Analysis of the situation and impact of german national minority language teaching in Gödöllő

Authors

  • Ottó Kalocsai Gödöllői Török Ignác Gimnázium
  • Dóra Kolta Hungarian University of Agriculture and Life Sciences, Institute of Rural Development and Sustainable Economy

DOI:

https://doi.org/10.18531/sme.vol.10.no.4.pp.71-86

Keywords:

German nationality, Gödöllő, minority language education, language socialization

Abstract

The study analyses the situation of the German minority in Gödöllő and the possibilities of language education, the added value of teaching in the national minority language for children, the impact of national minority language education on attitudes towards language learning and further education, the feeling of belonging to the national minority, and the sense of national community. The impact of the socialisation environment at home, culture and family, language use, will also be analysed.

Drawing on the literature, we will review the historical and legislative background, the language use of Germans in Hungary, and the guidelines for national minority schooling. The study is based on a presentation of the German national minority language teaching at the Petőfi Sándor Primary School in Gödöllő. Based on this, an online questionnaire survey was carried out, in which 105 pupils (36 national minority language speakers and 69 non-national minority language speakers) were interviewed, focusing on the links between language socialisation and mother tongue education. The results from the questionnaires were processed using SPSS and Microsoft Excel.

Author Biographies

  • Ottó Kalocsai, Gödöllői Török Ignác Gimnázium

    középiskolai tanár
    e-mail: kalocsaio@tig-godollo.hu

  • Dóra Kolta, Hungarian University of Agriculture and Life Sciences, Institute of Rural Development and Sustainable Economy

    associate professor, PhD
    e-mail: koltadora@gmail.com
    corresponding author

References

Bronfenbrenner, U. (1979): The Ecology of Human Developement. Harvard University Press

Dobos B. (2020): Német nemzetiségi önkormányzatiság Magyarországon (1994–2014). In: Eiler F. – Tóth Á. (szerk.) (2020): A magyarországi németek elmúlt 100 éve. Nemzetiségpolitika és helyi közösségek, Társadalomtudományi Kutatóközpont, Argumentum Kiadó, Budapest.

Farkas, T. (2003): A kistérségek a vidékfejlesztés és a területfejlesztés hálójában. In: Nemes, Nagy J (szerk.) Kistérségi mozaik: Tanulmányok Budapest, ELTE TTK Regionális Földrajzi Tanszék, MTA-ELTE Regionális Tudományi Kutatócsoport, pp. 19–38.

G. Merva M. – Horváth L. (szerk.) (2007): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő).

Kassai Zs. – Farkas T. (2007): A Leader+ program alulnézetből. In: Comitatus: Önkormányzati Szemle 17(5), 71–80.

Kassai, Zs. – Farkas T. (2016): School closures in rural Hungary. In: Elena, Horská; Zuzana, Kapsdorferová; Marcela, Hallová (szerk.) The Agri-Food Value Chain: Challenges for Natural Resources Management and Society : International Scientific Days 2016: Conference proceedingsNitra, Szlovákia : Slovak University of Agriculture in Nitra, pp. 477–483.

Manherz K. (szerk.) (1998): A magyarországi németek. Változó világ 23. Útmutató, Győr.

Réger Z. (1990): Utak a nyelvhez. Nyelvi szocializáció – nyelvi hátrány. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Skutnabb-Kangas, T. (1997): Nyelv, oktatás, kisebbségek, Budapest: Teleki László Alapítvány

Tilkovszky L. (1997): Német nemzetiség – magyar hazafiság: Tanulmányok a magyarországi németség történetéből. JPTE TK Kiadói Iroda, Pécs

Published

2023-12-29

Issue

Section

Cikkek

Similar Articles

1-10 of 26

You may also start an advanced similarity search for this article.