Az énekesmadár-fajok előfordulásának, és az előfordulásra ható tényezők vizsgálata lakott környezetben, Jászfényszarun
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3736Schlagwörter:
énekesmadarak, változatosság, bio-indikátor, városi területAbstract
A városok, lakott területek élhetőségének, minőségének fontos indikátorai az énekesmadárfajok, amelyek közül számos adaptálódott az emberi településekhez. Táplálkozásukból és életmódjukból adódóan különösen érzékenyek a bekövetkező élőhelyi (elsősorban a búvóhelyeket és táplálékforrásokat érintő) változásokra. Ezért az énekesmadár-fajok jelenlétének és a jelenlétüket meghatározó tényezők ismerete a városi élőhelyek minősítésének és kezelésének is alapja. Célunk Jászfényszaru madárvilágának, és a fajok előfordulását meghatározó legfontosabb tényezők – a város határától mért távolság és a kertek művelési módja – vizsgálata volt. Az adatgyűjtés kiterjedt a fajok előfordulásának éves és havi gyakoriságára, valamint az egyes fajok becsült egyedszámára. A 2011 júliusától 2012 júliusáig tartó felmérés alatt 23 madárfaj észlelése történt a településen, ebből 18 énekesmadár volt. A város szélétől a közepe felé haladva a felvételi pontok egyre alacsonyabb faj- és egyedszámot mutatnak. A diverzitás (Shannon-diverzitás) a városszéli területeken magasabb, és a központi részeken alacsonyabb. A városszéli és a központi területek madárvilága között a különbség a fajszámban (városszél: ¯x=9,69, s=1,76; központ: ¯x=7,86, s=2,19; twelch=2,044; DF=8; P=0,0752; tkrit=1,86; n=33), egyedszámban (városszél: ¯x=16,05, s=5,38; központ: ¯x=8,87, s=2,44; twelch=5,132; DF=22; P<0,0001; tkrit=1,717; n=33) és diverzitásban (városszél: ¯x=0,73, s=0,15; központ: ¯x=0,56, s=0,17; twelch=2,453; DF=8; P=0,0398; tkrit=1,86; n=33) is szignifikáns. Az egyenletességi index szerint (városszél: ¯x==0,46, s=0,07; központ: ¯x=0,43, s=0,11; twelch=0,5886; DF=7; P=0,5746; tkrit=1,895; n=33) nincsenek fajkeveredések a városban. A vegetáció összetétele nem egyértelműen befolyásolja az éves faj- és egyedszámot, illetve az éves diverzitást és az éves egyenletességet. Az éves egyedszám trendvonala látszólag pozitív korrelációt mutat a művelt területek növekvő arányával, bár a lineáris regresszióval vizsgált összefüggés nem mutat szignifikáns kapcsolatot (r2=0,0589; P=0,1737; F=1,939; DF=[1; 31]; n=33).
Literaturhinweise
Adams, C. E., Lindsey, K. J., Ash, S. J. 2006: Urban Wildlife Management. CRC Press of Taylor & Francis Group, U.S.
Báldi A., Moskát Cs., Szép T. 1997: Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer IX. Madarak. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest.
Bőhm A. 1995: Változások az énekesmadarak állományában Magyarországon a pontszámlálási program eredményeinek tükrében (1988–1995). Aquila 102: 109–131.
Bőhm A., Szinai P. 1998: Population indices for Hungarian breeding passerine birds between 1988–1995. Ornis Hungarica & Suppl. 1:27–32.
Carbó-Ramírez, P., Zuria, I. 2011: The value of small urban greenspaces for birds in a Mexican city. Landscape and Urban Planning 100 (2011) 213–222. https://doi.org/10.1016/j.landurbplan.2010.12.008
Emlen, J. T. 1974: An urban bird community in Tucson, Arizona: derivation, structure, regulation. Condor 76:184–197. https://doi.org/10.2307/1366729
Graham, A. 1996: Towards an integrated management approach for the common starling (Sturnus vulgaris) in South Australia. Deparments of Zoologyand Botany. University of Adelaide, South Australia.
