A munkanélküliek – mint potenciális munkaerő-tartalék – térszerkezetének vizsgálata Békés megyében

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.18531/Studia.Mundi.2020.07.02.2-17

Kulcsszavak:

munkaerőpiac, munkaerő-tartalék, lokációs hányados, korrelációs együttható

Absztrakt

A kutatás keretében egyrészt vizsgáltuk a hazai munkaerő-piaci adatbázisokat, valamint, hogy az Európa 2020 stratégiában megfogalmazott foglalkoztatási és kvalifikáltságra vonatkozó célkitűzések teljesülnek-e országos és megyei szinten. Másrészt arra vállalkoztunk, hogy feltérképezzük a Békés megyei munkaerő-tartalékba tartozó, nyilvántartott álláskeresők kor és iskolai végzettség szerint kategorizált térbeli koncentrációját, illetve annak változását 1993 és 2019 között.

Szerző életrajzok

  • Győri Tímea, Szent István Egyetem, Enyedi György Regionális Tudományok Doktori Iskola

    PhD-hallgató
    E-mail: gyoritimi05@gmail.com

  • Egri Zoltán, Szent István Egyetem, Agrár- és Gazdaságtudományi Kar

    főiskola docens
    E-mail: egri.zoltan@gk.szie.hu

Hivatkozások

Capello, R. (2007): A forecasting territorial model of regional growth: the MASST model. The Annals of Regional Science. Vol. 41. No. 4. 753–787. p. Forrás: DOI: http://doi.org/c5wxvk DOI: https://doi.org/10.1007/s00168-007-0146-2. ISSN 1742-1780

Csaba E. (1998): Munkanélküliség Magyarországon a kilencvenes években. Statisztikai Szemle. Vol. 76. No. 7-8. 571-583. p. ISSN 0039-0690

Egri Z. – Kőszegi I. R. (2018): A gazdasági-társadalmi (komplex) térszerkezet keletközép-európai képe. Területi Statisztika. Vol. 58.No. 1. 27–56. p. DOI: https://doi.org/10.15196/TS580102. ISSN 2064-8251

Egri Z. – Tánczos T. (2016): Spatial Layers and Spatial Structure in Central and Eastern Europe. Regional Statistics. Vol 5. No. 2. 34–61. p. ISSN2064-8251

Enyedi Gy. (2001): Településformáló folyamatok. Educatio Vol. 10. No. 4. 663–669. p.

Gecse G. – Nikodémus A. (2003): A hazai klaszterek lehatárolásának problémái – lokációs hányados. Területi Statisztika. Vol. 6. No. 6. 507–522. p. ISSN 0018-7828

Hunyadi L. (2000): A determinációs együttható. Statisztikai Szemle. Vol. 78. No. 9. 753–765. p. ISSN 0039-0690

Illés I. (2001): Az Alföld helyzetének és fejlődésének transznacionális tényező. In Csatári B. szerk.): Alföldi Tanulmányok 2000-2001 XVIII. Kötet. MTA-RKK ATI, Békéscsaba, 32-43. p.

Káposzta J. (2018): Az endogén források szerepe a vidék jó kormányzásának rendszerében. Studia Mundi – Economica. Vol. 5. No. 3. 62-69. p. DOI: https://doi.org/10.18531/Studia.Mundi. 2018.05.03.62-69. ISSN 2415-9395

Káposzta J. – Tóth T. (2014): Regionális és vidékfejlesztési ismeretek. Gödöllő, Szent István Egyetemi Kiadó. 168 p. ISBN 978-963-269-402-3

Kövér Á. (2012): Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség a foglalkoztatáspolitikában. In: ELTE Társadalomtudományi Kar, Budapest, 585 p.

Központi Statisztikai Hivatal (2019): Magyarország közigazgatási helynévkönyve 2019. január 1. Budapest, Központi Statisztikai Hivatal. ISSN 1217-2952

Lados M. szerk. (2014): A gazdaságszerkezet és vonzáskörzet átalakulása. Győr, Universitas – Győr Nonprofit Kft. ISBN 978-615-5298-44-8

Lengyel I. (2010): Regionális gazdaságfejlesztés. Versenyképesség, klaszterek és alulról szerveződő stratégiák. Budapest, Akadémiai Kiadó. ISBN 978-963-05-8837-9

Lipták K (2014): Változó munkaerőpiac? Munkaerő-piaci előrejelzés ÉszakMagyarországon. Területi Statisztika. Vol. 54 No. 3. 220 p. ISSN 2064-8251

Miller P. et al (2001): Business clusters in the UK: a first assessment. Department of Trade and Industry, London.

Nemes Nagy J. szerk. (2005): Regionális elemzési módszerek. In: ELTE Regionális Földrajzi Tanszék, Budapest. (Regionális Tudományi Tanulmányok, 11.)

Rechnitzer J. et al. (2003): A gazdasági térszerkezet vizsgálatát elősegítő új dimenziók, illetve az ezzel kapcsolatos módszerek kutatása. In: VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. Területfejlesztési igazgatóság, Elemző és értékelő iroda, Budapest.

Rodenburg P. (2007): The remarkable palce of UV-curve in economic theory In: Tinbergen Institute Discussion Paper, University of Amsterdam, and Tinbergen Institute, Amsterdam, 34 p.

Romer P. M. (1994): The origins of endogenous growth. The Journal of Economic Perspectives. Vol. 8. No. 1. 3–22. p. Forrás: DOI: https://doi.org/10.1257/jep.8.1.3. ISSN 1944-7965

Tóthné Sikora G. (2002): Munkaerőpiaci ismeretek (oktatási segédlet). In: ME-GK Humán Erőforrás Tanszék, Miskolc, 97 p.

Vargha A. (2000): Matematikai statisztika pszichológiai, nyelvészeti és biológiai alkalmazásokkal. Budapest, Pólya Kiadó. ISBN 978-963-8580-95-5

Vas Zs. – Lengyel I. – Szakálné Kanó I. (2015): Regionális klaszterek és agglomerációs előnyök: feldolgozóipar a magyar városrégiókban. Tér és Társadalom. Vol. 29. No. 3. 49-72. p. DOI: https://doi.org/10.17649/TET.29.3.2697. ISSN 0237-7683

Vas Zs. (2009): Közelség és regionális klaszterek: a szoftveripar Szegeden. Tér és Társadalom. Vol. 23. No. 3. 127–145. p. DOI: https://doi.org/10.17649/TET.23.3.1261. ISSN 0237-7683

Vita L. (2011): A statisztikai próbák gondolatvilága. Statisztikai Szemle. Vol. 89. No. 10-11. 1130-1149. p. ISSN 0039-0690

Wilcox R. R. (1998): How many discoveries have been lost by ignoring modern statistical methods? American Psychologist. Vol. 53. No. 3. 300-314. p. DOI: https://doi.org/10.1037/0003-066X.53.3.300

Zhang D. (2017): A Coefficient of Determination for Generalized Linear Models. The American Statistician. Vol. 71. No. 4. 310-316. p. DOI: https://doi.org/10.1080/00031305.2016.1256839

Letöltések

Megjelent

2020-05-20

Hasonló cikkek

1-10 a 22-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.