A tőke-és munkaerőpiac térbeli koncentrációjának határai a Közép-magyarországi nagyrégióban

A központosítás negatív hatásainak és a fordított U-modell elméletének elemzése Budapest és Pest vármegye kontextusában

Absztrakt

A közlekedési és lakhatási infrastruktúra fejlődése, a kereskedelmi költségek csökkenése, a kényelemes és jómódot biztosító életvitel, jelentősen hozzájárult a regionális centralizáció kialakulásához. Az ipari forradalmak felgyorsították az urbanizációt, majd a metropoliszok és agglomerációjuk létrejöttét. Az 5.0 ipari forradalom idején a mesterséges intelligencia, a bio- és nanotechnológia életünkre gyakorolt hatásai, illetve a „felügyeleti kapitalizmus” és a Big Data befolyása új kihívásokat és feladatot jelent a mindannyiunk számára. Jelen tanulmány három iskolát mutat be a regionális-urbanizációs folyamatok és a gazdasági növekedés kapcsolatáról. A pozitív szemlélet alapján, a központosítás először ösztönzi a növekedést, ugyanakkor a kritikus nézőpont szerint a gazdasági fejlődés csak akkor tartható fenn, ha a negatív externáliákat mérsékeljük, vagy megállítjuk. A területi centralizáció okozta negatív externáliák mérséklésére számos kutató az okos, más néven intelligens városok kialakítását javasolja. A harmadik iskola fordított U-modell elmélete azt állítja, hogy a kritikus ponton túl már a koncentráció káros hatásai válnak meghatározóvá. Az elemzett adatok többsége alátámasztotta a hipotézist, miszerint Budapest és agglomerációja a kritikus szakaszban van, közelít a fordított U-modellhez, részben már el is érte azt. A negatív hatások, mint a népesség kivándorlása Budapestről, Pest vármegyébe, az extrém magas ingatlan- és bérleti díjak, a közlekedési infrastruktúra ingázás miatti túlterhelése, illetve a külföldi tőkebefektetések elvándorlásának jelensége arra utalnak, hogy a korábbi gazdasági előnyök már csökkennek, és a területi koncentráció kedvezőtlen következményei már velünk élnek. A munkaerőkínálat még mindig vonzza a munkavállalókat fővárosba, a magasabb elérhető bérek miatt, de az emelkedő számú ingázás és a munkaerőhiány arra utal, hogy a centralizáció kezd a kritikus határaihoz érni és a térség közelít az U-modellhez.