Hajdúnánás–Zagolya ETA-01 kurgán komplex paleoökológiai vizsgálata

Szerzők

  • Pető Ákos Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet, Természet-védelmi és Tájgazdálkodási Tanszék, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1
  • Kenéz Árpád Független környezettudományi szakértő
  • Braun Ádám Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet, Természet-védelmi és Tájgazdálkodási Tanszék, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1
  • Kovács Gabriella Magyar Nemzeti Múzeum, Nemzeti Régészeti Intézet, Archaeometriai Laboratórium, 1113 Budapest, Daróczi út 3.
  • Skutai Julianna Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet, Természet-védelmi és Tájgazdálkodási Tanszék, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1
  • Dani János Déri Múzeum, 4026 Debrecen, Déri tér 1.
  • Kulcsár Gabriella Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Régészeti Intézet, 1097 Buda-pest, Tóth Kálmán u. 4.
  • Heyd, Volker University of Helsinki, Department of Cultures / Archaeology, 00014 Finland, Unioninkatu 38.

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.3149

Kulcsszavak:

kunhalom, eltemetett talajok, Alföld, csernozjom talaj, paleoökológia

Absztrakt

A kunhalmok, másnéven kurgánok, olyan régmúltban emelt síremlékek, amelyek a közép-kelet-európai síkságok, így például az Alföld jellegzetes objektumai. Nem csupán régészeti és kulturális örökségvédelmi szempontból kiemelkedően fontosak ezek a képződmények, hanem természetvédelmi értékük is legalább ennyire kimagasló, hisz sok esetben értékes növény- és állatvilágnak adnak otthont. A kunhalmok időkapszulák, amelyek nem csak az alattuk található sírban elhelyezett emberi maradványok tekintetében rejtenek felbecsülhetetlen információt, hanem környezettörténeti szempontból is egyedülállóak. A Hajdúnánás melletti Zagolya-dűlőben feltárt kurgán esetében a kulturális újrahasznosítás (cultural recycling) jelensége kézzel foghatóan megmutatkozott. Az eredeti Jamnaja temetkezési dombot a későbbi korok kultúrái újra és újra használatba vették, így a Baden kultúrához tartozó megtelepedési objektumok mellett, jóval későbbi, népvándorlás kori beásások, illetve Árpád-kori objektumok is megjelentek a magaslaton. Jelen dolgozatunkban a halom feltárásakor végzett szisztematikus rétegtani, illetve ehhez kapcsolódó régészeti talajtani vizsgálatok eredményeit foglaljuk össze. A halomtest átvágásával láthatóvá vált rétegek helyszíni talajvizsgálati (talajmorfológiai) leírása mellett, a nagyfelbontású mintavétellel nyert talajfizikai és -kémiai adatokat is közre adjuk. A helyszíni felmérés és a laboratóriumi vizsgálatok adatait kiegészítik az egyes jelenségek makro-archaeobotanikai és fitolitvizsgálati eredményei. A többrétű adatsorok együttes értelmezésével nemcsak a kurgán részletes talaj- és üledéktani leírását kívántuk megadni, hanem rámutatunk arra is, hogy a természettudományi módszerek együttes alkalmazásával milyen interpretációs előnyök bontakoznak ki.

Információk a szerzőről

  • Pető Ákos, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet, Természet-védelmi és Tájgazdálkodási Tanszék, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1

    Levelező szerző:
    braunadam95@gmail.com

Hivatkozások

Anderson, P.C., Chabot J., van Gijn, A. 2004: The Functional Riddle of 'Glossy' Canaanean Blades and the Near Eastern Treshing Sledge. Journal of Mediterranean Archaeology 17(1): 87–130. DOI: https://doi.org/10.1558/jmea.v17i1.87

Barczi, A., Joó, K. 2011: Detailed palaeopedological analysis of kurgans of the Great Hungarian Plain. In: Pető, Á., Barczi, A. (Eds.): Kurgan Studies: An environmental and archaeological multiproxy study of burial mounds in the Eurasian steppe zone. British Archaeological Reports International Series 2238, Oxford, UK: Archaeopress. pp. 213–238.

Bede Á. 2017: Halomkataszterezési munkálatok a Tiszántúl középső részén. (Cadastral field surveys on mounds in the central part of the Tiszántúl region, Hungary). In: Benkő E., Bondár M., Kolláth Á. (szerk.) Magyarország Régészeti Topográfiája. Múlt, jelen, jövő. Archaeological Topography of Hungary ‒ Past, Present and Future. MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet – Archaeolingua, Budapest. pp. 45‒66.

