Film- és sorozatturisztikai helyszínek összehasonlító vizsgálata európai desztinációk példáján
DOI:
https://doi.org/10.18531/sme.vol.12.no.1.pp.5-21Kulcsszavak:
filmturizmus, forgatási helyszín, turisztikai desztináció, overtourismAbsztrakt
A koronavírus-járvány miatt bevezetésre kerülő korlátozások feloldását követően újra fókuszba került a túlzott mértékű turizmus. A tanulmány középpontjában olyan desztinációk állnak, melyek az ott forgatott film vagy sorozat ismertté válását követően jelentős látogatószám-növekedésre tettek szert. Három európai országból választott film- és sorozatturisztikai helyszínről készített esettanulmány segít a túlzott mértékű turizmus jeleit feltérképezni. Dubrovnik, Hallstatt és a Szporádok két szigetének (Szkopelosz és Szkiatosz) lakói szembesülnek a turistaáradat jelenlétéből adódó problémákkal: a területen zsúfoltság tapasztalható, az infrastruktúra túlterhelt, az élelmiszer- és ingatlanárak emelkednek, a környezetre rótt terhelés igen nagy. Számos intézkedés ismert, melyek segítséget jelenthetnek az érintett települések számára: a tömegközlekedés támogatása az autós közlekedéssel szemben csökkenti a környezeti terheket, a tengerjáró hajók kikötésének szabályozása, valamint a látogatószám menedzselésének más módjai szükségszerűvé válhatnak, a turisták és a desztináció menedzsment számára is jelentős előnyökkel járhat az online jegyvásárlás lehetősége, az előzetes helyfoglalási rendszer bevezetése. Annak érdekében, hogy a filmekben és sorozatokban látott desztinációk ne essenek áldozatul a hirtelen jött népszerűségnek, megfontolt turisztikai stratégiát kell követniük, tudatos attrakciófejlesztés eredményeként optimalizálhatják a turisták létszámát a területen.
Hivatkozások
Abbasian, S. – Onn, G. – Arnautovic, D. (2020): Overtourism in Dubrovnik in the eyes of local tourism employees: A qualitative study, Cogent Social Sciences, 6(1), 1775944. https://doi.org/10.1080/23311886.2020.1775944
Amore, A. – Falk, M. – Adie, B. A. (2020): One visitor too many: Assessing the degree of over-tourism in established European urban destinations. International Journal of Tourism Cities, 6(1), 117–137. https://doi.org/10.3390/su10124384
Beeton, S. (2005): Film-induced Tourism. Multilingual Matters. In the series: Aspects of Tourism. https://doi.org/10.21832/9781845410162
Bfhallstatt – Archiv (2017): Bürger für Hallstatt. Archiv Aktuelles. https://www.bfhallstatt.at/archiv/archiv-aktuelles/
Bfhallstatt – Auto (2024): PKW-tourismus Zahlen & Fakten. Bürger für Hallstatt. https://www.bfhallstatt.at/themen/pkw-tourismus-in-hallstatt/pkw-tourismus-hallstatt-zahlen-fakten/
Bfhallstatt – Bus (2024): Bustourismus Zahlen & Fakten. Bürger für Hallstatt. https://www.bfhallstatt.at/themen/bustourismus-in-hallstatt/bustourismus-hallstatt-zahlen-fakten/
Bfhallstatt – Tourismus (2024): Lebt Hallstatt vom Tourismus? Bürger für Hallstatt . https://www.bfhallstatt.at/themen/tourismus-hallstatt/
Butler, R. W. (2020). Overtourism in rural areas. Overtourism: Causes, implications and soluti-ons. In: Séraphin, H. – Gladkikh, T. – Vo Thanh, T. (eds) Overtourism. Palgrave Macmillan, Cham., 27–43. https://doi.org/10.1007/978-3-030-42458-9_3
Cardoso, L. – Estêvão, C. – Fernandes, C. – Alves, H. (2017): Film-induced tourism: a syste-matic literature review. Tourism & Management Studies, 13(3), 23–30. https://doi.org/10.18089/tms.2017.13303
CBS (2024): Croatian Bureau of Statistics. Table 1.9. Tourism Intensity in towns and municipa-lities.