Haraszthy L. (szerk.) 1998: Magyarország madarai. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
Harding, E. G., Curtis, P. D., Vehrencamp, S. L. 2007: Assessment of management techniques to reduce woodpecker damage to homes. Journal of Wildlife Management 71(6):2061–2066. https://doi.org/10.2193/2006-491
Heltai M., Szőcs E. 2008: Városi vadgazdálkodás. Jegyzet vadgazda mérnöki szakos hallgatók részére. Szent István Egyetem, Gödöllő.
Heltai M., Szőcs E. 2009: A város, mint élőhely. Temetői macskák, panellakó denevérek, kukázó jegesmedvék. Vadon. 2009. p. 6–11.
Imai, H., Nakashizuka, T. 2010: Environmental factors affecting the composition and diversity of avian community in mid- to late breeding season in urban parks and green spaces. Landscape and Urban Planning 96 (2010) 183–194. https://doi.org/10.1016/j.landurbplan.2010.03.006
Jost, L. 2010: The relation between evenness and diversity. Diversity 2010, 2. 207–232. https://doi.org/10.3390/d2020207
Lancaster, R. K., Rees, W. E. 1979: Bird communities and the structure of urban habitats. Canadian Journal of Zoology, 1979, 57(12): 2358–2368. https://doi.org/10.1139/z79-307
Melles, S., Glenn, S., Martin, K. 2003: Urban bird diversity and landscape complexity: Species–environment associations along a multiscale habitat gradient. Conservation Ecology 7(1): 5. https://doi.org/10.5751/ES-00478-070105
Møller. A. P., Diaz, M., Flensted-Jensen, E., Grim, T., Ibánez-Álamo, J. D., Jokimaki J., Mand, R., Markó, G., Tryjanowski P. 2012: High urban population density of birds reflects their timing of urbanization. Oecologia (2012) 170:867–875. https://doi.org/10.1007/s00442-012-2355-3
Mullarney K., Svensson L., Zetterström D., Grant, P. J. (2002): Madárhatározó. Európa és Magyarország legátfogóbb terepi határozója. Park Könyvkiadó, Budapest.
Orbán Z. 2008: Madárbarát településfejlesztés. Print 2000 Nyomda Kft., Kecskemét.
Ortega-Álvarez, R. & Macgregor-Fors, I. 2009: Living in the big city: Effects of urban land-use on bird community structure, diversity, and composition. Landscape and Urban Planning 90 (2009) 189–195. https://doi.org/10.1016/j.landurbplan.2008.11.003
Sandström, U.G., Angelstam, P., Mikusinski, G. 2006: Ecological diversity of birds in relation to the structure of urban green space. Landscape and Urban Planning 77 (2006) 39–53. https://doi.org/10.1016/j.landurbplan.2005.01.004
Savard, J-P. L., Clergeau, P., Mennechez, G. 2000: Biodiversity concepts and urban ecosystems. Landscape and Urban Planning 48 (2000) 131–142. https://doi.org/10.1016/S0169-2046(00)00037-2
Schmidt E. (2009): Varázslatos madárvilágunk. Magyarország legismertebb madarai. Műszaki Kiadó, Budapest.
Serradilla, A. N., Delbaere, B. 2005: National Biodiversity Programmes in Europe. Work programme 2005. ETC/BD (ECNC), November 2005.
Stemmerman, L. A. 1988: Observation of woodpecker damage to electrical distribution line poles in Missouri. Proceedings of the Thirteenth Vertebrate Pest Conference 13:260–265.
Vitalpro Vezetési Tanácsadó és Szolgáltató Kft. 2010: Integrált Városfejlesztési Stratégia. Városfejlesztési Kézikönyv- Második javított kiadás, 5–52.
Waliczky Z. 1991: Beszámoló az énekesmadarak monitoring típusú állományfelmérésének első két évéről. Aquila 98: 163–168.
A Környezetvédelmi Miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2013 Bőti Szilvia, Heltai Miklós
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
