Az integráció dimenziói a magyar kis- és középvállalkozások működtetésében
Egyes vállalati folyamatok integrációs szintjének hatása a vállalat folyamatmenedzsmentjének teljesítményére
DOI:
https://doi.org/10.18531/sme.vol.10.no.2.pp.16-27Schlagwörter:
KKV, integráció, marketing, kommunikáció, innovációAbstract
A kis- és középvállalkozási szektor minden nemzetgazdaság számára az egyik leginkább jelentősnek tekinthető. A nemzetgazdaságok foglalkoztatási szerkezetében jellemzően messze a legnagyobb szerepet tölti be, és a vállalkozások száma is jelentősen nagyobb ebben a szektorban, mint a nagyvállalkozások és a multinacionális vállalkozások szektoraiban. Ennél fogva egy erős, és teljesítőképessége minél nagyobb szintjén teljesítő nemzetgazdaság számára kiemelten fontos a kis- és középvállalkozások szektorának támogatása, valamint azon lehetőségek felkutatása, melyek a szektor teljesítményét minél jobban növelik a lehetőségek keretein belül.
Cikkünk a kis- és középvállalkozások három jelentős folyamatával – név szerint a marketinggel, a kommunikációval, és az innovációval – foglalkozik, és az integráció köré építi a probléma feloldását. Alapvetésünk, hogy a kommunikáció, a marketing, és az innováció egyes elemeit minél magasabb szinten integrálja a vállalkozás a folyamatmenedzsmentjébe, annál hatékonyabban működtethetők mind a folyamatok, mind maguk az integrálni kívánt vezetési területek.
Kutatásunk 81 vállalkozás segítségével valósult meg, a teljes szektorra nézve nem reprezentatív. Megállapításra került, hogy a kis- és középvállalkozások a marketing és a kommunikáció folyamatainak fokozódó integrációjával korlátolt mértékben érhetnek el sikereket, míg az innováció integrációja a menedzsment folyamataiba csupán kis mértékben javítja a vállalkozás folyamatmenedzsmentjének hatásfokát.
Literaturhinweise
Bene, A. (2022): Innovációs folyamatok a jövőálló szervezetben. Vállalkozásfejlesztés a XXI. Században, 2022/1. Letöltés ideje: 2023. 04. 11. Forrás: https://kgk.uni-obuda.hu/sites/default/files/VF2022/VF_2022_I/VF_2022_I_04.pdf
Csonka, L. (2022): Globális értékláncok és innovativitás Magyarországon. In: BGE Szemelvé-nyek. Budapesti Gazdasági Egyetem, Budapest, Magyarország. https://doi.org/10.29180/978-615-6342-49-2_5
Endrődi-Kovács, V. – Nagy, S. G. (2022): A kelet-közép-európai kis-és középvállalkozások versenyképességi környezete az Európai Unióban. Közgazdasági Szemle, 69(3), 314–338. https://doi.org/10.18414/KSZ.2022.3.314
Fülöp, Z. – Bajkó, N. – Nagyné Pércsi, K. (2022): A magyar élelmiszerlánc mikrovállalkozásainak elemzése a koronavírus által okozott fogyasztói trendváltozásra adott válaszuk alapján. Gazdálkodás, 66(6), 559–576. https://doi.org/10.53079/GAZDALKODAS.66.6.t.pp_559-576
Harsányi, D. – Totth, G. – Szabó, Z. – Brávácz, I. (2022): Hazai kis- és középvállalkozások weboldalainak vizsgálata egy újszerű értékelési rendszer használatával. Vezetéstudomány / Budapest Management Review, 53(8-9), 162–175. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2022.08-09.12
Havasi, V. (2022): A COVID-19 okozta változások a gazdaság világában. Szellem és Tudomány, 2022/1, pp. 5.
Hegedűs, Sz. – Molnár, P. – Lencsés, E. (2022): A koronavírus-járvány néhány hatása a magyar vállalatok likviditására. Vállalkozásfejlesztés a XXI. Században, 2022./1. Letöltés időpont-ja: 2022. 01. 18. Forrás: https://kgk.uni-obuda.hu/sites/default/files/VF2022/VF_2022_I/VF_2022_I_10.p.