Bede Á., Csathó A.I., Czukor P., Sümegi P. 2015: A hortobágyi Ecse-halom tájtörténete. Tájökológiai La-pok 13(1): 169–184.

Brecher Gy. 1960: A magismeret atlasza. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. p. 223.

Bouby, L., Boissinot, P., Marinval, P. 2011: Never Mind the Bottle. Archaeobotanical Evidence of Beer-brewing in Mediterranean France and the Consumption of Alcoholic Beverages During the 5th Century BC. Human Ecology 39: 351–360. DOI: https://doi.org/10.1007/s10745-011-9395-x

Cappers, R.T.J., Bekker, R.M., Jans, J.E.A. 2006: Digital Seed Atlas of the Netherlands / Digitale Zadenatlas van Nederland, Barkhuis. p. 502.

Dani, J., Horváth, T. 2012: Őskori kurgánok a magyar Alföldön. Archaeolingua, Budapest. p. 216.

Dani J., Márkus G., Kulcsár G., Heyd V., Włodarczak P., Zitnan A., Peška J. 2017. A „Yamnaya Impact Project” régészeti topográfiai tanulságai (Archaeological topographic results of the “Yamnaya Impact Project”). In: Benkő E., Bondár M., Kolláth Á. (szerk.): Magyarország régészeti topográfiája: Múlt, jelen, jövő. Archaeological Topography of Hungary: Past, Present and Future. MTA Bölcsé-szettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet – Archaeolingua, Budapest. pp. 137–150.

Dövényi Z. (szerk.) 2010: Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest. p. 875.

Ecsedy, I. 1979: The People of the Pit-Grave Kurgans in Eastern Hungary. Fontes Archaeologici Hunga-riae. MTA BTK Régészeti Intézet, Budapest. p. 147.

Gyalog L. (szerk.) 2005: Magyarázó Magyarország fedett földtani térképéhez. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. p. 189.

Gyulai F. 2001: Archaeobotanika (Archaeobotany). Jószöveg Műhely, Budapest. p. 240.

Gyulai, F. 2010: Archaeobotany in Hungary. Seed, fruit, food and beverage remains in the Carpathian Basin from the Neolithic to the Late Middle Ages. (Archaeolingua 21) Archaeolingua Alapítvány, Budapest. p. 479.

ICPT – International Commitee for Phytolith Taxonomy 2019. International Code for Phytolith Nomen-clature (ICPN) 2.0. Annals of Botany 124(2): 189–199. DOI: https://doi.org/10.1093/aob/mcz064

Kalicz, N. 1968: Die Frühbronzezeit in Nordost-Ungarn. Abriss der Geschichte des 19–16. Jahrhunderts v. u. Z. Archaeologia Hungarica 45. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Kenéz Á, Pető Á 2015: Szőlőmaradványok egy avar fegyveres férfi sírjából Dunaszentgyörgy–Kaszás-tanya lelőhelyről. In: Türk A., Balogh Cs., Major B. (szerk) Hadak Útján XXIV.: A népvándorláskor fiatal kutatóinak XXIV. konferenciája. 1. kötet. Archaeolingua Alapítvány, Budapest–Esztergom. 872 p., pp. 691–706.

Kenward, H. K, Hall, A. R., Jones, A. K. G. 1980: A tested set of techniques for the extraction of plant and animal macrofossils from waterlogged archaeological deposits. Science and Archaeology 22: 3–15.

Király G. 2009: Új Magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő. p. 616.

Marosi S., Somogyi S. (szerk.) 1990: Magyarország kistájainak Katasztere. Magyar Tudományos Aka-démia Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest. p. 1024.

MSZ-08-02107 1977: A talaj szerves szén tartalmának meghatározása. Magyar Szabványügyi Hivatal, MSZH–Nyomda, Budapest. p. 6.

MSZ-08-0206-2 1978: A talaj egyes kémiai tulajdonságainak vizsgálata. Laboratóriumi vizsgálatok (pH érték, szódában kifejezett fenolftalein lúgosság, vízben oldható összes só, hidrolitos (y1 érték) és kicserélődési aciditás (y2 érték)). Magyar Szabványügyi Hivatal, MSZH-Nyomda, Budapest. p. 12.

MSZ-08-0452 1980: Nagyteljesítményű műszersorok alkalmazása talajvizsgálatokban. A talaj szerves szén tartalmának meghatározása Contiflo műszersoron. Magyar Szabványügyi Hivatal, MSZH-Nyomda, Budapest. p.7.

