A 21. század világválságainak gazdasági hatásai Magyarországon

Szerzők

  • Káposzta József Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Vidékfejlesztés és Fenntartható Gazdaság Intézet https://orcid.org/0000-0002-1239-8541
  • Pongrácz Zsófia Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Vidékfejlesztési agrármérnök BSc. szak https://orcid.org/0009-0003-8172-7681
  • Daróczi Miklós Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Műszaki Intézet

DOI:

https://doi.org/10.18531/sme.vol.10.no.2.pp.40-50

Kulcsszavak:

gazdasági válság, munkanélküliség, infláció, Covid-19

Absztrakt

A gazdasági válságok a kapitalista piacgazdaság velejárói, így elmondható, hogy a kialakulási körülmények is rendszerint közel, s távol azonosak. Egyes országok gazdasága olykor recesszióba fordul, ilyenkor a konjunktúrával ellentétben a nemzetgazdasági eredmények csökkenésével a GDP mértéke is csökken. A recesszióra számos tényező hatással van, ilyen például a munkaerő piac, a foglalkoztatottság, hitelkamatok, valamint a monetáris politika egyéb eszközei. Az általunk elemzett világválságok hatásai között tanulmányunkban is keressünk az összefüggéseket, ugyanis hatásaik alapján mindegyik érintette a jövedelmeket, a foglalkoztatottságot, az inflációt is. A válságok hatására romlanak az ipari teljesítmények, csökkennek a beruházások értékei és ezek összefüggésében a fogyasztás mértéke is. Megállapítható, hogy a gazdasági válságok a kapitalista piacgazdaság velejárói, így a kialakulási körülmények is rendszerint közel azonosak, így elemzésük, kapcsolati rendszerük vizsgálata lehetőséget adhat az ismétlődő gazdasági válságok negatív hatásainak mérsékléséhez. Tanulmányunkban a 2008-ban indult világgazdasági pénzügyi válság és a 2019-ben indult Covid-19 által okozott gazdasági recesszió kapcsolatát vizsgáltuk és kerestük hatásaik összefüggéseit.

Szerző életrajzok

  • Káposzta József, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Vidékfejlesztés és Fenntartható Gazdaság Intézet

    CSc. (közgazdaságtudomány)
    egyetemi tanár
    E-mail: kaposzta.jozsef@uni-mate.hu

  • Pongrácz Zsófia, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Vidékfejlesztési agrármérnök BSc. szak

    egyetemi hallgató
    E-mail: pongracz.zsofi@icloud.com

  • Daróczi Miklós, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Műszaki Intézet

    PhD (gazdálkodás- és szervezéstudományok)
    egyetemi docens
    E-mail: daroczi.miklos@uni-mate.hu

Hivatkozások

Az EU Tanácsának és az Európai Tanácsnak a hivatalos honlapja. (2023). Forrás: Az EU válaszintézkedései a Covid19-járványra: https://www.consilium.euro-pa.eu/hu/policies/corona¬virus/timeline/

Bíró, A. (2022): Így alakul ki a legpusztítóbb gazdasági világválság: sok most az intő jel, nem lehet mindent kivédeni. Pénzcentrum. https://www.penzcentrum.hu/gazdasag/20220627/igy-alakul-ki-a-legpusztitobb-gazdasagi-vilagvalsag-sok-most-az-into-jel-nem-lehet-mindent-kivedeni-1126077

Bod, P. Á. (2018): Magyar gazdaságpolitika- tűzközelből. Akadémia Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789630598934

Carmen, M. R. – Kenneth, S. R. (2009): This Time is Different: Eight Centuries of Financial Folly. Princeton University Press, 2009. https://doi.org/10.1017/s0022050710000628

Elemzés Központ (2022): Pénzügyi válság: A 2008-as gazdasági válság hatásai, következménye. https://elemzeskozpont.hu/20-legnagyobb-recesszio-az-elmult-100-evben-mit-tanulhatunk

Felcser, D. (2016): A pénzügyi válság tanulságai. Hitelintézeti Szemle, 127–130.

Kátai, G. - Nobilis, B. (2009): Az aggregált aktivitást befolyásoló tényezők Magyarországon. MNB WORKING PAPERS, 7.

Khademi-Vidra, A. – Bakos, I. M. (2023): The Impact of Sustainable Education Practices on Food Consumption Behaviours – An Experimental Study of Agrarian School's Students in Hungary. European Journal of Contemporary Education 12(2) 462–479. https://doi.org/10.13187/ejced.2023.2.462

Khademi-Vidra, A. (2015): Youth in the space: socio - spatial theories and practices. Romanian Review of Regional Studies: Journal of the Centre for Regional Geography 11(1), 121–128.)

KSH (2010/a): Munkaerőpiaci helyzetkép, 2009. Statisztikai tükör. KSH.

KSH (2010/b): Makrogazdaság, 2008–2009. Budapest, Központi Statisztikai Hivatal.

Losonczi, M. (2009): A globális pénzügyi válság újabb hulláma és néhány világgazdasági következménye. Pénzügyi szemle, 9–24.

Neszmélyi, Gy. I. – Vinogradov, Sz. – Nagy, H. (2022): Regional inequalities within the Visegrad group over the years 2000–2018. European Spatial Research and Policy 29(1), 5–24. https://doi.org/10.18778/1231-1952.29.1.01

Oblath, G. – Palócz, É. (2020): Gazdasági növekedés, fogyasztás és megtakarítás Magyarországon az elmúlt évtizedben. Társadalmi Riport, 40.

Pongor-Juhász, A. (2020): A gazdasági válságok 5 fázisa - és minden más, amit vállalkozóként tudnod kell a recesszióról. https://pongorjuhaszattila.hu/a-gazdasagi-valsagok-5-fazisa/

Simai, M. (2007): A világ és az EU a XXI. század göröngyös útjain. Magyar Tudomány, 1130. http://www.matud.iif.hu/2007-09.pdf

Smriti, M. (2020): How deadly is the coronavirus? Scientists are close to an answer. Nature. https://doi.org/10.1038/d41586-020-01738-2

Szabó, B. (2018): A XXI. század világgazdasági eseményeinek hatása az Európai Unió integrá-ciós folyamataira és a mezőgazdasági munkamegosztásra. Gazdálkodás, (3), 228–244. https://ageconsearch.umn.edu/record/275489/

Tóth, A. (2020): Minden, amit a tudomány eddig felderített a koronavírusról. https://qubit.hu/2020/03/09/minden-amit-a-tudomany-eddig-felderitett-a-koronavirusrol

Uzzoli, A. – Kovács, S. Z. – Páger, B. – Szabó T. (2021): A hazai COVID–19-járványhullámok területi különbségei. Területi Statisztika. https://doi.org/10.15196/ts610302

Váradi, B. (2020): Munkaerőpiaci tükör 2019. Budapest, Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont.

Wimmer, Á. – Csesznák, A. (2012): Vállalati teljesítménymérés a döntéstámogatás tükrében. Vezetéstudomány, 112. https://doi.org/10.14267/veztud.2012.07.09

Letöltések

Megjelent

2023-10-30

Hasonló cikkek

1-10 a 97-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei

1 2 3 > >>