Comprehensive economic and social analysis of domestic agriculture

Authors

  • Réka Kelemen Hungarian University of Agriculture and Life Sciences Institute of Rural Development and Sustainable Economy
  • József Káposzta Hungarian University of Agriculture and Life Sciences Institute of Rural Development and Sustainable Economy
  • Balázs Lőrinc Hungarian University of Agriculture and Life Sciences Doctoral School of Economic and Regional Sciences

DOI:

https://doi.org/10.18531/sme.vol.10.no.4.pp.98-109

Keywords:

Hungary, agriculture, regional differences, economic development

Abstract

Nowadays, both globally and locally, agriculture is receiving a lot of attention, as it is, among other things, the main arena for food production. In recent years and decades, there has been a marked increase in the importance of producing food of sufficient quality and quantity for the population within national borders and of promoting all segments of farming, while the importance of generational change and improving declining agricultural employment is also unquestionable. In conclusion, it is essential to keep the primary sector under constant review, as quantifiable changes in this sector have a major impact on the country's economic situation. Without it, it is impossible to formulate a truly applicable development strategy, whether at local, regional, civil society or policy level. In close connection with this, a number of excellent studies have been published on the importance of the agriculture, forestry and fisheries sectors, but we believe it is worthwhile to examine the agriculture, forestry and fisheries (TE-ÁOR-08: A) sector in Hungary on the basis of a relevant set of indicators, with the aim of exploring new social, economic, infrastructural and spatial economic connections, all in the spirit of examining territorial competitiveness.

Author Biographies

  • Réka Kelemen, Hungarian University of Agriculture and Life Sciences Institute of Rural Development and Sustainable Economy

    student
    e-mail: k.reka0430@gmail.com
    corresponding author

  • József Káposzta, Hungarian University of Agriculture and Life Sciences Institute of Rural Development and Sustainable Economy

    professor
    e-mail: Kaposzta.Jozsef@uni-mate.hu

  • Balázs Lőrinc, Hungarian University of Agriculture and Life Sciences Doctoral School of Economic and Regional Sciences

    PhD student
    e-mail: Lorinc.Balazs@phd.uni-mate.hu

References

Alons, G. (2015). The EU and the Common Agricultural Policy: Continued Legitimacy or Renationalization? ECPR Joint Sessions, 29 March – 2 April 2015. Warsaw.

Benedek, J. – Kocziszky, G. – Veresné Somosi, M. – Balaton, K. (2016). Generating and Measuring Regional Social Innovation. Theory Methodology Practice - Review of Business and Ma-nagement, 12(Special Issue), 14–25. doi: https://doi.org/10.18096/TMP.2016.02.02

Dorgai, L. (2010). Vidék- és területfejlesztés 6. Vidéki térségeink jellemzői és változások irányai a rendszerváltást követően. Székesfehérvár: Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar.

Európai Bizottság. (2017). Tudnivalók a Közös Agrárpolitikáról: Közvetlen kifizetések mezőgazdasági termelők számára a 2015–2020-as időszakban. Luxemburg: Publications Office of the European Union. doi: https://doi.org/10.2762/63439

Győri, T. – Egri, Z. (2020). A munkanélküliek - mint potenciális munkaerő-tartalék - térszer-kezetének vizsgálata Békés megyében. Studia Mundi – Economica, 7(2), 2–17. DOI: https://doi.org/10.18531/studia.mundi.2020.07.02.2-17

Halmai, P. (2020). A Közös Agrárpolitika rendszere. In P. Halmai – A. Elekes – M. Vásáry – A. Nagy – M. Maácz – Z. Pál – Á. Szegedyné Fricz – P. Halmai (Szerk.), A Közös Agrárpolitika rendszere (pp. 49–104). Budapest: Dialóg Campus Kiadó.

Káposzta, J. – Lőrinc, B. (2023): Strategic analysis of welfare indicators in EU member states that joined EU after 2004 during 2015-2021. Engineering For Rural Deve-Lopment, 22(1), 158–163. DOI: https://doi.org/10.22616/erdev.2023.22.tf031

Káposzta, J. - Nagy, H. (2022): The Major Relationships in the Economic Growth of Rural Space. European Countryside, 14(1), 67–86. DOI: https://doi.org/10.2478/euco-2022-0004

Kocziszky, G. – Veresné Somosi, M. – Balaton, K. (2015). Társadalmi innováció mérésének sajátosságai. In K. Lipták (Szerk.), Mérleg és Kihívások. IX. Nemzetközi Tudományos Konferencia (pp. 288–301). Miskolc: Miskolci Egyetem.

