Facts to the landscape history of the Öreg-Bakony Mountains
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4051Schlagwörter:
Bakony Mountains, landscape history, livestock keeping in forests, forest useAbstract
In the past, Hungarian land use and the landscape itself, was much more colourful and diverse than it is today. Processes and effects resulting in the current state of landscapes are explored during landscape history studies of certain areas. These changes are being examined in the once vast, dense forests covering the Carpathian Basin. These forests have been significantly reduced due to habitat alteration, and their view has changed due to shifting land use. One of the largest forested areas in Hungary is the Bakony Mountains, but its coverage has also decreased significantly during the past 500–1000 years in tandem with traditional agriculture and forestry, which are slowly disappearing as production becomes intensive. Traditions of the Öreg-Bakony (the central and highest part of the Bakony Mountains) accurately portray quondam and irreplaceable customs of the Bakony Mountains. These customs included hogs foraging for acorns, other livestock grazing in the forests, use of tree foliage as fodder or collecting dead fallen leaves, and were everyday practices even in the 19th century. Some geographical names of the area refer to wood-based industries, strengthening their importance in the area.
Literaturhinweise
Bartha D. 2003: Történelmi erdőhasználatok Magyarországon. Magyar Tudomány. 2003/12.: 90–102.
Eckhart F. 1922: A bécsi udvar gazdasági politikája Magyarországon Mária Terézia korában. Budapest, 380 p.
Demény K., Centeri Cs. 2008: Habitat loss, soil and vegetation degradation by land use change in the Gödöllő Hillside, Hungary. Cereal Research Communications, Supplement, 36: 1739–1742.
Fényes E. 1847: Magyarország leírása. Pesten, 720 p.
Földes J. 1895: A legelő-erdők. A legeltetés kérdése Magyarországon, s annak megoldása erdőgazdasági úton. Budapest, 200 p.
Galgóczi K. 1884: Mezei gazda népszerű vezérkönyve a mostani viszonyokhoz alkalmazva. 5. kiadás. Budapest, 339 p.
Hegyi I. 1978: A népi erdőkiélés történeti formái (Az Északkeleti-Bakony erdőgazdálkodása az utolsó kétszáz évben). Akadémia Kiadó, Budapest, 418 p.
Hudi J. 1998: Pénzesgyőr: Egy bakonyi község múltja és jelene. Veszprém, 330 p.
Kenéz Á. 2008: Természetvédelmi célú gyephasznosítási terv a Pénzesgyőr–Hárskúti hagyásfás legelő élőhely védelmére. Diplomadolgozat, Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Gödöllő, 47 p.
Kenéz Á., Saláta D., Szabó M. 2006: A pénzesgyőr-hárskúti hagyásfás legelő tájtörténeti, botanikai és környezetgazdálkodási viszonyainak feltárása. TDK dolgozat, Gödöllő, 127 p.
Kiszel V., Malatinszky Á. 2007: Breuer László (Sumi) (1965–2006) szakmai életútja. Tájökológiai Lapok (Hung. J. Landscape Ecology) 5: 1–4.
Malatinszky Á., Barczi A., Penksza K. 2004: Tájértékelési és tájvédelmi terepgyakorlat vizsgálati eredményei a pénzesgyőr-hárskúti hagyásfás legelőn (Magas–Bakony). I. Magyar Tájökológiai Konferencia Tanulmánykötete, Szirák, p 64.
Marosi S., Somogyi S. (ed.) 1990: Magyarország kistájainak katasztere I-II. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, 1500 p.
Mészáros Gy. n.d.: Hamuzsír készítésének története hazánkban különös tekintettel a Bakonyra. Kézirat, Országos Erdészeti Egyesület könyvtára, kéziratok, 103 p.
Oroszi S. 1995: Emlékezés a székely közösségek erdőire. Erdészettörténeti Közlemények 17: 171 p.
Oroszi S. 2005: Az erdélyi Mezőség fásítása és egyéb közérdekű erdőtelepítések kérdése. Erdészettörténeti Közlemények 67: 90–99.
Paládi-Kovács A. 2001: Magyar Néprajz II. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, p. 210.
Pesty F. 1880: Az eltűnt régi vármegyék I–II. Reprint, az Állami Könyvterjesztő Vállalat és a Könyvértékesítő Vállalat közös kiadása, Budapest, I. 735 p.
Petercsák T. 1992: Az erdő az Északi-középhegység paraszti gazdálkodásában (XVIII–XX. század). Studia Folkloristica et ethnographica 30: 239 p.
Petercsák T. 2003: Nemesi és paraszti közbirtokosságok Heves megyében (XVIII–XX. század). Studia Agriensia 23: 147 p.
Podmanicky, L., Balázs, K., Belényesi, M., Centeri, Cs., Kristóf, D., Kohlheb, N. 2009: Modelling Soil Quality Changes in Europe. An Impact Assessment of Land Use Change on Soil Quality in Europe. Ecological Indicators (accepted: doi:10.1016/j.ecolind.2009.08.002)
Rómer F. 1860: A Bakony, terményrajzi és régészeti vázlat. Nyomatott Sauervein Gézánál Győrött, 216 p.
Szabó M. 2008: A pénzesgyőr-hárskúti hagyásfás legelő botanikai feltárása. Diplomadolgozat, Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Gödöllő, 55 p.
Tagányi K. 1896: Magyar erdészeti oklevéltár I–III. Budapest, I. 735 p., II. 1331 p., III. 789 p.
Takács L. 1976: Egy irtásfalu földművelése. Akadémiai Kiadó, Budapest, 288 p.
Takács L. 1980: Irtásgazdálkodásunk emlékei. Akadémiai Kiadó, Budapest, 420 p.
Vajkai A. 1959: Szentgál. Egy bakonyi falu néprajza. Akadémiai Kiadó, Budapest, 398 p.
Varga A. 2008: Fáslegelők és legelőerdők egykori és mai vegetációdinamikája. Kitaibelia 13: 195.
Viga Gy. 1986: Tevékenységi formák és a javak cseréje a Bükk-vidék népi kultúrájában. Borsodi kismonográfiák 23: 398 p.
Wallner E. 1942: A Bakony erdőtakarójának pusztulása a XIX. században. Földrajzi Közlemények 70(1). In Oroszi S. (ed.) 2006 Bakonyi erdők, bakonyi évszázadok, válogatás kétszáz év írásaiból. Veszprém, pp. 65–69.
VCA (Veszprém County Archives): XXI. 103. 306/1. The constant farming plant of János Hudi and Co. in Hungarian: Hudi János és tsai. véderdejének rendszeres gazdasági üzemterve).
Liebisch ex verb.: Katalin Liebisch, 80 years old inhabitant in Pénzesgyőr
Pacher ex verb.: Károly Pacher, 70 years old inhabitant in Pénzesgyőr
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2010 Saláta Dénes, Penksza Károly, Malatinszky Ákos, Kenéz Árpád
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