CNTB (2023): Croatian National Tourist Board. Number of overnight tourist arrivals in Dub-rovnik, Croatia from 2012 to 2022 (in 1,000s). Statista. Statista Inc. https://www.statista.com/statistics/886613/dubrovnik-tourist-arrivals/
Contu, G. – Pau, S. (2022): The impact of TV series on tourism performance: the case of Game of Thrones. Empirical Economics, 63(6), 3313–3341. https://doi.org/10.1007/s00181-022-02228-2
Croy, W. G. (2010): Planning for film tourism: Active destination image management. Tourism and Hospitality Planning & Development, 7(1), 21–30. https://doi.org/10.1080/14790530903522598
Csapó, J. – Matesz, K. (2007): A kulturális turizmus jelentősége és szerepe napjaink idegenfor-galmában. Földrajzi Értesítő, 56(3–4), 291–301.
Di Cesare, F. – La Salandra, A. A. – Craparotta, E. (2012): Films and Audiovisual Potentiality in Tourism Destination Promotion: A European Perspective. Tourism Review International; Putnam Valley Köt. 16, Kiad. 2.: 101–111. https://doi.org/10.3727/154427212X13485031583867
Dodds, R., – Butler, R. (2019): The phenomena of overtourism: A review. International Journal of Tourism Cities, 5(4), 519–528. https://doi.org/10.1108/IJTC-06-2019-0090
Fryer, J. (2009): Mamma Mia! How the feelgood movie of 2008 has ruined the Greek paradise island of Skopelos. MailOnline. https://www.dailymail.co.uk/femail/article-1203536/Mamma-Mia-How-feelgood-movie-2008-ruined-Greek-paradise-island-Skopelos.html
Holidu (2022): Cities with highest number of tourists per inhabitant in Europe in 2019. Statista. Statista Inc. https://www.statista.com/statistics/778687/overtourism-worst-european-cities/
Horlacher, P. (2024): Tourists Go Home: Stakeholder Attitudes in the Face of Overtourism The case of Dubrovnik, Croatia. In ISCONTOUR 2024 Tourism Research Perspectives: Pro-ceedings of the International Student Conference in Tourism Research (p. 276). BoD–Books on Demand.
Hospers, G. J. (2019): Overtourism in European cities: From challenges to coping strategies. CESifo Forum, 20(3), 20–24. München: ifo Institut–Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung an der Universität München.
Husz, A. – Tolnai, E. (2022): A színház és a turizmus szinergiája – új lehetőség a kulturális turizmusban. Turizmus Bulletin, 22(4), 36–45. https://doi.org/10.14267/TURBULL.2022v22n4.4
Irimiás, A. (2009): Az olasz filmek hatása a turisztikai desztináció kiválasztására: a kulturális turizmus új aspektusai/Influenza dei film italiani sulla scelta della destinazione turistica: nuovi aspetti nel turismo culturale. Turizmus Bulletin, 13(2), 32–38.
Irimiás, A. (2012): Missing identity: relocation of Budapest in film-induced tourism. Tourism Review International, 16(2), 125–138. https://doi.org/10.3727/154427212X13485031583902
Irimiás, A. (2015): Filmturizmus. Akadémiai Kiadó. ISBN 978 963 05 9621 3
Irimiás, A. – Mitev, A. Z., – Michalkó, G. (2021). Narrative transportation and travel: The me-diating role of escapism and immersion. Tourism Management Perspectives, 38, 100793. https://doi.org/10.1016/j.tmp.2021.100793
Iva (2022): Chinese Hallstatt – a perfect replica. Hallstatt – Austria. https://www.hallstattaustria.eu/chinese-hallstatt-a-perfect-replica
Jászberényi, M. – Ásványi, K. (2019): Turisztikai élménymegosztás budapesti múzeumok példá-ján keresztül= Sharing Tourist Experience Through the Example of Museums in Budapest. Studia Mundi – Economica, 6(1), 34–43. https://doi.org/10.18531/Studia.Mundi.2019.06.01.34-43
Jurič, B., Maloča, I., & Bodulić, R. (2015): Croatian image analysis through film industry as a macromarketing tool. Responsibility and Sustainability, Socioeconomic, political and legal issues (ISSN: 2340-5813) 3(1), 34-42.
Káposzta, J. – Nagy, H., – Papp, I. C. (2017): A zöld turizmus fejlesztési kérdései Magyarorszá-gon. Studia Mundi – Economica, 4(3), 45–56. https://doi.org/10.18531/Studia.Mundi.2017.04.03.45-56
Kessel, I. (2017): Is Game Of Thrones Fueling Dubrovnik's Tourism? Statista. https://www.statista.com/chart/10308/tourists-flock-to-dubrovnik/
Kiss, R. R. (2020): A film hatása a kulturális turizmusra. In: Jászberényi, M. (szerk.): A kulturá-lis turizmus sokszínűsége. Budapest: Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634545224
Koens, K. – Postma, A., – Papp, B. (2018): Is overtourism overused? Understanding the impact of tourism in a city context. Sustainability, 10(12), 4384. https://doi.org/10.3390/su10124384
Koh, E. – Fakfare, P. (2020): Overcoming “over-tourism”: the closure of Maya Bay. Emerald Publishing Limited. ISSN 2056-5607. International Journal of Tourism Cities, 6(2), 279–296. https://doi.org/10.1108/IJTC-02-2019-0023.
