A bükki Lófő-tisztás tájváltozásai
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3615Kulcsszavak:
fás legelő, irtásrét, tájtörténet, BükkAbsztrakt
A 18. században a Bükk hegységet még összefüggő erdő borította. Az első vágástervek az 1700- as évek végén jelentek meg, innentől beszélhetünk a Bükkben tervszerű erdőgazdálkodásról. Célunk betekintést nyújtani a Déli-Bükkben található Lófő-tisztás fás legelője történeti felszínborításának és tájhasználatának alakulásába a 18. századtól napjainkig. A Lófő-tisztás legnagyobb kiterjedését az 1920-as években zajló hegyilegelő-program nyomán a 20. század közepén érte el (87,6 ha). A legeltetéses állattartás megszűnése (az erdei legeltetés tiltása) miatt mára mindösszesen 39 hektár tisztás, amelynek fenntartása megoldott ugyan (kaszálás és legeltetés), de a természetvédelmi és tájképvédelmi rendeltetésű 21,7 hektár fás legelős erdőrészlet kezelés hiányában napjainkban beerdősödik, degradálódik. A 2001 és 2016 között eltelt évek változásait a tájfutó térképek különösen jól tükrözik, melyekből ugyancsak művelés hiányára következtettünk. A 18. században végzett erdőirtások és túllegeltetések ugyanolyan szakértelem nélküli gazdálkodás eredményei, mint az említett területek későbbi és jelenlegi elhanyagolása. Mivel megtalálható még a különleges hagyásfás állomány, a cserjésedés pedig olyan stádiumban van, mely szakszerű kezeléssel visszafordítható, így az értékes élőhelyek megőrizhetők. A terület rekonstrukciója és a kívánt állapot folyamatos fenntartása érdekében a szarvasmarhákkal, valamint juhokkal történő legeltetés, illetve a kaszálás hosszú távú megoldást jelenthet.
Hivatkozások
Andrásfalvy B. 2004: Hagyomány és környezet. Az elkülönözés és arányosítás következményei. História 26(5): 19–20.
Bölöni J., Szmorad F., Varga Z., Kun A., Molnár Zs., Bartha D., Tímár G., Varga A. 2011: Egyéb erdők és fás élőhelyek – P 45 – Fáslegelők, fáskaszálók, legelőerdők, gesztenyeligetek in Bölöni J., Molnár Zs., Kun
A. (szerk.) (2011): Magyarország élőhelyei – Vegetációtípusok leírása és határozója ÁNÉR 2011. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót, pp. 359–362.
Centeri Cs., Malatinszky Á., Vona M., Bodnár Á., Penksza K. 2007: State and sustainability of grasslands and their soils established in the Atlantic-Montane zone of Hungary. Cereal Research Communications 35(2): 309–312. https://doi.org/10.1556/CRC.35.2007.2.36
Csiffáry G. 2002: Ipar a Bükk-vidéken. In: Baráz Cs. (szerk.): A Bükki Nemzeti Park. Hegyek, erdők, emberek.
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger, pp. 531–539.
Dobos A. 2001: A pleisztocén periglaciális formák kialakulásának geológiai és szerkezetföldtani alapjai a Déli- Bükkben. Földrajzi Konferencia, Szeged.
Dobos E. 2002: A Bükk hegység talajviszonyai. In: Baráz Cs. (szerk.): A Bükki Nemzeti Park. Hegyek, erdők, emberek. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger, pp. 149–153.
Geiger B., Saláta D., Malatinszky Á. 2011: Tájtörténeti vizsgálatok a kisgombosi fás legelőn. Tájökológiai Lapok 9(2): 219–233.
Görcs N., Benyovszky B. M., Barczi A., Vona M., Malatinszky Á., Penksza K. 2007: Adatok a bükki nagymezői lólegelő talajviszonyaihoz és a lólegelés hatására bekövetkezett vegetációváltozásokhoz. Tájökológiai Lapok 5(1): 143–150.
Haraszthy L., Márkus F., Bank L. 1997: A fás legelők természetvédelme. WWF füzetek 12. Budapest, p. 23. Harmos K. 2013: Eltűnt fás legelők nyomában. Zöld Horizont 2013(3-4): 230-231.