Lőrinc, B. – Nagy, H. – Káposzta, J. (2022): Analysis of the centre-periphery relations – focus on the competitiveness of hungarian districts. Visegrad journal on bioeconomy and sustainable development, 11(1), 33–40. DOI: https://doi.org/10.2478/vjbsd-2022-0006

Magda, S., Herneczky, A., & Marselek, S. (2008). A felsőoktatás és az agrároktatás dilemmái. Gazdálkodás, 52(5), 432–443.

Magda, S., Marselek, S., & Magda, R. (2017). Az agrárgazdaságban foglalkoztatottak képzettsége és jövő igénye. Gazdálkodás, 61(5), 437-458.

Nagy, S. – Molnár, Á. – Kis, K. (2022). A közvetlen agrártámogatások megyei szintű eloszlásának és koncentrációjának mintázatai a 2020-as adatok tükrében. In Mezőgazdasági és vidékfejlesztési kutatások a jövő szolgálatában 3.: Tudomány: út a világ megismeréséhez (pp. 155–174.). Sze-ged: MTA SZAB Mezőgazdasági Szakbizottság.

Nemes Nagy, J. (1990). Területi egyenlőtlenségek dimenziói. Adalékok egy ,,kvázi-elmélethez". Tér és Társadalom, 4(2), 15–30. doi: https://doi.org/10.17649/tet.4.2.171

Patik, R. – Deák, S. (2005). Regionális klaszterek feltérképezése gyakorlatban. Tér és Társadalom, 19(3/4), 139–158. doi: https://doi.org/10.17649/tet.19.3-4.1023

Petrick, M. – Zier, P. (2012). Common Agricultural Policy effects on dynamic labour use in agriculture. Food Policy, 37(6), 671–678. doi: https://doi.org/10.1016/j.foodpol.2012.07.004

Rákóczi, A. (2019). The Public Administration System in the Conservation of Landscape Elements. III. Rural Development Conference. Szarvas.

Ritter, K. (2020). Vidéki foglalkoztatás mint a vidék gazdasági biztonságának alapja. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatási Továbbképzési Intézet.

Szendi, D. (2018). A társadalmi innovációs potenciál mérésének helyi szintű lehetőségei. Erdélyi Társadalom, 16(1), 31–58. doi: https://doi.org/10.32976/stratfuz.2021.2

Tésits, R. – Zsigmond, T. – Alpek, L. – Hoványi, G. (2021). The role of endogenous capital factors in the territorial development of the Sellye District in Hungary. Regional Statistics, 11(1), 58–77. doi: https://doi.org/10.15196/rs110103

Torero, M. (2020). Without food, there can be no exit from the pandemic. Nature, 580(7805), 588–589. doi: https://doi.org/10.1038/d41586-020-01181-3

Udovecz, G. (2010). A Közös Agrárpolitika reformja magyar (kutatói) szempontból. Gazdálkodás, 54(7), 717–730. doi: https://doi.org/10.22004/ag.econ.99189

Vas, Z. – Lengyel, I. – Szakálné Kanó, I. (2015). Regionális klaszterek és agglomerációs elő-nyök: Feldolgozóipar a magyar városrégiókban. Tér és Társadalom, 29(3), 49–72. doi: https://doi.org/10.17649/tet.29.3.2697

Veresné Somosi, M. – Tóth, G. – Varga, K. (2023). A magyarországi járások versenyelőnyé-nek elemzése társadalmi innovációs potenciál alapján, 2020. Területi Statisztika, 63(4), 445–465. doi: https://doi.org/10.15196/ts630402

Widotu, A. (2019). Regional inequalities in the EU. Luxembourg: EPRS: European Parlia-mentary Research Service.

Published

2023-12-29

Issue

Section

Cikkek

Similar Articles

1-10 of 115

You may also start an advanced similarity search for this article.