Lindberg, F., – Seeler, S. (2021): Demarketing strategy as a tool to mitigate overtourism – An illusion? In A. Sharma – A. Hassan (eds.): Overtourism as destination risk. Emerald Publishing Limited, 129–149 https://doi.org/10.1108/9781839097065
López, A. A. (2022): Venice Without Cruise Ships: Hard Facts or Fake News?. Shima, 16(1), 256–264. https://doi.org/10.21463/shima.151
Lőrincz, K. – Raffay, Á. (2019): „Beyond, azaz túllépni saját magunkon”–a turizmus szerepe a Veszprém 2023 Európai Kulturális Főváros projektben. Turisztikai és Vidékfejlesztési tanulmá-nyok, 4(2), 18–38. https://doi.org/10.33538/TVT.190402.2
Macionis, N. (2004): Understanding the Film-Induced Tourist. In Frost, Warwick, Croy, Glen and Beeton, Sue (editors). International Tourism and Media Conference Proceedings. 24th–26th November 2004. Melbourne: Tourism Research Unit, Monash University, 86–97.
Marsden, P. H. (2021): Location. Location. Location: From over-to undertourism in less than a year. Werner Kreisel – Peter H. Marsden – Tobias Reeh (Hg./Eds.) Die Landschaft interpretie-ren: Interdisziplinäre Ansätze Interpreting Landscape: Interdisciplinary approaches, 301.
Mayer, P. (2011): Esettanulmány készítés módszertana. In: Kóródi M. (szerk.): Turizmus kutatá-sok módszertana. Pécsi Tudományegyetem. ISBN: 978-963-642-431-2
MedCruise (2024): Number of cruise passengers in Dubrovnik and Korcula, Croatia from 2009 to 2023 (in 1,000s) [Graph]. In Statista. https://www.statista.com/statistics/888969/dubrovnik-call-cruise-passenger-numbers/
Michalkó, G. – Irimiás, A. (2013): Vágyni, látni és kiábrándulni: avagy hogyan válhat a film az utazások csalódást generáló forrásává. Turizmus bulletin, 15(2), 43–50.
Pathak, A. K. (2024): Prospective Tourism Boom and the Peril of Overtourism: What Lakshadweep Can Learn from Maya Bay. Preprints. https://doi.org/10.20944/preprints202401.1341.v2
Pavlić, I. (2013): Cruise tourism demand forecasting-the case of Dubrovnik. Tourism and hospita-lity management, 19(1), 125–142. https://doi.org/10.20867/thm.19.1.9
Péter, E. – Németh, K., – Lelkóné Tollár, I. (2018): Turizmusbiztonság, mint újonnan felmerü-lő fogyasztói igény. Turizmus Bulletin, 18(2), 30–37. https://doi.org/10.14267/TURBULL.2018v18n2.4
Pinke-Sziva, I. – Smith, M. – Olt, G. – Berezvai, Z. (2019): Overtourism and the night-time economy: A case study of Budapest. International Journal of Tourism Cities, 5(1), 1–16. https://doi.org/10.1108/IJTC-04-2018-0028
Polyzogopoulou, A. (2023): Film-Induced Tourism: The Case of Game of Thrones and Dub-rovnik. Arcadia. https://www.byarcadia.org/post/film-induced-tourism-the-case-of-game-of-thrones-and-dubrovnik
Priya, A. (2021): Case Study Methodology of Qualitative Research: Key Attributes and Navi-gating the Conundrums in Its Application. Sociological Bulletin, 70(1), 94–110, https://doi.org/10.1177/0038022920970318
Prokopiou, D. G. – Tselentis, B. S. – Toanoglou, M. (2013): Carrying capacity assessment in tourism: the case of Northern Sporades islands. WIT Transactions on Ecology and the Environ-ment, 169, 115–123. https://doi.org/10.2495/CP130101
Rátz, T. (2014): Az EKF-turizmus mint lehetséges niche termék: A kulturális turizmus egy kü-lönleges területének vizsgálata. Turizmus Bulletin, 16(2), 24–33.