Hevesi A. 2002: A Bükk hegység földrajzi helyzete, kialakulása, éghajlata. In: Baráz Cs. (szerk.): A Bükki Nemzeti Park. Hegyek, erdők, emberek. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger, pp. 83–108.
Járási L. 2002: Kincstári és uradalmi erdőgazdálkodás. In: Baráz Cs. (szerk.): A Bükki Nemzeti Park. Hegyek, erdők, emberek. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger, pp. 455–466.
Kenéz Á., Szemán L., Szabó M., Saláta D., Malatinszky Á., Penksza K., Breuer L. 2007: Természetvédelmi célú gyephasznosítási terv a pénzesgyőr–hárskúti hagyásfás legelő élőhely védelmére. Tájökológiai Lapok 5(1): 35-41.
Kenéz Á., Szabó M., Saláta D., Malatinszky Á., Penksza K. 2008: A pénzesgyőr–hárskúti hagyásfás legelő tájtörténete és vegetációja. A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 25: 7–18.
Király G. (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, p. 616.
Molnár Zs., Bölöni J., Horváth F. 2008: Threatening factors encountered: Actual endangerment of the Hungarian (semi-)natural habitats. Acta Botanica Hungarica 50: 199–217. https://doi.org/10.1556/ABot.50.2008.Suppl.10
Nagy D. 2008: A Gömör–Tornai-karszt történeti felszínborítása. ANP Füzetek 5: 1–107. Paládi-Kovács A. 1965/2010: A keleti palócok pásztorkodása. Debrecen.
Paládi-Kovács A. 2011: A magyar nép természeti környezete. In: Paládi-Kovács A., Flórián M. (szerk.): Magyar Néprajz I.1. Táj, nép, történelem. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 213–292.
Penksza K., Benyovszky B. M., Malatinszky Á. 2005: Legeltetés okozta fajösszetételbeli változások a bükki nagymezői gyepben. Növénytermelés 54(1-2): 53–64.
Petercsák T. 1992: Az erdő az Északi-középhegység paraszti gazdálkodásában (XVIII-XX. század). Studia Folkloristica et Ethnographica 30: 1–239.
Petercsák T. 2000: Paraszti közbirtokosságok, legeltetési társulatok Heves megyében. Agria XXXVI. 241–278. Petercsák T. 2002: Népi erdőbirtoklás és erdőhasználat. In: Baráz Cs. (szerk.): A Bükki Nemzeti Park. Hegyek,
erdők, emberek. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger, pp. 467–474.
Petercsák T. 2008: A közbirtokosság. Erdő-és legelőközösségek Észak-Magyarországon. Magyar Néprajzi Könyvtár 23: 1–287.
Saláta D., Szabó M., Kenéz Á., Malatinszky Á., Demény K., Breuer L. 2007: Adatok a pénzesgyőr–hárskúti hagyásfás legelő tájtörténetéhez. Tájökológiai Lapok 5(1): 19–25.
Saláta D., Pető Á., Kenéz Á., Geiger B., Horváth S., Malatinszky Á. 2013: Természettudományos módszerek alkalmazása tájtörténeti kutatásokban: Kisgombosi esettanulmány. Tájökológiai Lapok 11(1): 67–88.
Szabó M., Kenéz Á., Saláta D., Malatinszky Á., Penksza K., Breuer L. 2007a: Természetvédelmi gyepgazdálkodási célú botanikai vizsgálatok a pénzesgyőr–hárskúti hagyásfás legelőn. Tájökológiai Lapok 5(1): 27–34.
Szabó M., Kenéz Á., Saláta D., Szemán L., Malatinszky Á. 2007b: Studies on botany and environmental management relations on a wooded pasture between Pénzesgyőr and Hárskút villages. Cereal Research Communications 35(2): 1133–1136. https://doi.org/10.1556/CRC.35.2007.2.242
Szabó P. 2006: Hagyományos erdőgazdálkodás a Kárpát-medencében. In: Molnár Cs., Molnár Zs., Varga A. (szerk.): „Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt” Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 – 2009. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót, pp. 104–114.