MSZ-21470-51 1983: Környezetvédelmi talajvizsgálatok. A talaj kötöttségének meghatározása. Vol. 3. Magyar Szabványügyi Hivatal, MSZH-Nyomda, Budapest. p. 12.

Pearsall, D. M. 2000: Paleoethnobotany. A handbook of procedures. Academic Press, London. p. 700.

Pető, Á. 2013: Studying modern soil profiles of different landscape zones in Hungary: An attempt to establish a soil-phytolith identification key. Quaternary International 287: 149–161. DOI: https://doi.org/10.1016/j.quaint.2012.02.049

Pető, Á., Horváth, T., Scott Cummings, L., Logan, M., Barczi, A. 2011. Integrating soil chemical, physical and micro-archaeobotanical data to reconstruct the base burial of an Early Bronze Age (EBA) kurgan. A methodological approach and case study from NE Hungary. Presentation held at the 8th International Meeting on Phytolith Research, Estes Park, Colorado, USA, September 12–18.

Pető Á., Kenéz Á., Herendi O., Gyulai F. 2012: A késő avar kor növényhasznosítási és tájgazdálkodási potenciáljának értékelése egy dél-alföldi telepen végzett mikro- és makro-archaeobotanikai vizsgálat tükrében. In: Kreiter A, Pető Á, Tugya B (szerk.): Környezet–Ember–Kultúra: Az alkal-mazott természettudományok és a régészet párbeszéde. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest. pp. 181–194.

Pető Á., Kenéz Á. (szerk.) 2018: Régészeti növénytan: leletek, módszerek és értelmezés: archaeobotanikai kézikönyv. Archaeolingua Alapítvány, Budapest. p. 201.

Pető, Á., Niebieszczański, J., Serlegi, G., Jaeger, M., Kulcsár, G. 2019: The site mapping of Kakucs-Turján by the means of horizontal and vertical proxies: Combining field and basic laboratory methods of geoarchaeology and archaeological prospection. Journal of Archaeological Science: Reports. 27: 101999. DOI: https://doi.org/10.1016/j.jasrep.2019.101999

Sümegi, P, Szilágyi, G 2011. A quarter-malacological inventory of Hungarian kurgans. In: Pető Á, Barczi A (Eds) Kurgan Studies: An environmental and archaeological multiproxy study of burial mounds in the Eurasian steppe zone. British Archaeological Reports International Series 2238, Oxford, UK: Archaeopress. pp. 279–291.

Tóth, Cs., Pethe, M., Hatházi, Á. 2014. The application of earth science-based analyses on a twin-kurgan in Northern Hungary. Carpathian Journal of Earth and Environmental Sciences 9(1):11–20.

Tóth, Cs., Prónay, Zs., Braun, M., Nagy, P., Pethe, M., Tildy, P., Buró, B., Kertész, T., McIntosh, R., Molnár, M. 2018: Geoarchaeological study of Szálka and Vajda kurgans (Great Hungarian Plain) based on Radiocarbon and Geophysical Analyses. Radiocarbon 60(5): 1425–1437. DOI: https://doi.org/10.1017/RDC.2018.102

Schermann Sz. 1966: Magismeret I-II. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Simon T. 2000: A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok - virágos növények. Nemzeti Tan-könyv Kiadó, Budapest. p. 976.

Stefanovits P. (szerk.), Filep Gy, Füleky Gy. 1999. Talajtan. Mezőgazda Kiadó, Budapest. p. 469.

Stika, H-P., Heiss, A. 2012. Archäobotanische Untersuchungen am bronzezeitlichen Tell von Százha-lombatta-Földvár an der Donau in Ungarn. Offa 69/70: 411–427.

TIM Módszertan, 1995. Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer 1. kötet: Módszertan. Földművelésügyi Minisztérium. Növényvédelmi és Agrár–környezetgazdálkodási Főosztály, Budapest. p. 91.

Zohary, D., Hopf, M., Weiss, E. 2012: Domestication of Plants in the Old World: The origin and spread of domesticated plants in Southwest Asia, Europe, and the Mediterranean Basin. Oxford University Press.

Letöltések

Megjelent

2022-07-29

Hogyan kell idézni

Hajdúnánás–Zagolya ETA-01 kurgán komplex paleoökológiai vizsgálata. (2022). TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK | JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY , 20(Suppl.1), 117-146. https://doi.org/10.56617/tl.3149

Hasonló cikkek

31-40 a 98-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei

1 2 3 > >>