A városi hőszigethatás mérséklése a párolgás növelésével
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3369Kulcsszavak:
városi hősziget, éghajlati energia, párolgás, aktív árnyék, passzív árnyékAbsztrakt
Az éghajlatváltozással, globális felmelegedéssel növekszik mind az épített, mind a természeti környezet hőterhelése. A sűrűn beépített területeken úgynevezett városi hősziget jelenség alakul ki. Munkánkban az alapvető fizikai folyamatok felől közelítjük meg a problémát, és inkább a kiváltó okokat, mint a következményeket vizsgáljuk. Emlékeztetünk a hőtani jellemzők fontosságára, hogy a víz melegítéskor a betonnál 5-ször több hőt képes felvenni, elpárolgásakor pedig még 2 nagyságrenddel többet. Egy nyári csapadékeseményt elemezve bemutatjuk, hogy a víz és annak párolgása különleges, semmivel nem pótolható energiaszállító szerepet tölt be a hőmérséklet-különbségek kiegyenlítésében. Az adatok és a hétköznapi tapasztalatok alapján javaslatot teszünk az aktív árnyék és a passzív árnyék fogalmak bevezetésére. Használatuk közérthetővé teheti, hogy miért lényeges a zöld területek (ligetek, lugasok, zöld tetők, parkok) megtartása és területük növelése a hősziget jelenség hatásainak mérsékléséhez. Tanulmányunk célja, hogy felhívja a figyelmet, az élhető környezeti viszonyok megtartásához mindenhol kiemelt figyelmet kell fordítani a vízkör (hidrológiai ciklus) kiegyensúlyozott működőképességének és hatékonyságának helyreállítására – belterületeken és külterületeken egyaránt.
Hivatkozások
Almási B., Csizmadia D. 2016: Zöldinfrastruktúra Füzetek 1.: Vízáteresztő burkolatok. Budapesti Fővárosi Főpolgármesteri Hivatal, Budapest. p. 11.
Bartholy J., Mészáros R., Geresdi I., Matyasovszky I., Pongrácz R., Weidinger T. 2013: Meteorológiai alapismeretek. ELTE Természettudományi Kar, Budapest. p. 259.
Báder L. 2020: „Táji hőszigetek” és hatásuk az éghajlati energia- és vízmérlegre. Tájökológiai Lapok 18(2): 87–96.
Bíró T. (szerk.) 2019: Országos települési csapadékvíz-gazdálkodási konferencia – Tanulmányai. Dialóg Campus Kiadó, Budapest. p. 308.
Csizmadia D. 2018: Zöldinfrastruktúra Füzetek 3.: Vízérzékeny tervezés a városi szabadtereken. Budapesti Fővárosi Főpolgármesteri Hivatal, Budapest. p. 90.
Eiseltová, M., Pokorny,, J., Hesslerová, P., Ripl, W., 2012: Evapotranspiration – A driving force in landscape sustainability. In: Irmak, A. (ed.): Evapotranspiration - Remote sensing and modeling, Intech, Rijeka, Croatia. pp. 305–328. DOI: https://doi.org/10.5772/19441
Gribovszki Z. 2004: Evapotranspiráció hatása a lefolyás napi ritmusára erdősült kisvízgyűjtőkön. In: Mátyás Cs., Vígh P. (szerk.): Erdő és Klíma IV. Nyugat-magyaroszági Egyetem, Sopron. pp. 171–183.
Gyulai M. G. 2016: Budapesti városi hősziget-hatás termovíziós vizsgálata. TDK-dolgozat. BME Építőmérnöki Kar, Építőanyagok és Magasépítés Tanszék, Budapest. p. 41. https://tdk.bme.hu/EMK/DownloadPaper/Budapesti-varosi-hoszigethatas-termovizios
Hurina, H., Pokorný, J. 2016: The role of water and vegetation in the distribution of solar energy and local climate: a review. Folia Geobotanica 51: 191–208. DOI : https://doi.org/10.1007/s12224-016-9261-0
L’Ecuyer, T., Beaudoing, H.K., Rodell, M., Olson, W., Lin, B., Kato, S., Clayson, C.A., Wood, E., Sheffield, J., Adler, R., Huffman, G., Bosilovich, M., Gu, G., Robertson, F., Houser, P.R., Chambers, D., Famiglietti, J.S., Fetzer, E., Liu, W.T., Gao, X., Schlosser, C.A., Clark, E., Lettenmaier, D.P., Hilburn, K. 2015: The observed state of the energy budget in the early twenty-first century. Journal of Climate 28(21): 8319–8346. DOI: https://doi.org/10.1175/JCLI-D-14-00556.1
Pokorny, J., Hesslerová, P., Hurina, H., Harper, D., 2016: Indirect and direct thermodynamic effects of wetland ecosystems on climate. In Vymazdal, J. (ed.): Natural and constructed wetlands. Springer, Cham. pp.91–108. DOI: https://doi.org/10.1007/978-3-319-38927-1_7
Unger J., Gál T. 2017: A városi hősziget jelenségköre és modellezési lehetőségei. 43. Meteorológiai Tudományos Napok, 2017. november 23-24., ppt előadás. p. 24. http://acta.bibl.u-szeg¬¬ed.hu/43749/1/ft_001_091-098.pdf
Unger J., Sümeghy Z. 2012: Környezeti klimatológia. JATEPress, Szeged. p. 222.
Ungvári, G., Kis, A. 2019: A macroeconomics-inspired interpretation of the terrestrial water cycle. WIREs Water 2019(6): e1380. DOI: https://doi.org/10.1002/wat2.1380
http1: https://www.ksh.hu/stadat_files/nep/hu/nep0037.html (KSH 2020)
http2: https://masfelfok.hu/2021/08/24/mar-majusban-40-celsius-fok-lehet-budapest-belvarosaban-a-felszini-homerseklet (Pongrácz R. 2021)
http3: http://www.eltereader.hu/media/2014/05/Meteorologiai_alapismeretek_READER.pdf (Bartholy et al. 2013)
http4: https://www.muszeroldal.hu/assistance/hotani.htm
http5: http://www.atomeromu.hu/hu/rolunk/technika/HogyMukodik/Lapok/default.aspx (Paksi Atomerőmű 2020):
http6: https://budapest.hu/Documents/varosfejlesztesi_koncepcio_bp2030/Budapest_2030_ varosfejlesztesi_koncepcio.pdf (2011 I. kötet)
http7: yceo.users.earthengine.app/view/uhimap (Earth Engine Apps)
http8: https://epiteszforum.hu/hogyan-vedekezzunk-a-klimavaltozas-okozta-fokozodo-hosziget-hatas-ellen (Kamondy T. 2019)
http9: https://odp.met.hu/climate/observations_hungary (OMSZ 2021)
http10: http://ttktamop.elte.hu/online-tananyagok/alkalmazott_es_varosklimatologia (Pongrácz R., Bartholy J. 2013): Alkalmazott és városklimatológia)
http10: http://kotivizig.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1091:negativ-rekord-koezeleben-a-tisza&catid=44:hidrometeorologiai-elemzesek&Itemid=65 (Kötivizig, 2015)
http11: https://www.vizugy.hu/?mapModule=OpGrafikon&AllomasVOA=16496059-97AB-11D4-BB62-00508BA24287&mapData=Idosor (OVF,2022)
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2022 Báder László, Ungvári Gábor
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).