Szilas G., Kolossváry Sz.-né 1975: A diósgyőri kincstári uradalom erdőgazdálkodása. In: Kolossváry Sz.-né (szerk.): Erdőgazdálkodás Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 140–174.
Téglás K. 1902: A legelőkérdés erdőgazdasági és közgazdasági szempontból. Erdészeti Lapok 41(10): 1117– 1142.
Varga A., Bölöni J. 2009: Erdei legeltetés, fás legelők, legelőerdők tájtörténete. Természetvédelmi Közlemények 15: 68–79.
Varga A., Máté A., Molnár Á., Molnár Zs. 2016: Javaslat erdei legeltetésre, fás legelőre, önerdősült terület legeltetésére. http://www.fataj.hu/2016/04/262/201604262_erdei-legeltetes_fas-legelo_onerdosult.php
Varga A., Molnár Zs. 2014: The Role of Traditional Ecological Knowledge in Managing Wood-pastures. In: Hartel T., Plininger T. (szerk.): European Wood-pastures in Transition. Routledge. pp.187–202.
Veres, Keresztesi [keresztnév nélkül] 1949: Országfásítás és legelőgazdálkodás. Erdészeti Lapok 1949(12): 275– 280.
Veres L. 1979: A kamarai gazdálkodás kibontakozása a diósgyőri uradalomban 1755–1770 között. Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17–18: 199–213.
Veres L. 1982: Az erdőbirtok szerepe a diósgyőri koronauradalom gazdálkodásban a 18. század második felében. Herman Ottó Múzeum Évkönyve 21: 165–176.
Veres L. 2000: Bükkszentkereszt. Száz magyar falu könyvesháza Kht., Budapest, p. 174.
Veres L., Viga Gy. (szerk.) 2001: Bükkszentkereszt monográfiája. Önkormányzat, Bükkszentkereszt, p. 157.
A Magyar Állam összes erdőségeinek átnézeti térképe 1:360.000 (1896)
Digitális Légifelvétel Archívum (DLA) (A www.fentrol.hu a Földmérési és Távérzékelési Intézet által üzemeltetett honlap, mely a távértékesítési rendszeren keresztül a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 3. § (1) bekezdés i) pontja szerinti adatbázishoz tartozó archív légifelvételeket az Fttv. 6. § (19) bekezdése alapján díjmentesen szolgáltatja a szintén FÖMI üzemeltetésében lévő geoshopwebáruházon keresztül, valamint díj ellenében többletszolgáltatások értékesítését végzi.)
Gyalog L., Síkhegyi F. (sorozatszerk.) (2005): Magyarország földtani térképe, M=1:100 000. A Magyar Állami Földtani Intézet kiadványa, Budapest.
Katonai felmérések: Első (1764–1784); Második (1806–1869); Harmadik (1869–1887) Mapire rendszer, Arcanum Adatbázis Kft. (http://mapire.eu/hu/)
Légifelvételek (1959–2005) Földmérési és Távérzékelési Intézet (http://www.fentrol.hu/hu/)
érképek Hungaricana rendszer (https://maps.hungaricana.hu/hu/)
http1. https://hungaricana.hu/hu/ (2016. október)
http2. http://1000ev.hu/index.php?a=3¶m=1300 (2016. október)
http3. http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/5-1010.html (2016. október)
http4. http://1000ev.hu/index.php?a=3¶m=4931 (2016. október)
http5. http://1000ev.hu/index.php?a=3¶m=5151#lbj0ida043 (2016. október)
http6. http://majt.elte.hu/Tanszekek/Majt/Magyar%20JogtorteNET/magyarazatok/1853urberipatens.htm (2016. október)
http7. http://mult-kor.hu/cikk.php?id=8539 (2016. október)
http8. http://1000ev.hu/index.php?a=3¶m=5861 (2016. október)
http9. http://1000ev.hu/index.php?a=3¶m=6536 (2016. október)
http10. http://1000ev.hu/index.php?a=3¶m=6715 (2016. október)
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2017 Bartus Petra, Baráz Csaba
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).