Középiskolás diákok ismerete egyes nemzetgazdasági ágak és a háztartások üvegházhatásúgáz-kibocsátásáról

Autor/innen

  • Katalin Kulman Eötvös Loránd Tudományegyetem, Tanító- és Óvóképző Kar

DOI:

https://doi.org/10.18531/Studia.Mundi.2021.08.05.47-58

Schlagwörter:

éghajlatváltozás, üvegházhatású gáz, nemzetgazdasági ágak, földrajztanítás

Abstract

Az éghajlatváltozás napjainkban egyre nagyobb mértékű káros hatásokat eredményez, melyek a jövő generációinak életében is érzékelhetők lesznek. A klímaváltozás kialakulásában több tényező is szerepet játszik. A szakemberek szerint az iparosodás óta az antropogén tevékenységek a legmeghatározóbbak az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának növekedésében, amely felelőssé tehető a levegő hőmérsékletének globális emelkedéséért. A különböző tevékenységek üvegházhatásúgáz-kibocsátása eltérő mértékű. A téma tanítása jellegénél fogva a földrajz és a természettudományos tantárgyak feladata. A tanulmány témája a magyarországi üvegházhatásúgáz-, és a szén-dioxid kibocsátás, valamint ezek megítélése a középiskolás diákok által. A 2020/2021. tanév első félévében zajlott pilot kutatásban egy gimnázium és egy technikum 11. évfolyamos tanulói vettek részt. A kutatás során online kérdőíves felmérés történt. Egy kérdéscsoport válaszait SPSS programcsomag segítségével elemeztem. Mindkét esetben – üvegházhatásúgáz-, szén-dioxid kibocsátás – a diákoknak ugyanazokat a nemzetgazdasági ágakat és a háztartásokat kellett sorba rendezni aszerint, hogy milyen súlyosan károsítják a légkört. A két iskola diákjai által adott válaszok sorrendjét egymással, illetve a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) idetartozó adataival is összehasonlítottam. Az eredmények alapján megállapítható, hogy egyetlen jelentős kivételtől eltekintve többnyire egyezőek voltak az iskolák és KSH adatai által kapott sorrendek. Mindkét gázkibocsátás esetében a háztartásokat sorolták az utolsó – legkevésbé légszennyező – helyre, ami a KSH adatai alapján az első helyezett, vagyis a legsúlyosabb szennyező. Ez az eredmény azonban elkeserítő, mert bár ez csak egy pilot kutatás volt, mégis azt jelzi, hogy a diákok nincsenek tudatában a háztartások szerepével a levegő felmelegedésében. A kutatás folytatásaként célszerű lenne a mintanagyság növelésével a középiskolás diákok ismereteit tovább vizsgálni.

Autor/innen-Biografie

  • Katalin Kulman, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Tanító- és Óvóképző Kar

    tanársegéd
    E-mail: kulman.katalin@tok.elte.hu

Literaturhinweise

Anda A. et al. (2011): Globális környezeti problémák és néhány társadalmi hatásuk. Budapest, Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ, 160 p., 67-72. p.

Bartholy J. et al. (2011): Klímaváltozás – 2011. Klímaszcenáriók a Kárpát-Medence Térségére. Budapest, MTA és ELTE, 287 p., ISBN 978-963-284-232-5

Boncz, I. (2015): Kutatásmódszertani alapismeretek. Pécs, Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, 290 p., ISBN 978-963-642-826-6

Brace, N. et al. (2016): SPSS for Psychologists (and everybody else). London, Palgrave Macmillian, 415 p., ISBN 978-1-137-57922-5

Csíkos Cs. (2020): A neveléstudomány kutatásmódszertanának alapjai. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 120 p

Dunkel Z. et al. (2018): Az éghajlatváltozás hatására fellépő környezeti változások és természeti veszélyek. Földrajzi Közlemények. Vol. 142. No. 4. 261-271. p., ISSN: 0015- 5411, DOI: https://doi.org/10.32643/fk.142.4.1

Faragó T. – Kerényi A. (2003): Nemzetközi együttműködés az éghajlatváltozás veszélyének, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére. Budapest, Debrecen, Debreceni Egyetem, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, 70 p., ISBN 963-472-788-3

Field, A. (2017): Discovering Statistics Using IBM SPSS Statistics. Thousand Oaks, SAGE Publications Ltd., 1104 p., ISBN 978-152-641-952-1

Földrajz 7-8. évfolyam kerettanterv, a 2020-as NAT-hoz illeszkedő tartalmi szabályozók https://www.oktatas.hu/kozneveles/kerettantervek/2020_nat/kerettanterv_alt_isk_5_8

Földrajz 9-10. évfolyam kerettanterv, a 2020-as NAT-hoz illeszkedő tartalmi szabályozók https://www.oktatas.hu/kozneveles/kerettantervek/2020_nat/kerettanterv_gimn_9_12_evf

Gelencsér A. (2017): Éghajlatváltozás és emberi tevékenység. Magyar Tudomány. Vol. 178. No. 6. 674-680. p., ISSN 0025-0325

IPCC (2014): Climate Change 2014: Synthesis Report. Contribution of Working Groups I, II and III to the Fifth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change. IPCC, Geneva, Switzerland, 1-31. p.

Jáger B. – Rausch A. (2021): A klímaváltozás oktatása nemzetközi kutatások alapján: Elméleti megközelítések, hatékony módszerek és tanulási eredmények. Iskolakultúra. Vol. 31. No. 3. 75-92. p., ISSN 1215-5233

Kertész M. – Vida G. (2009): Ökológia és környezeti gondok – Bevezető. Magyar Tudomány. Vol. 170. No. 1. 43-48. p., ISSN 0025-0325

Kontra J. (2011): A pedagógiai kutatások módszertana. Kaposvár, Kaposvári Egyetem, 130 p.

Központi Statisztikai Hivatal: Nemzetgazdasági ágak és háztartások üvegházhatású gáz- kibocsátása, https://www.ksh.hu/stadat_files/kor/hu/kor0018.html

Mika J. (2019): Az éghajlatváltozásról 12 tételben. Geometodika. Vol. 3. No. 1. 5-25. p., ISSN 2560-0745

Monroe, M. C. et al. (2019): Identifying effective climate change education strategies: a systematic review of the research. Environmental Education Research. Vol. 25. No. 6. 791–812. p., ISSN 1469-5871, DOI: https://doi.org/10.1080/13504622.2017.1360842

Nováky B. (2009): Az éghajlatváltozás, hatásai és az intézkedések az IPCC Negyedik Értékelő Jelentése tükrében. Vol. 7. No. 1. 241–268. p., ISSN 1589-4673

110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. Magyar Közlöny. 2012. évi 66. szám 10635-10848 p.

5/2020. (I. 31.) Kormányrendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról. Magyar Közlöny. 2020. évi 17. szám 290-447 p.

Veröffentlicht

2021-12-30

Ähnliche Artikel

11-20 von 40

Sie können auch eine erweiterte Ähnlichkeitssuche starten für diesen Artikel nutzen.