Horicsányi, K. – Tóth, Z. E. (2022): Kis-és középvállalatok projektmenedzsmentjének jellem-zői a bizonytalanság projektteljesítmény-területen-szisztematikus irodalmi áttekintés. GRADUS, 9(2). https://doi.org/10.47833/2022.2.ECO.015
HVG (2023): Bajban háromból két magyar KKV, a korábbi gazdasági válságokból tudható, hogy ebből hanyatlás lesz. Letöltés dátuma: 2023. 02. 17. Forrás: https://hvg.hu/tudomany/20230118_magyar_kkv_marketingeszkozok_inflacio_marketing_commando_kutatas
Jeneiné Gerő, H. E. (2022). A tőkepiaci és az egészségügyi válság összehasonlítása, kkv-kat érintő válságkezelő intézkedések. Észak-Magyarországi Stratégiai Füzetek. Gazdaság-Régió-Társadalom: Térgazdaságtani És Üzleti Kutatások Lektorált Tudományos Folyóirata, 19(1), 33–47. https://doi.org/10.32976/stratfuz.2022.3
Kolok, A. B. – Szabó, E. – Virág, B. (2022). Gazdasági felzárkózás a veszélyek korában = Economic convergence in times of danger. Polgári Szemle: Gazdasági És Társadalmi Folyóirat, 18(4), 33–53. https://doi.org/10.24307/psz.2022.1204
Lazányi, K. (2014): Entrepreneurs of the future. Serbian Journal of Management 9(2), 149–158. https://doi.org/10.5937/sjm9-6257
Nagy, G. – Berács, J. (2012): A hazai kis- és középvállalatok teljesítményét befolyásoló straté-giai orientációk. Vezetéstudomány, 43(ksz.), 46–56. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2012.ksz2.05
Nagy, Z. – Tóth, G. – Szép, T. (2022): A magyarországi városok rezilienciájának vizsgálata. Észak-Magyarországi Stratégiai Füzetek, 19(3), 84–99. https://doi.org/10.32976/stratfuz.2022.37
Obrenovic, B. – Du, J. – Godinic, D. – Tsoy, D. – Khan, M. A. S. – Jakhongirov, I. (2020): Sustaining enterprise operations and productivity during the COVID-19 pandemic:“Enterprise Effectiveness and Sustainability Model”. Sustainability, 12(15), 5981. https://doi.org/10.3390/su12155981
Percy, L. (2023). Strategic integrated marketing communications. Taylor & Francis. https://doi.org/10.4324/9781003169635
Pogácsás, P. – Szepesi, B. (2023): A koronavírus hatása a magyar kis-és középvállalkozásokra. Vezetéstudomány-Budapest Management Review, 54(2), 25–39. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2023.02.03
Poór, J. – Bruder, E. – Dajnoki, K. – Jarjabka, Á. – Kovács, I. É. – Pató Gáborné Szűcs, B. – Szabó, S. (2022). A vállalati-szervezeti stabilitást veszélyeztető tényezők: Gazdálkodás, me-nedzsment és HR a háború árnyékában (ipar, mezőgazdaság, szolgáltatások, egyéb területek).
Sági, J. – Szennay, Á. (2022). A COVID-19 pandémia első évének magyar vállalkozásokra gya-korolt hatása, különös tekintettel a fenntarthatósággal kapcsolatos kérdésekre. Polgári Szem-le: Gazdasági És Társadalmi Folyóirat, 18(1-3), 80–97. https://doi.org/10.24307/psz.2022.1107
Schmeltz, L. (2020): Heartcore business?: A study of how social enterprises, as organizations crossing traditional sectorial borders, communicate their corporate identity. Globe: A Journal of Language, Culture and Communication, 9, 15–28.
Stocker, M. – Pábli, B. (2023): A marketingmix-szel kapcsolatos képességek hatása az exportáló közép-és nagyvállalatok versenyképességére. Vezetéstudomány, 54(3), 2–11. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2023.03.01
Szigeti, Sz. – Józsa, L. (2022): Szlovákiai magyar vállalkozók marketing szemlélete a COVID-19 árnyékában. Letöltés időpontja: 2022. 01. 21. Forrás: https://kgk.sze.hu/images/dokumentumok/Kautz%20Konferencia%20kötete_2021_tanulmányok/Szigeti%20Szilárd_Józsa%20László_2021_Kautz%20Konferencia%20kötete_2022_KÉSZ.pdf
Szörényiné Kukorelli, I. (2015): Vidéki térségeink innovációt befogadó képessége – egy kutatás tapasztalatai. Tér és Társadalom, 2015/1. pp. 97–115. https://doi.org/10.17649/TET.29.1.2686
Totth, G. – Brávácz, I. – Harsányi, D. – Pacsi, D. – Szabó, Z. (2022) „Kihívások a hazai KKV szektor döntéshozatalában – fókuszban az online kommunikációs megjelenés”, Marketing & Menedzsment, 56(2), 5–12. https://doi.org/10.15170/MM.2022.56.02.01
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2023 Zsolt Fülöp, Norbert Bajkó, Dr. Lencsés Enikő
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
