium. Növényvédelmi és Agrár–környezetgazdálkodási Főosztály, Budapest. p. 91.
Zohary, D., Hopf, M., Weiss, E. 2012: Domestication of Plants in the Old World: The origin and spread of domesticated plants in Southwest Asia, Europe, and the Mediterranean Basin. Oxford University Press.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2022 Pető Ákos, Kenéz Árpád, Braun Ádám, Kovács Gabriella, Skutai Julianna, Dani János, Kulcsár Gabriella, Heyd, Volker
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
