A kecskeméti Mercedes Gyár hatásának területi vizsgálatai
DOI:
https://doi.org/10.18531/Studia.Mundi.2018.05.04.44-56Schlagwörter:
Kecskemét, Mercedes, Daimler, területi vizsgálat, autógyárAbstract
Milyen hatást gyakorol a Daimler AG kecskeméti autógyára a körülötte fekvő régióra? Megoldást jelenthet a több ezer foglalkoztatását lehetővé tevő autógyár és annak beszállítói a gazdasági és társadalmi problémákra? Csökkentek a vizsgált térségben fekvő települések közti különbségek? Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat egy olyan régióban, ahol az autóipar nem volt szignifikánsan jelen, így hatásainak kimutathatósága egyértelműbb. Nem-empirikus vizsgálataink eredményei pedig meglátásunk szerint segítenek az autógyárat még pontosabban elhelyezni a térben.
Literaturhinweise
Bajmóczy Z. (2011): Bevezetés a helyi gazdaságfejlesztésbe JATEPress, Szeged, 59.p. ISBN 978-963-315-039-9
Brookshire D. et al. (1980): Adjustment Issues of Impacted Communities or, are Boomtowns Bad? In: Natural Resources Journal Vol. 20. No. 3. 523-546. p., ISSN 1520- 7439
Dzindzisz Sz. (2018): Bővít Kecskeméten a Mercedes – magas rangú vendég érkezett in: www.napi.hu
Goda, P; Káposzta, J; Péli, L. (2013): Case study on spider-net enthrophy investigation in rural areas. REVIEW ON AGRICULTURE AND RURAL DEVELOPMENT 2: 1 pp. 296-302., 7 p. (2013) ISSN 2063-4803 296
Káposzta, J; Nagy, H. (2003): The inherence of the development of the spatialstructure in Hungary. In: 25th IAAE Conference, Durban, Dél-Afrikai Köztársaság (2003) pp. 24-30., 7 p.
Káposzta, J; Ritter, K; Nagy, H. (2016): Local Economic Development in Transition Economies: A Tool for Sustainable Development of Rural Areas. In: Vasily, Erokhin (szerk.) Global Perspectives on Trade Integration and Economies in Transition. Hershey (PA), Amerikai Egyesült Államok: IGI Global, (2016) pp. 281-298., 18 p.
Központi Statisztikai Hivatal (2014): Magyarország településhálózata 1. Agglomerációk, településegyüttesek 11. p., ISSN 2064- 8073
Lengyel I.: (2008): Regionális és lokális gazdaságfejlesztés I. előadásanyag 16.p.
Lengyel I.: (2010): Bevezetés a regionális gazdaságtanba 9. előadás 4.p.
Lengyel I., Rechnitzer J. (2009): Regionális gazdaságtan, Dialóg Campus, 21-39.p. ISBN 9639542466
Lukovics M. (2008): A területi különbségek alakulásának komplex vizsgálati módszere kistérségek példáján. In Lengyel I. – Lukovics M. (szerk.): Kérdőjelek a régiók gazdasági fejlődésében. SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei, JATEPress, Szeged, pp. 248–263 ISBN: 978-963-315-158-7
Lux G.: (2012): A térségi boom gazdasági és társadalmi következményei in: Tér éstársadalom Vol.26. No. 2. 22-39.p., ISSN 0237-7683 DOI: https://doi.org/10.17649/TET.26.2.1951
Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. Éves beszámoló 2017 65.p.Studia Mundi - Economica Vol. 5. No. 4.(2018) 56 10.18531/Studia.Mundi.2018.05.04.44-56
Molnár Á.- Nagy S. (2017): Az olasz regionális különbségek alakulása a GDP, a regionális humán fejlettség és a szomszédsági hatás módszertanának tükrében in Jelenkori társadalmi és gazdasági folyamatok, (2017) XII. évfolyam, 1-2. szám, pp. 43-62.
Nemes Nagy J. (szerk.) (2005): Regionális elemzési módszerek. in ELTE Regionális Földrajzi Tanszék Regionális Tudományi Tanulmányok 11. kötet, Budapest. ISSN 1585-1419
Szombathelyi S. (2014): Kecskeméti Mercedes- Benz gyár működésének regionális társadalmi- jóléti hatása 40-45.p.
Szombathelyi S. (2012): A Daimler AG kecskeméti gyárának vidékgazdasági hatáselemzése 47.p.
www.ksh.hu
www.teir.hu
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2018 Szombathelyi Sándor, Molnár Ádám
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