Regula, D. (2024): 'Mamma Mia!' Filming Locations: The Complete Guide. Tripsavvy. https://www.tripsavvy.com/mamma-mia-movie-locations-4165540
Saltik, I. A. – Cosar, Y., – Kozak, M. (2011): Film-induced tourism: Benefits and challenges for destination marketing. European Journal of Tourism Research, 4(1), 44–54. https://doi.org/10.54055/ejtr.v4i1.61
Šegota, T. (2018): Creating (extra) ordinary heritage through film-induced tourism: The case of Dubrovnik and Game of Thrones. In Creating heritage for tourism, Routledge, 115–126. https://doi.org/10.4324/9780203701881-10
Simon, H., J. R. – Brent, R. (2006): Promoting Destinations via Film Tourism: An Empirical Identification of Supporting Marketing Initiatives. Journal of Travel Research, 44(4), 387–396. https://doi.org/10.1177/0047287506286720
Smith, H. (2008): ‘Money, money, money for Greek island as Mamma Mia! draws tourist hordes tiny Skopelos’s spectacular scenery brings in visitors wanting beach weddings’, The Guardian. www.guardian.co.uk/film/2008/dec/20/mamma-mia-greek-island-money
Szeberényi, A. – Varga-Nagy, A. (2017): Az ökoturizmus jövője – összehasonlító elemzés a gyöngyösi diákok körében környezettudatossági aspektusból. Studia Mundi – Economica, 4(5), 73–82. https://doi.org/10.18531/Studia.Mundi.2017.04.05.73-82
Stanchev, R. (2018): The most affected European destinations by over-tourism. Grau de Tu-risme. Memòria del Treball de Fi de Grau.
Staticfiles (2017): Veränderung des Bevölkerungsstands 2006–2016. https://at.staticfiles.at/snippets/interaktiv/2017/04-heimfahrt-karte/
Statistik Austria (2024): Ein Blick auf die Gemeinde. Hallstatt. https://www.statistik.at/atlas/blick/?gemnr=40709&gemnam=Hallstatt#
Tavladorakis, M. – Papadimitriou, P. (2019): In focus: Skiathos, Greece. HVS Athens.
Tkalec, M. – Zilic, I., – Recher, V. (2017). The effect of film industry on tourism: Game of Thrones and Dubrovnik. International Journal of Tourism Research, 19(6), 705–714. https://doi.org/10.1002/jtr.2142
Vanyúr, B. (2021): Az overtourism jelenségének vizsgálata Budapest példáján. Észak-Magyarországi Stratégiai Füzetek, 18(1), 134–142. https://doi.org/10.32976/stratfuz.2021.27
Velissariou, E. – Poulios, T., – Amoiradis, C. (2021): The Observatory of Sustainable Tourism in the Northern Sporades Islands in Greece. Journal of Tourism Research, 25(2), 307. https://www.jotr.eu/index.php/volume25-2/307-the-observatory-of-sustainable-tourism-in-the-northern-sporades-islands-in-greece
Volo, S. – Irimiás, A. (2015): Film Tourism and Post-Release Marketing Initiatives: A Longitu-dinal Case Study. Journal of Travel & Tourism Marketing, 33(8), 1071–1087. https://doi.org/10.1080/10548408.2015.1094000
Vukadin, I. M. – Gjurašić, M., – Krešić, D. (2023): From over-tourism to under-tourism–an opportunity for tourism transformation in the City of Dubrovnik. In Ethical and Responsible Tourism, Routledge, 457–471. https://doi.org/10.4324/9781003358688-40
Wainwright, O. (2013): Seeing double: what China's copycat culture means for architecture. The Guardian. Culture. https://www.theguardian.com/artanddesign/architecture-design-blog/2013/jan/07/china-copycat-architecture-seeing-double
Wipatayotin, A. (2018): Rehabilitation plan set for Maya Bay. www.bangkokpost.com/news/general/1465970/rehabilitation-plan-set-for-maya-bay
World Tourism Organization (2018): Tourism and Culture Synergies, UNWTO, Madrid. https://doi.org/10.18111/9789284418978.
Zellmann, P. (2024): Excursus: Overtourism in Austria Using the Example of Hallstatt. In From Overtourism to Sustainability Governance, Routledge, 61–62. https://doi.org/10.4324/9781003365815-5
Żemła, M. (2024): European historic cities and overtourism–conflicts and development paths in the light of systematic literature review. International Journal of Tourism Cities, 10(1), 353–372. https://doi.org/10.1108/ijtc-07-2023-0140
Zimmermann, S. (2003): „Reisen in den Film” – Filmtourismus in Nordafrika. Tourismus–Lösung oder Fluch, 75–83.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Szőllős-Tóth Andrea, Bujdosó Zoltán, Csapóné Riskó Tünde
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
