A gödöllői német nemzetiségi nyelvoktatás helyzetének és hatásának elemzése

Autor/innen

  • Ottó Kalocsai Gödöllői Török Ignác Gimnázium
  • Dóra Kolta Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Vidékfejlesztés és Fenntartható Gazdaság Intézet

DOI:

https://doi.org/10.18531/sme.vol.10.no.4.pp.71-86

Schlagwörter:

német nemzetiség, Gödöllő, nemzetiségi nyelvoktatás, nyelvi szocializáció

Abstract

A tanulmány a gödöllői német nemzetiségi kisebbség helyzetét és nyelvoktatási lehetőségeit elemzi. Bemutatja, hogy mi az a többlet, amit a nemzetiségi nyelven való oktatás a gyerekek számára biztosít, hogyan és milyen tényezők hatnak a nemzetiségi nyelvoktatásra, hogyan hat a nemzetiségi nyelvoktatás a nyelvtanulással, továbbtanulással kapcsolatos attitűdre, a nemzetiségi kisebbséghez tartozásra, a nemzetiségi közösségi érzésre. Az otthoni szokásrendbeli, kulturális és családi szocializációs közeg, a nyelvhasználat hatását is elemezzük.

A szakirodalomra támaszkodva áttekintjük a történelmi és törvényi hátteret, a magyarországi németek nyelvhasználatát, a nemzetiségi iskolai nevelés irányelveit. A vizsgálat alapja a Gödöllői Petőfi Sándor Általános Iskola német nemzetiségi nyelvoktatásának bemutatása. Erre épül az online kérdőíves kutatás, amelyben 105 tanulót kérdeztünk meg (36 nemzetiségi nyelvet beszélő és 69 nem nemzetiségi nyelvet beszélő tanulót) a nyelvi szocializáció és az anyanyelvi oktatás kapcsolódásaira fókuszálva. A kitöltésekből kijött eredményeket SPSS és Microsoft Excel segítségével dolgoztuk fel.

Autor/innen-Biografien

  • Ottó Kalocsai, Gödöllői Török Ignác Gimnázium

    középiskolai tanár
    e-mail: kalocsaio@tig-godollo.hu

  • Dóra Kolta, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Vidékfejlesztés és Fenntartható Gazdaság Intézet

    egyetemi docens, PhD
    e-mail: koltadora@gmail.com
    levelező szerző

Literaturhinweise

Bronfenbrenner, U. (1979): The Ecology of Human Developement. Harvard University Press

Dobos B. (2020): Német nemzetiségi önkormányzatiság Magyarországon (1994–2014). In: Eiler F. – Tóth Á. (szerk.) (2020): A magyarországi németek elmúlt 100 éve. Nemzetiségpolitika és helyi közösségek, Társadalomtudományi Kutatóközpont, Argumentum Kiadó, Budapest.

Farkas, T. (2003): A kistérségek a vidékfejlesztés és a területfejlesztés hálójában. In: Nemes, Nagy J (szerk.) Kistérségi mozaik: Tanulmányok Budapest, ELTE TTK Regionális Földrajzi Tanszék, MTA-ELTE Regionális Tudományi Kutatócsoport, pp. 19–38.

G. Merva M. – Horváth L. (szerk.) (2007): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő).

Kassai Zs. – Farkas T. (2007): A Leader+ program alulnézetből. In: Comitatus: Önkormányzati Szemle 17(5), 71–80.

Kassai, Zs. – Farkas T. (2016): School closures in rural Hungary. In: Elena, Horská; Zuzana, Kapsdorferová; Marcela, Hallová (szerk.) The Agri-Food Value Chain: Challenges for Natural Resources Management and Society : International Scientific Days 2016: Conference proceedingsNitra, Szlovákia : Slovak University of Agriculture in Nitra, pp. 477–483.

Manherz K. (szerk.) (1998): A magyarországi németek. Változó világ 23. Útmutató, Győr.

Réger Z. (1990): Utak a nyelvhez. Nyelvi szocializáció – nyelvi hátrány. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Skutnabb-Kangas, T. (1997): Nyelv, oktatás, kisebbségek, Budapest: Teleki László Alapítvány

Tilkovszky L. (1997): Német nemzetiség – magyar hazafiság: Tanulmányok a magyarországi németség történetéből. JPTE TK Kiadói Iroda, Pécs

Veröffentlicht

2023-12-29

Ausgabe

Rubrik

Cikkek

Ähnliche Artikel

1-10 von 26

Sie können auch eine erweiterte Ähnlichkeitssuche starten für diesen Artikel nutzen.